Génszerkesztéssel gyógyíthatják a rákot
Elindultak az első CRISPR kísérletek, amikkel betegségeket gyógyítanának a kutatók.
Elindultak az első CRISPR kísérletek, amikkel betegségeket gyógyítanának a kutatók.
Közzétették az egy évig az űrállomáson lakó Scott Kelly, és a Földön maradt ikertestvére, Mark testének változásait összehasonlító kutatás eredményeit.
Az etikai kérdéseket is felvető kísérlet során a majmok több területen is határozott fejlődést mutattak.
A tudósok azt is kiderítették, hogy miért, és ez új fájdalomcsillapítási megoldásokat hozhat.
Neves katalán tudós célozgat erősen arra, hogy ki kéne fejleszteni még egy Messit. Lehetséges.
Kínaiak fejtették meg a fura európai arcszőrzetet.
Hallod, hogy dübörgünk? Mamutklón készülne Japánban, de nem tett jót a 28 ezer éves mélyhűtés a kiásott mamutlány DNS-ének.
Az FBI sorozatgyilkosokat fog a családfakutatók miatt, az egészségipar is ezzel robbantana, a viking felmenőkre vágyó emberek pedig önként adják oda a mintáikat a nagy cégeknek, sőt, még fizetnek is érte. Mindegy, hogy ki szerzi meg a genetikai adatainkat?
Genetikailag félig azonos, másfeles ikrek születtek, az orvostudomány egyetlen korábbi hasonló esetről tud.
Ez újabb bizonyíték, hogy a betegségnek részben genetikai okai lehetnek.
Kisebb és még jobban működhet emberekben.
A környezetbe jobban beolvadó színt okozó gén már néhány hónap alatt gyakoribbá válik.
Illetve száraz a fülzsírjuk, de ennek kevesebb relevanciája van a mindennapokban.
A géndrive félelmetes fegyver, ugyanakkor ígéretes eszköz is lehet. Egy új kutatás szerint nem eszik olyan forrón a tömegpusztító kását.
Mert vannak fehérbőrű indiánok is.
A kockázatvállalási hajlam örökölhető, mutatták ki.
Leegyszerűsítettek pár folyamatot a növényekben.
Benne van a génjeiben a paprika csipősségét is okozó kapszaicin kódja, ezt szeretnék bekapcsolni.
Bár fajonként függetlenül alakult ki, a genetikai alapja közös lehet.
Nemcsak a tudományos irányelveket, de a kínai törvényeket is megsértette brit kollégája szerint.
A DNS szerkezetének felfedezője genetikailag hülyébbnek gondolja a feketéket. Áll a bál a tudomány világában: lehet-e egy Nobel-díjas zseni rasszista gyűlölködő?
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
Vonzerő, féltékenység, jobb alvás – hogy sikerülhetett átörökítenie a kék szemét a mutáns ős Terence Hillnek?
Hosszúkás fej, lapos fejtető. Nyugi, az ősi géneknek nincs hatása a kognitív képességekre.
A meddő párok legalább felénél a férfi miatt nem sikerül a gyerek.
Ne a szüleinket okoljuk: 93%-ban a saját életmódunkon múlik, hogy meddig élünk.
A szellemmedve a legenda szerint a világ fagyos ősállapotának ritka mementója.
Génszerkesztéssel hozták létre az azonos nemű szülőktől származó egereket Kínában.
Az állatok jóléte fontosabb, mint az, hogy emberek cukinak tartják-e a megnyomorított fajtákat.
Erről tanúskodik, hogy a kihalt barlangi medvék örökítőanyaga tovább él a mai barnamedvékben.
Az egypetéjűiker-párok közötti házasság nem is olyan ritka, mint gondolnánk.
A kenyérbúza genomja 16 milliárd bázispárból áll, ami ötször nagyobb, mint az emberé. Magyar kutatók részvételével 107 ezer gént azonosítottak.
A felfedezés az embereknél is segíthet jobban megérteni az autizmust és a bipoláris zavart.
1300 különböző génvariációt azonosítottak, amik összefüggnek az iskolai végzettséggel.
Egy génmutáció kikapcsolásával eltűntek a ráncaik és újranőtt a szőrük.
Még az olyan amerikai fajták, mint a csivava és a labrador is európai tenyésztésből származnak.
Legkülönbözőbb betegségeknél segíthet az ausztrál eredmény - Ön is elnevezheti az új gént.
Megelőzhető lesz a világ egyik legköltségesebb állatbetegsége.
Több ezer éve szabadon merülnek a bajauk, és ez a génjeiken is nyomot hagyott.
Részletes cikket közölt a Tudomány.hu a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről.
Egy kutatócsoport azonosította a depresszióért felelős géneket, ami áttörést hozhat a betegség kezelésében, de az új antidepresszánsok bevezetésére még várnunk kell.
Erre jutott a leégés genetikai hátterével foglalkozó eddigi legnagyobb vizsgálat.
650 millió évvel ezelőtt, az emberi genom 55 százaléka jelen volt benne.
Megfejtették a virág genomját, ismertté váltak az illatért és színért felelős génjei.
Genetikai háttere is van, de alapvetően mi magunk okozzuk magunknak. Magyarországon kétmillió allergiás él.
Magyar kutyafajták, őshonos növények megőrzése a tét Fazekas miniszter szerint.
Dúl a DNS-háború, de a genetikai adatokat minden kutató másképp értelmezi, ezért lehetünk hol hunok unokái, hol finnugorok. A magyar őstörténet kutatása messze túlmutat a tudományon.
A nagy ikerpárkísérlet egyik alanya sokat változott az űrben, és ezek egy része maradandónak tűnik.
Szép nagy család: 13 millió ember, fontos genetikai és egészségügyi tanulságokkal.
Molekulából adapter, jöhetnek az újfajta nanorobotok. Apró lépés az embergép felé?
Komoly eredmény, de jó lenne érteni: mit árulnak el a magyar történelemről III. Béla királyi génjei?
Tízszer több bázispár van a dns-ében, mint az emberében, de a genom nagy része hulladék.
Másfél millió eurós támogatást kapott az evolúciós családfák felállítását célzó kutatás.
Egy 11,5 ezer éves csecsemő DNS-e volt a kulcs.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
A krónikus esetekről nem a baktériumok tehetnek, hanem csak úgy magától dől a szag.
Az aranykoronás manakin két faj hibridjeként jött létre, és külön fajjá fejlődött.
Egy neurológiai betegségben játszik szerepet.
Egyes hüllőknél a környezeti hőmérséklet adja meg az utódok nemét, nem a kromoszómák.
Hogyan keveredtek a vadászó-gyűjtögető emberek a földművesekkel? A gének talán elárulják majd.