Új emberfaj fosszíliáit találták meg a Fülöp-szigeteken
A maradványok alapján a Homo luzonsensis még a hobbitnál is alacsonyabb lehetett.
A maradványok alapján a Homo luzonsensis még a hobbitnál is alacsonyabb lehetett.
Nyakláncot, karkötőt is készíthetett a körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt eltűnt gyenyiszovai ember.
A világhírű spanyol barlangban három új, 20 ezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak.
Antibiotikus hatású gomba volt nála, akupunktúrás pontjain tetoválásokat találtak.
A társas viselkedésünket több százezer éve hordozott biológiai jellegzetességek szabályozzák.
Egy több mint 14 ezer éves kenyérféle maradványait fedezték fel Jordániában.
Mivel nem ülőmunkát végzett, alighanem genetikai hajlama volt a betegségre.
A mai Nagy-Britannia területén élt Cheddar-ember maradványaiból nyert DNS-minta vizsgálatával jutottak erre a megállapításra kutatók.
Az olasz ásatáson talált botok különösen kemény fából készültek, hegyüket szándékosan megégették, hogy a kérget eltávolítsák.
A Homo sapiens korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint eddig gondoltuk.
Hajnal elég morcosnak tűnik. Persze minek örülne.
Az ősember 3,67 millió éve zuhant egy szakadékba.
Nem a közvetlen őse a jelenlegi ázsiai embernek, mégis hasonló hozzá.
A tudomány húszezer évet tévedett.
A szívbeteg földműves 5300 évvel ezelőtt elindult a hegyekbe, ahol Franco Nero megölte. Valami ilyesmi derül ki a Jégember előzeteséből.
Az újabb kutatások szerint nem igazán. Például elég sok keményítőt fogyasztottak.
Az új módszer segíthet megtalálni az ember vándorlásának hiányzó láncszemeit.
Egy új lelet 115 ezer évvel tolja ki a dátumot. Ha igaz, az óriási felfedezés, de még vitatják.
A koponyatöredék több kihalt primitív emberféle ismertetőjegyeit magán viseli.
A kőszálikecske-szalonna elmélete nyert.
A legmodernebb eszközökkel vizsgálták a hárommillió éves előembert.
Az emberi anyagcsere kifürkészhetetlen útjainak köszönhető, hogy kiderült: több tízezer évvel korábban érkezhettek az első emberek Ausztráliába.
De a mai populáció alapja egyetlen nagy migráció lehetett, a többi kevés nyomot hagyhatott.
Evolúciós rekord Indonéziából.
A gleccsermúmiaként elhíresült Ötzit 3d nyomtató és profi szobrász segítségével rekonstruálták.
Őseink nem tudtak védekezni, így versenyelőnyt jelentett a kevesebb partner.
A gyenyiszovai ember génjeit a csendes-óceáni szigetlakók hordozzák. A Neander-völgyiét mindenki.
A multifunkciós anyaggal barlangrajzot és testet festettek, és tüzet is azzal gyújtottak.
Nagy állkapocs, széles orr, alig 50 kiló: az archaikus és a modern ember között a "gímszarvas népe".
A Kaukázusban találhattak olyan ősi maradványokat, amiktől a modern európai származhat.
Az ősi cserepeken talált viasznyomok a legkorábbi bizonyítékok a méh és az ember kapcsolatára.
Friss leletek szerint őseink előbb érhették el Ázsiát, mint ahogy Európába jöttek volna.
A földön és a fákon is biztonsággal közlekedett, valamint eszközöket is használt a Homo naledi.
Ez tette lehetővé a modern ember kialakulását kétmillió évvel ezelőtt.
A Homo naledi primitív előember volt, de tudatosan helyezte örök nyugalomra halottait.
Az észak-amerikai őslakosok DNS-e egyezéseket mutat az ősember csontmaradványaival.
Spanyolországban találtak rá az áldozatokra, a bűncselekmény 430 000 éve történt.
Kenyában megtalálták a világ legrégibb kőszerszámát, ami 700 ezer évvel öregebb az eddigi rekordernél.
A penghui ember a Homo erectus negyedik ázsiai faja, 190 ezer éve élhetett a kontinensen.
Azt akarja enni, amit az ősember? Akkor ne a trendi diéta útmutatását kövesse, hanem nézze meg, mit eszik a disznó.
Minden eddiginél biztosabb a lelet kora, így megváltoztathatja, amit eddig tudtunk őseink vándorlásáról.
Ha alvajárni lehet, szexelni miért ne lehetne? Szóval ne lepődjön meg, ha arra ébredne, hogy.
Egy kagylóhéjra vésték föl az emberiség történetének legősibb domborművét.
Ezzel megdőlt az a nézet, hogy Európában éltek az első művészek.
Nemcsak a táplálkozás minősége javult tőle, de a társas kapcsolatok fejlődését is elősegítette.
Húszezer éve 1500 köbcentis volt az agyunk, ma 1300. A közösségi életnek köszönhetjük a csökkentést.
Új bizonyítékot találtak arra, hogy egy helyen éltek 300 ezer évvel ezelőtt.
Négyezer év története egy genetikai atlaszon.
Ez a legrégebbi emberi jelenlétre utaló nyom Európában.
Egy ötvenezer éves női lábujjcsontból kiderült: akár nagyszülő és unoka is lehettek a szülők.
A kutatók azt hitték, később tanult meg az ember összetett szerszámokat készíteni. Félmillió évet tévedtek.
A Paranthropus boisei alig 110-140 centi magas volt, de nagyon erős felsőtesttel büszkélkedett.
Egy brit vizsgálat most azt nyomozza ki, van-e kapcsolat a 30 ezer éves vírusok és a rák között.
Az őseink közt gyakori lehetett a fajok közti szex. A gyenyiszovai ember volt a legszaporább.
Már félmillió éve eltette, átalakította és újrahasználta a tárgyakat az ősember.
A mostoha körülmények ellenére már a jégkorszak végén éltek emberek a mai Bolíviában.
Nem a Homo Sapiens hozta a technológiát Európába, a neandervölgyiek már több ezer évvel korábban készítettek csonteszközöket.
Nem is párosodtak, mivel nem egy helyen éltek. De legalább időben közel voltak egymáshoz.
Rendkívül népszerű az ősember-kiállítás.