Kicsit meghízott Hawaii
A Kilauea vulkán tavalyi kitörése megnövelte a szárazföld területét.
A Kilauea vulkán tavalyi kitörése megnövelte a szárazföld területét.
Az óriásira hizlalt húsgyári csirkék maradványai túlélnek mindannyiunkat. De ki fogja őket kiásni?
Kínai geológusok mértek erős földmozgásokat a Mantap-hegy gyomrába vájt alagútrendszernél.
Geológusok állapították meg ezt a kiszáradt saras repedésekre hasonlító képződmények elemzésével.
A februári agyzsibbasztó ásványbörze után kicsit fel lehet lélegezni: a mostani rendezvény valódi tudományos és szakmai programokkal van teli.
Kenyában egyszer csak megrepedt a föld, és szétszakított egy országutat.
A jégbolygók magjában megtalálható, de a saját bolygónkon eddig nem tudtuk, hogy előfordul-e.
Kezdhetünk izgulni: birstoli kutatók szerint a globális pusztításra képes vulkanikus szuperkitörések között az eddig véltnél jóval kevesebb idő telik el.
Mindig a legkisebb ellenállást keresik, amíg saját magukba nem torkollnak. Akár teljesen sík terepen is.
A hurrikánnal járó esőzésnek ekkora súlya van.
Ezzel megháromszorozódott az ismert antarktiszi vulkánok száma. Ha kitörnek, nagy baj lehet.
A két és fél milliárd éves zárványa nagy földtörténeti változásokról mesél.
A tudósok szerint itt az idő, hogy rárakjuk a térképekre Zélandiát.
A véltnél sokkal régebbi korból származik a világ legősibb vízforrása.
Több száz kilométer mélyen ásványok tárolják a vizet, most azt próbálják kitalálni, mennyit.
Méghozzá a legnagyobb az elmúlt kétezer évben.
A lényeg, hogy egy ausztráliai lelet átírhatja a földi élet kialakulásának most ismert történetét.
Fél évszázados kutatás mutatta meg pontosan a tengerfenék összetételét. Hova lesz a fitoplankton?
Bolygónk magjában kénnek kell lennie,
Ez azt is jelenti, hogy érdemes lehet élet után kutatni a mélyben.
A Vanuatun szigetén talált kristályok hárommilliárd évesek is lehetnek. Nem kellene ott lenniük.
Egy 25 éves kutatás eredményeként kiderült, hogy a homok pakolgatásával szén-dioxidot vonnak ki a légkörből.
A NASA kutatói szerint a Curiosity által vizsgált kőzetek a víz egykori jelenlétére utalhatnak.
A szokatlanul sima felületen kialakuló természeti jelenség segítségével kalibrálják a műholdakat is.
Ércekkel derítették ki, milyen volt az ősi Föld légköre.
65 millió évet pontosítottak a tudósok az eddigi becslésen: 70 millió éve jött létre a természeti csoda.
300 kilós, ötezer éve csapódhatott be.
A 2,5 millió évvel ezelőtti esemény a jelenlegi hosszú jégkorszak kezdete is lehetett.
A 3 milliméter átmérőjű golyók előtt értetlenül állnak a NASA kutatói.
Grönland ősi kőzetében találták meg a hárommilliárd éve becsapódott meteor nyomait.
A geológiai kutatások, a Biblia és a zsidó naptár szerint Jézus halálának dátuma: 33. április 3.
Gravitációs mérésekkel vizsgálták kéreg és a földköpeny közötti éles határvonalat.
Ha már egyszer a Rákóczi úti tudományos falfirkák kapcsán elkezdtünk geológiával foglalkozni, akkor folytassuk ma is.
Először éni is csak hirdetés és az oszlop állapota közti furcsa összefüggést szerettem volna lefényképezni (amúgy a Kétfarkú Kutya Párt akciójáról van szó), de aztán rájöttem, hogy az igazi kincs a falfirkákban rejlik.
Amerika és Eurázsia évmilliók múlva ütközik össze.
A leletek 150 évig pihentek háborítatlanul a brit geológiai szolgálat egyik raktárában.
Egymilliárd éves kövekben bukkantak a trankvillitit nevű ásványra. Eddig úgy tudták a kutatók, hogy nem létezik a Földön.
Az Opportunity Mars-járó olyan gipszlerakódást talált, ami csak víz jelenlétében alakul ki.
Az oxigén a leggyakrabban előforduló elem a Földön, de nem a külső magban.
Ásványból lett karácsonyfa is nő a Szemlő-hegyi barlangban, a főváros egyik legszebb helyén.
A legfelső talajréteg gyógyul, de nem tudni pontosan, milyen mélyre jutott a szennyeződés. A Magyar Állami Földtani Intézet vizsgálódna, de a Mal Zrt. még nem csinált mélyfúrásokat. Elkísértük egy munkanapjukra a szakembereket.
A tízezer négyzetkilométeres sziget 56 millió éve süllyedt el.
Az amerikai geológusok felfedezése mindent megváltoztathat, amit eddig a Holdról tudtunk.
Éppen ellenkezőleg, a földmozgások komoly eróziót indíthatnak el.
Skóciai kövületekből kiderült, hogy először az édesvízi mikrobák jelentek meg a szárazföldeken.
Évente egyszer van 8-as erejű földmozgás, de valahol mindig reng éppen a föld.
A geológia tudománya eddig nem tudta megmagyarázni, miért létezhet Európa legnagyobb vulkánja.
Átlagosan 2-300 ezer évente cserél helyet észak és dél, de a legutóbbi pólusváltás már 780 ezer éve volt.
A geoszkóp nevű új eszköz folyamatosan figyeli a kőzetek alakváltozását, amiből kimutatható, hogy hol várható földrengés.
A geológusok szerint a Szomáli-félsziget elkezdett leszakadni a kontinensről.
Egy amerikai tanulmány révén jobban lehet majd rekonstruálni a régi szökőárakat.
Az új kormeghatározás szerint a Föld éppen olyan idős, mint a Hold.
Ötvenmillió évvel ezelőtt olyan volt az élet az Arktiszon, mint most Floridában.
A világ legnagyobb kráterét fedezték fel az óceán fenekén, majdnem háromszor akkora, mint a dinógyilkos nyomának hitt mexikói Chicxulub-kráter.