A Föld atmoszférája túlér a Holdon
A légkör külső határán lévő hidrogénfelhő nyúlik ki messze az űrbe.
A légkör külső határán lévő hidrogénfelhő nyúlik ki messze az űrbe.
A klímaváltozás ellenszere a chemtrail.
Rekordot döntött tavaly a globális fölmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja.
Átmeneti, de erős hatás volt: minden légitámadás 300 villámcsapásnyi energiát szabadított fel.
A 2018 LA-t néhány órával azelőtt észlelték, hogy a Földbe csapódott. A maradványait végül Botswanában találták meg.
Most először sikerült betekintést nyerni egy ilyen Jupiter-szerű gázóriás atomszférájába.
Hogy lesz néhány ezer fokból egymillió? Aki tudja, mik azok az Alfven-hullámok, ne is kattintson.
Pontosan tudható, mikor fordul meg az egyenlítői áramlás, de csak most derült ki, hogy miért.
A légköri metán több mint ötödéért felelősek.
Ez eddigi legnagyobb mért növelekdés 2016-ban volt a Meteorológiai Világszervezet szerint.
A tudósok ezt már korábban megjósolták, de most sikerült a Földön utánozni, ezzel bizonyítani.
Most először, ráadásul egy köpésre, de olyan, mintha egy planetáris méretű túlhevült marha telekérődzte volna.
Négymilliárd éve, amikor az élet kezdett kialakulni a Földön, a Mars légköre is hasonló volt még.
A törpebolygó ellenfényben ragyogó atmoszférája a napsütés hatására kialakuló fotokémiai szmogtól kék.
Két percben végignézhetjük, hogyan borítja be a Földet az üvegházhatást okozó gáz.
A cianobaktériumoknak köszönhetjük a létezésünket. Meg az első tömeges kihalást és egy több százmillió évig tartó jégkorszakot is.
A GJ1132b-re még tavaly izgultak rá a tudósok. Ez viszont nem jelenti azt, hogy élet lenne rajta.
Minden alkalommal összeomlik, amikor a Jupiter eltakarja a Napot a holdja elől.
Sokkal forróbb, mint bármi más a légkörben, ettől lehet a bolygó melegebb, mint kéne.
Nincs légkörük? Vagy van, csak túl forró? Vagy láthatatlan csillagok körül keringenek? Nem tudni.
Évmilliárdokkal ezelőtt olyan vékony volt a levegő a Földön, mint most a Mount Everesten.
Az egyikből hiányoznak a színek, a másik éjszaka látható, a harmadiknak fényes rojtjai vannak.
Nagyobb, mint Észak-Amerika. Mind meghalunk?
A Mars nagyon régen egy egész jó hely volt, aztán a Nap letépte a légkörét, állapította meg NASA legújabb kutatása.
600 kilométer magasan, az ionoszférában kezdődnek a csőszerű struktúrák.
Egyszerre jött létre két ritka légköri jelenség Ausztráliában.
Volt foganatja a 80-as években hozott szigorú szabályoknak, 35 éve először most nőtt az ózon koncentrációja a felső légkörben.
A NASA kutatói megpróbálták rekonstruálni, milyen szag van a Szaturnusz holdján. Bár ne tették volna.
A meteorológiai ballon a beletöltött gázmennyiségtől függően 25-40 kilométer magasra emelkedik, ahol a lecsökkent külső nyomás már nem tartja össze a ballont, ami kipukkad, a rákötözött cucc pedig egy ejtőernyő segítségével visszazuhan a földre. A kérdés csak az volt, hogy megtaláljuk-e, de óriási szerencsénk volt.
Több száz éves naplementés képek színei alapján tudják, hogy mennyi por volt a levegőben.
15-50 kilométeres magasságban plutóniumot és céziumot találtak, még a hatvanas évekből.
Pályára állt az égitest porát tanulmányozó LADEE szonda, kiderülhet, mitől csillog a napkelte.
A titok egyszerű: a Curiosity gyakorlatilag nem talált metánt a bolygó légkörében.
Eddig úgy hitték, az elnyúlt pályája miatt az égitest légköre télen összeomlik és kifagy.
A nagy légi folyosókban rengeteg ózon képződik, mert a gépek nagyok, és hosszan repülnek.
A bolygó négymilliárd évvel ezelőtt elveszítette légkörét, és azzal az esélyt az élet kialakulására.
Négymilliárd éve meleg volt és nedves, korábban, mint ahogy ez bekövetkezett a Földön.
A kibocsátás csökkentésével gyorsan le tudnánk hűteni a bolygót, állítja egy friss tanulmány.
Újabb felfedezés, ami a marsi élet nyomait rejtheti.
A ma már Makemakénak nevezett törpebolygót akkor mérték meg, amikor elvonult egy csillag előtt.
Erdőégetés, vulkánok, ipari termelés, sivatagi por. A Nasa videóján látszik, hogy az összeset megszívjuk.
Az elmúlt húsz évben egyszer volt a mostaninál kisebb a mérete, 2060-ra tűnhet el teljesen.
A bolygó légköre elég hideg ahhoz, hogy a szén-dioxid hó és jég formájában fagyhasson ki.
Itt elég alacsony lehet a hőmérséklet ahhoz, hogy a szén-dioxid megfagyjon, hópelyheket alkotva.
Mivel a bolygó légköre vékonyabb, a tudósok eddig azt gondolták, mások szelek is. Pedig nem.
A Calipso műhold által összegyűjtött adatok hetvenötezer cd-t töltenének meg. A légköri szennyeződéseket vizsgálták vele.
Ez az egyetlen hold a Naprendszerben, melynek sűrű légköre van.
Ez volt az egyetlen középkori esemény, ami érdemben hatással volt a klímára.
Ez az első eset, hogy közvetlenül sikerült oxigént észlelni egy másik égitest légkörében, nem távcsővel és színképelemzéssel.
A Nap energiakibocsátása szokatlanul alacsony volt 2007 és 2009 között, ezért veszett el a termoszféra harmada.
A Föld atmoszférájának felső rétege háromszor akkora összeesést produkált, mint a gyenge naptevékenység indokolta volna.
Szuperhullámok fújják el a Mars atmoszférájának legkülső rétegeit. Nem lesz nagy élmény a Marsra utazni.
A nyári monszun felszippantja a gyárak által kibocsátott szennyező anyagokat, amelyek több évig a sztratoszférában maradhatnak.
Az északi vizekből a vártnál gyorsabban kerül a légkörbe a metán, ami a szén-dioxidnál harmincszor erősebb hatással van az éghajlatváltozásra.
Az elmúlt évtizedben csökkent az erősen üvegházhatású vízgőz légköri koncentrációja.
A Cassiopeia A jelű szupernóva-maradvány atmoszférája meglepően vékony.