Gyönyörű képet lőtt a Hubble egy szomszéd galaxisról
Ez az eddigi legrészletgazdagabb felvétel a Triangulum-galaxisról.
Ez az eddigi legrészletgazdagabb felvétel a Triangulum-galaxisról.
Kikapcsolja, bekapcsolja, kicsit mókol a beállításokban, aztán reméli a legjobbat.
Rossz a giroszkóp.
A Kepler-1625b gázóriás körül keringhet az első felfedezett, Neptunusz méretű exohold.
A NASA új szupertávcsöve százszor erősebb, de a pénz fogy. Most megint elhalasztották a fellövését.
Sokkal több víz lehet a WASP-39b bolygón, mint azt a kutatók gondolták.
13 milliárd évvel nézett vissza az univerzum múltjába a Hubble-űteleszkóp.
A WASP-12b exobolygó éjfekete és tűzforró. Ráadásul egy földi nap alatt eltelik rajta egy év.
A napjához túl közel keringő Gliese 436b épp elveszíti légkörét, amely hatalmas csóvaként követi a bolygót.
A Hubble készítette a részletgazdag felvételt.
A Westerlund 1-26 15 ezer fényévnyire van, és 1500-sor nagyobb a Napnál.
Az 332P/Ikeya-Murakami darabokra hullott, de a legnagyobb töredéke még kering tovább.
A fehér törpe vadul pörög, amitől a vörös csillag villog, mint egy diszkógömb.
Ritkán látni ilyen közelről a szomszédos bolygót.
Csillagászati mértékkel persze, 40 fényévnyire vannak, szinte a szomszédban.
Az eseményt két amatőr csillagász is levideózta.
A homályos vörös folt a képen a legtávolabbi galaxis, amit mostanáig megtaláltunk.
Ezek a Tejútrendszer legelső csillagainak tetemei. De tíz év kellett, hogy felfedezzék őket.
A Hubble a Naprendszer felé fordult, és máris észrevett egy-két érdekességet.
Az első kép homályos volt, mert nem hittek a műszereknek. Három és fél év után tudták csak megjavítani az űrben.
A csillagászok a Fátyol-köd tágulását fogják elemezni a Hubble űrtávcső felvételein.
Az NGC 1140-es galaxis évente egy Nap méretű csillaggal nő.
Hogy a számítógépes szimuláció mennyire pontos, azt csak egy új űrtávcső mutathatja meg.
Az Íjász-csillaghalmaz nagyon sűrű, csak infravörös műszerrel lehet belelátni.
A lenyűgöző jelenséget 20 éven át figyelte a Hubble űrtávcső.
Sötét utcákat jártunk be a sötét anyagok nyomait kutatva. Tudósítás a Hubble huszonötödik születésnapjára.
A leghíresebb tudományos eszköz megváltoztatta az űrkutatásról, a világegyetemről és a szépségről alkotott képünket, talán nincs még egy olyan távcső, ami ennyire megszolgálta az árát. Tudta, hogy évekig pocsék képeket lőtt, mert a készítők amatőr hibát követtek el?
A Ganümédészen a földinél tízszer mélyebb vizet feltételeznek az új Hubble-kutatások alapján.
Az eddiginél sokkal nagyobb felbontású fotó jelent meg az ikonikus Teremtés oszlopairól.
A Messier 92-ben nagyjából 300 ezer csillag tömörül, és szinte nincs is más ott, csak hidrogén és hélium.
Ilyet találtak a Hubble űrteleszkóp felvételén: a kék csillag eteti a fehér törpét.
A kutatók vízgőzt kerestek űrtávcsővel, de egészen mást találtak.
Mondták csillagászok, akik egy elliptikus óriásgalaxis peremét tárták fel éppen.
Jövő nyáron a szonda elrepül a Pluto mellett, a NASA már azon gondolkodik, merre tovább.
A 2014J jelű szupernóva-robbanást a Hubble-űrtácső sem látta, ez gond lehet.
A NASA a Pluto után új célpontot keres a New Horizons űrszondának.
9 éven át fotózott a NASA egyetlen területet, a fény szinte összes hullámhosszán, így lett meg a legrészletesebb kép.
A Hubble űrteleszkóp igen. Csak az nem világos, hogy mi okozta a bolygó széthullását.
A Nyilas csillagképben szabad szemmel is látható a Messier 17 köd. Ez a nap képe ma a NASA-nál.
A James Webb űrteleszkóp háromszor akkora lesz, mint a Hubble, 8,8 milliárd dollárba kerül.
Az űrtávcső rossz csillaghoz kalibrálta magát, és ez lett az NGC 288-as gömbhalmaz fotójából.
A Hubbe csaknem háromezer galaxist fedezett fel az Abell galaxis gravitációs lencséje segítségével.
Túl messze van a napjától a fiatal, 13 millió éves bolygó, aminek a léte megkérdőjelez egy sor csillagászai elméletet.
Mindegyik forró Jupiter és közel kering a napjához. A földihez hasonló életre nem alkalmasak.
Ez az első üstökösre hasonlító kisbolygó, a nagy forgási sebesség miatt szökik belőle az anyag.
Ennyire van tőlünk a legmesszibb galaxis, amit a Hubble űrteleszkóppal fedeztek fel.
Korábban felmerült, hogy szétesett az ISON magja, de a Hubble felvétele szerint egyben van.
Pontosabban annak csillagkeletkezésre gyakorolt hatását 160 ezer gömbhalmazon.
A most észlelt M60-UCD1 átmérője 80 fényév, de csaknem 100 millió csillag található benne.
15 ezerszer sűrűbben sorakoznak benne a csillagok, mint a Tejútrendszernek annak a vidékén, ahol a Föld is kering.
Emiatt tudták a csillagászok megfejteni a 2011dh szupernóva titkát.
A kutatók különböző korú csillagpopulációt különítettek el a 47 Tucane gömbhalmazban.
A jelenség neve kilonóva, neutroncsillagok összeütközésekor jön létre, irtózatos energiát szabadít el.
A kék színű, forró gázóriás 63 fényévre van, és nagyon közel kering napjához.
A Hubble űrtávcső adatai bizonyították be a galaxisok körüli halo létezését.
A Hubble űrtávcsővel megfigyelhető a Gyűrűs-köd igazi alakja. Nem hasonlít vaníliás karikára.
Megtalálhatták az első spirálgalaxist, a gond az, hogy évmilliárdokkal idősebb, mint kellene.
A Hubble lekapta az egyre fényesebb ISON Föld-méretű csóváját. 634 millió kilométerről.
A most felfedezett hét csillagváros a világegyetem csecsemőkorából származik.
Az ESO 499-G37-en jól látszanak a spirálgalaxisok felépítésének jellegzetességei.