A nagyon aktív csillagok elfújják közeli bolygóik légkörét
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.
10 éven belül embereket küldenének a Hold déli sarkvidékének felfedezésére.
A szonda tavaly év végén landolt a vörös bolygón, szeizmométere most először rögzített rengéseket.
Itt van jég, és talán más erőforrásokat is találni.
A Nemzetközi Űrállomáson éppen egérkísérlet folyik, amit látszólag nagyon élveznek az állatok.
Közzétették az egy évig az űrállomáson lakó Scott Kelly, és a Földön maradt ikertestvére, Mark testének változásait összehasonlító kutatás eredményeit.
A NASA marsjárója hét éve dolgozik a vörös bolygón, most először vett mintát a puha, viszonylag magas víztartalmú kőzetből.
Az Európai Űrügynökség ExoMars szondája vizet talált a sarkokon és egyenlítőn is, de a korábbi feltételezésekkel szemben nem bukkant metánra.
A Jáde Nyúl 2 a tervezett élettartamánál hosszabban kutat a Hold sötét oldalán.
Azt még nem tudni, hogy veszélyt jelenthetnek-e az ott dolgozó emberekre vagy magára az ISS-re.
A felfedezés igazolhatja, hogy egykor aszteroidák révén jutott el a víz a Földre.
Ezzel hirtelen megduplázódott az űrkutatásra szánt pénz.
Csak lézert kell feléjük lőni, amely visszafordulva felturbózva tér vissza az űrhajóba. Egyszerű.
Egy friss kutatás szerint a mikrogravitációban sokkal gyorsabb a folyamat, de nem tudni, hogy miért.
A cég robotot már küldött a Nemzetközi Űrállomásra, most nagyobb fába vágták a fejszéjüket.
A Kozmosz-482 eredetileg a Vénuszra küldött volna leszállóegységet, de meghibásodott és nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát. Még az idén lezuhan, de nem tudni, hová.
A nemrég felfedezett Hippocampust legalább kilencszer robbantották darabokra a becsapódó aszteroidák.
Elképesztően vad ötletnek hangzik, de rengeteg előnnyel járna egy ilyen űrbázis.
Rosalind Franklinnek keresztelték a britek az Európai Űrügynökség roverét.
Az óriásinak tűnő Hold túloldaláról készített képen eltörpül a bolygónk.
Megkapta a védőpajzsot a marsrengéseket mérő műszere.
Az európai űrkutatási vállalat még további tíz rakéta indítását tervezi idén.
Egy ideig jó ötletnek tűnt, aztán megvalósíthatatlannak, most megint egyre több mérnök gondolja komolyan, hogy néhány évtized múlva felvonó viszi az űrhajósokat az űrállomásokhoz. Hihetünk-e nekik?
1,6 petabájtra rúg a világ legnagyobb digitális égboltfelmérési programjának most kiadott összes adata.
A Csang'o-4 mérései szerint a Hold Földtől távol eső oldalán a talaj sekély rétege alacsonyabb hőmérsékletű, mint a Földhöz közelebbi oldalon.
A NASA marsjáró robotja korszerű búcsút intett a marsi hegyvonulatnak: lőtt egy utolsó közös szelfit, aztán egy agyagos terület felé indult.
A Csang'o-5 űrszonda Hold körüli pályára áll, leereszkedik a felszínre, mintákat vesz, majd visszatér, dokkol és hazatér a szajréval.
Magyar műszerek mérik az űrhajósokat terhelő sugárzást az Orion űrprogram MARE kísérletében.
Eddig több mint 17 gigabit adatot töltöttek le a NASA kutatói, a Nap körüli első kör teljes adatkészletét áprilisra kapják meg.
A viharos dél-texasi szél alaposan megrongálta a sebtiben összerakott retró sci-fi-rakétát, aminek a fél világ a csodájára járt. Mihez kezd így a SpaceX?
A bolygó 4,5 milliárd éves, de a gyűrűk legfeljebb 100 millió éve keletkeztek.
Várni kell még a bolygóközi gyapottermesztés beindítására, de erre a kínaiak is számítottak. Még jó, hogy nem egy pingvint küldtek a Holdra!
Az űrhajón termesztett élelmiszer fontos lehet az űrutazásoknál.
Verne irigyelné: kisbolygóról kisbolygóra szállva, jégbányászattal szerezhetne újabb hajtóanyagot.
Csak a kutatók kisebbsége feltételezi, hogy idegen létformától származnának.
A TESS már a harmadik exobolygót azonosította, és hat szupernóvát is talált.
Megjött az utolsó randevú előtti kép az Ultima Thule-ról, és egy rejtély már meg is oldódott.
A Bennu kevesebb, mint 500 méter átmérőjű.
A Földtől 6,5 milliárd kilométerre, a Kuiper-övben történt a találkozás.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
A NASA tudósainak lesz a világon a legobb szilvesztere: a Plútót is meglátogató New Horizons űrszonda az Ultima Thule kisbolygó mellett halad el.
Úgy tűnik, mintha a Koroljov-kráter belsejét friss, még összetaposatlan hó borítaná.
Az InSight műszere a világon az első, amely egy idegen égitest tektonikus mozgásaira fülel majd.
Volt és jelenlegi NASA alkalmazottak társadalombiztosítási számait és személyes adatait szerezték meg kiberbűnözők egy szerverről.
Hozták magukkal az űrhajón fúrt rejtélyes lyuk környékéről vett mintákat is.
A bináris rendszer szokatlan, de teljesen hagyományos módon hullik majd szét.
Az Apollo–17 parancsnokának nem sokkal a start előtt begyulladt a prosztatája, ami ha kiderül, letiltották volna a küldetésről. A NASA orvosa napokig titokban kezelte.
Érdemes megnézni, amíg még látható, de annyira azért nem kell sietni.
Több fronton is részt veszünk az exobolygók megismerését célzó ARIEL-küldetésben.
Tőrrel és metszőollóval estek neki a keddi űrsétán az űrhajó külső borításának, hogy megnézzék a rejtélyes lyukat. Mindenki ideges volt egy kicsit.
Az InSight űrszonda véletlenül rögzítette az emberi füllel először hallható marsi szélmozgásokat.
Spanyolországban tesztelték a 2020-ban startoló ExoMars rovert, ami akár két mérrel a bolygófelszín alá is lefúrhat.
Az InSight sikeresen leszállt. Ez lesz első szonda, ami a bolygó mélyét vizsgálja, és a Föld keletkezését is segíthet megismerni. Kövesse élőben!
A Curiosity rover 2020-ban induló ikertestvére egy 45 km átmérőjű kráterbe érkezik majd, ahol évmilliárdokkal ezelőtt víz folyt.
Az ESEO-n magyar diákok is dolgoztak, a tervek szerint a SpaceX egyik Falcon-9 rakétája állítja majd pályára.
Már javában hangolódnak az expedícióra, de erre még pár évet azért várni kell.
Többször is megnéztük, hogy szétszedhessük és összevethessük a történelmi tényekkel, illetve a könyvvel a Neil Armstrong-filmet. Vigyázat: spoilerek!
Eddig sosem látott fotók kerültek elő az Armstrong-család hagyatékából. Az árverésre bocsátott képek nagy része túlélőtáborban és Moszkvában készült.
Ferencz Orsolya fideszes képviselő, aki munkájáért helyettes államtitkári fizetést kaphat.
Már ha a mínusz 160 fokos csúcshőmérsékletet hőnek lehet nevezni.