Kínai tudósok emberi géneket ültettek majmok agyába
Az etikai kérdéseket is felvető kísérlet során a majmok több területen is határozott fejlődést mutattak.
Az etikai kérdéseket is felvető kísérlet során a majmok több területen is határozott fejlődést mutattak.
Magyar kutatók rajzolták fel több mint 5000 gomba törzsfáját.
Magyar biológus segítségével találta meg egy kutatócsoport a világ legrégebbi, kemény héjú tojásait.
Az algák egy ragadozó hatására kezdtek el rohamosan fejlődni.
Az egyik nőstény szervezetén belül termékenyültek meg a peték, és egészségesen világra is jöttek.
A rovarok közel érve hirtelen látják meg a csíkokat, amelyek láttán néha egyszerűen nekirepülnek a zebrának.
Az evolúció bizarr csodái – sokadik rész.
Maratoni távon a ló még úgy-ahogy tartja a tempót, de afölött nincs ellenfelünk.
A környezetbe jobban beolvadó színt okozó gén már néhány hónap alatt gyakoribbá válik.
Évtizedek után most először észleltek kilométeres átmérőjű objektumot a Kuiper-övben.
Ami azt is megmagyarázza, miért félünk és szorongunk annyit.
A rövid életű rovarokról sem mondható el, hogy gyorsan élnek és fiatalon halnak.
Leegyszerűsítettek pár folyamatot a növényekben.
A Casio története bővelkedik bizarr, különleges találmányokban, termékekben. A japán techcéget a nikotinfüggők emelték föl, a számológépek tették naggyá.
Vonzerő, féltékenység, jobb alvás – hogy sikerülhetett átörökítenie a kék szemét a mutáns ős Terence Hillnek?
Az orvostudomány és a technológia nem állította meg, hanem felgyorsította az evolúciót, jól látszik ez nők csípőméretének csökkenéséből.
Sokan nem tudják, hogy milyen szerepe van a bölcsességfognak, és miért nem nő ki mindenkinek.
Egy kis csiki, és kismajmot kap a legbénább nagybácsi is. Működésben a röhögésevolúció.
Akkora volt, mint egy kisebb cica, ami nem volt nagy evolúciós előny a majmok bolygóján.
Nem az akadémia tihanyi vendégházának lakóit kényeztetik az új medencék. A mezokozmosz kísérlet még a marsi élet kutatásában is szerepet kaphat.
Kutatók szerint a következő ötven évben számos faj fog elpusztulni, és több millió év kell majd a regenerálódásra.
A szakállas rejtély végre megoldódott? Magyarázat született, melyik lehetett előbb.
A három tudós munkájának eredményeire építve ma már gyógyszert és üzemanyagot is gyártanak.
A másokra mérgező nikkelt egy faóriás kifejezetten szereti. Lehet, hogy egyszer fák segítségével fogjuk bányászni a talajt?
A narcizmus és a pszichopátia emberi vonások vagy a háziállataink is képesek aljas módon megvezetni minket?
A társas viselkedésünket több százezer éve hordozott biológiai jellegzetességek szabályozzák.
A világ legfélelmetesebb ragadozója volt, aztán 65 millió év múlva azon röhög az internet, hogy szegény nem tud lenyomni egy fekvőtámaszt.
Madárszerű lábak, denevérfülek, békabőr és kenguruzseb. Ilyen a tökéletes emberi test egy evolúcióbiológus szerint.
A komló ízére adott reakció egy evolúciós csökevény, ami a mérgezésektől véd meg.
Erre is van tudományos válasz, hiába reménykedsz, hogy majd senki sem veszi észre.
A csók világnapja alkalmából összeszedtünk néhány érdekességet a csókolózás fiziológiájáról.
Érdekes felvetés a kutatóktól, melyben van ráció.
A tenger első apró állatai akkora változást okoztak, hogy az megváltoztatta a bolygó klímáját.
A méhlepényben található vírusok nélkül most mind tojásrakó emlősök lennénk.
Sok év házasság, szeretők, válás és kapcsolatok után, negyvenen túli olvasónk úgy érzi, fordítva ült a lovon, amikor megnősült.
A placenta a természet igazi csodája.
Őszintén szólva nem éppen erre a látványra számítottunk...
Egyes botsáskák úgy szaporodnak, hogy megeszik őket a madarak. Az evolúció egy rohadék.
Evolúciós csökevény, és a szomjúsághoz van köze.
Na és a fanszőrzetnek mi az értelme? Miért pont ott maradt meg a szőr, miközben az evolúció csupaszra változtatta az emberi test nagy részét? Szabad-e leborotválni?
Fontos lecke 65 millió évvel ezelőtt kihalt, farokméregetésben világbajnok barátainktól.
Azt próbálták megfejteni a tudósok, hogy mire volt jó az őseink erős szemöldökcsontja.
Milyen volt az élet hárommilliárd éve? A DNS-ünk ezt is elárulja.
A vadászat miatt tovább maradnak anyjuk mellett a barnamedve-bocsok. Nem ez az első eset, hogy az ember beleszól az evolúcióba.
Fajközi gesztusok: az ember őse is úgy kommunikálhatott, mint a szexmániás erdei törpék.
Tengeri csillagok, denevérek és még 700 faj, RIP: a fő felelős az ember és a klímaváltozás lehet.
Döbbenetes változást figyeltek meg a tücsköknél Hawaiin: egy ideje hangtalanul ciripelnek.
Az F-117-esen és a B-2-esen kívül ismer még lopakodó repülőgépet? Nem? Akkor mutatunk még huszonnégyet!
Szerinte éppen ezért nem is kéne tanítani Darwin nézeteit.
Másfél millió eurós támogatást kapott az evolúciós családfák felállítását célzó kutatás.
Vajon milyen evolúciós előnnyel jár a csili számára, hogy olyan erős, hogy leolvad az ember arca tőle?
Socotra szigetén hétszáz olyan faj él, ami sehol máshol nem fordul elő.
36 év elég volt, hogy szerencsés véletlenek folytán kialakuljon egy új pinty-faj a Galápagoson.
Esetleg pacsirta. A felfedezés az alvászavarok egy részére is magyarázattal szolgálhat.
Ha nem lenne elég annyi, hogy jó, akkor itt az immunológusok és evolúciós pszichológusok véleménye is.
A szülést az evolúlció ellentmondásai nehezítik.
Az elképzelés szerint ennek köszönheti jellegzetes alakját a makk, és az ösztönök is besegítenek.
Valóban nincs rá szükség? És ha nincs, miért nem tűnt el az evolúció során?
Egy gombának eshet áldozatul, ami már több fajt kipusztított. Mit szólna ehhez Darwin?
Nem voltak primitívebbek a ma élő embereknél.