Szélsőjobboldali aktivisták hiúsították meg a Pride filmvetítését
A nézőket zaklatták, kamerát nyomtak az arcukba, aztán a mosdót is szétverte valaki. Az Abcúg cikke.
A nézőket zaklatták, kamerát nyomtak az arcukba, aztán a mosdót is szétverte valaki. Az Abcúg cikke.
Nem tudni hová költöznek a nehéz sorsú gyerekek. A lehetséges helyszínként megjelölt intézmények zsúfoltak, nincsenek felkészülve a fogadásukra.
Egy európai állampolgári kezdeményezés szervezői szerint az EU-nak kellene tennie a lakhatási válság ellen. Itthon is elindult az aláírásgyűjtés.
Becslések szerint Magyarországon 200-250 ezer demenciával élő beteg él, de mindössze 5500-an szednek gyógyszert. Interjú egy érintett háziorvossal.
Magenheim Rita, a Németországban élő magyar nőgyógyász szerint a szűrővizsgálatok vették észre időben a daganatot, így javultak túlélési esélyei.
Amíg a kiskorú lányok azt nem mondják, hogy kényszerből állnak az utcán, addig a bűnügyi statisztikák sem tükrözik a valóságot.
A családból kiemelt gyerekek többsége roma, ezért még több roma nevelőszülő kellene.
A Hollandiából hazatért magyar dizájner egy több százezer embert érintő problémán akar segíteni.
Gyerekrajzokból készítenek tornazsákokat, neszesszereket a hátrányos helyzetben élő toldiak. Vállalkozásuk sikere megváltoztathatja a település egész életét.
A nagyobb helyett kisebb intézetek kiépítése nem megoldás. Kevesebb gyereket kellene kiemelni a családokból, de ehhez több szakember és pénz szükséges.
A kezelhetetlennek mondott tanulók oktatásának problémáit járta körül az Abcúg.
Ráadásul egyetlen vidéki és állami fenntartású iskolában sem engedték elvégezni a kutatást.
A lassan három éve működő otthonteremtési programban most négy család vesz részt.
Sok sérült gyereket ápoló család költözik vidékre, mert nem tudják kifizetni a bérleti díjakat.
Ezrével jönnek Magyarországra a huszonévesek. Na de miért? Az Abcúg riportja.
A Gipsy Style egy hiánypótló kezdeményezés, ruháik azoknak készülnek, akik nem találnak a hagyományaikhoz illeszkedő modern ruhákat.
Bár az örökbefogadók 66 százaléka elzárkózik attól, hogy roma gyerekeket fogadjon örökbe, a kevés kivétel alakított egy klubot, ahol megbeszélhetik a tapasztalataikat.
Párkapcsolati erőszak esetén tilos lenne a mediáció, a bíróságok mégis kötelezik a nőket, hogy üljenek le a bántalmazójukkal.
Nagyobb rejtély, hogy mi lesz a menekültek és a sérült gyerekek sorsa. Az Abcúg cikke.
Sorra hagyják ott a pályát karrierük csúcsán levő, középkorú bírók, de a legtöbben bezárkóznak a tárgyalóterembe, és hallgatnak, amíg nem esik személyes bántódásuk.
A TASZ szerint jogsértő, és a rendőrségi adatokból kiderül, nem ritka, hogy az orvos értesíti őket.
Bár János viskóját a közteresek lerombolták, a helyiek segítségével hozzájutott egy kis házhoz.
Magyarországon is egyre több fiatal nő érintett, az igazságszolgáltatás azonban mégsem akar tudomást venni a jelenségről.
Az Abcúg riportja két lányról, akik nem akartak gyereket, de végül mégis ebbe menekültek.
Az egyik ok, hogy a mai oktatási rendszer nem kedvez ezeknek a gyerekeknek. Az Abcúg cikke.
Síklaki István szociálpszichológus szerint előbb vagy utóbb elszabadul a pokol. Az Abcúg videója.
Egy fogyatékkal élő gyereket nevelő anyuka életében eljött a pont, amikor realizálta, ha ő nem lép valamit, akkor semmi sem fog változni. Az Abcúg cikke.
A rendőrök nagy része kénytelen másodállást vállalni: taxiznak, mentőznek, futárkodnak.
Teszik ezt azért, mert senki nem tud gondoskodni róla, hogy a gyerekek eljussanak a terápiás alkalmakra, és azért, mert a gyógyszeres kezelés adhatja meg azt a gyors állapotjavulást, amire szükség van, hogy működjenek a mindennapokban.
A feltételrendszert úgy alakították ki, hogy az autista vagy Down-szindrómás gyerekek szülei könnyen eleshetnek a támogatástól.
A női szerhasználat mögött általában valamilyen trauma áll. Az Abcúg cikke.
Az Abcúg riportja bemutat négy szociális munkást, akik minden nap azon dolgoznak, hogy mindenki emberhez méltó ellátást kapjon.
A súlyosan fogyatékos gyerekeket nevelő szülők hatalmas dilemma előtt állnak: feláldozzák-e az életüket a gyerekükért vagy beadják-e intézetbe, ahol rossz körülmények várnak rájuk.
Egyre több férfi jelentkezik a krízisközpontokban.
Egy szegedi gimnázium médiát oktató tanárnője szerint az iskola nem rezervátum, a diákoknak meg kell tanulniuk gondolkodni és érvelni közéleti kérdésekről is.
Pedig köztük is vannak, akiket érdekel a politika, és szívesen beleszólnának az ország sorsába.
A Segítség Közvetítők önkéntes akciókkal próbál segíteni, például túlélőcsomagot oszt a kórházban.
Az Abcúg riportja bemutatja, hogy a gyermekvédelem sokszor nem tudja felmérni rendesen a szülők mentális problémáit, és ezt a gyerekek sínylik meg.
A szállók még az ott dolgozók szerint is embertelenek, zsúfoltság, veszekedések és bogarak nehezítik az elalvást.
Balázs az ELTE jogi karán kezdte tanulmányait, de hiába volt meg minden jóakarat az egyetem részéről, ha az akadálymentesítés kevéssé volt megoldva.
“Az önálló élet megvalósítható, csak minden energiánkat felemészti.”
Sok nőnek esélyes sincs a tisztességes munkára. A mélyszegénységben élő gyerekek 80 százaléka állami gondozásba jut, ha valamelyik szülőt lecsukják.
Csak minden 4-5. megváltozott munkaképességű ember dolgozik, a pszichés betegséggel küzdőknek még nehezebb elhelyezkedni.
A kongói Felly Manazya tizenhét éve él a Szabolcs megyei Tiszavasváriban. Magyar feleségétől már elvált, mégis az alföldi kisvárosban maradt, ahol kick-boxra tanítja a gyerekeket. Felly békítő figurának érzi magát a feszültségekkel teli településen.
2015-ben azt ígérték, igazságosabb lesz a rendszer. Azóta eltelt három év. Az Abcúg írása.
Két fiatal roma származású, meleg srác kitört a salgótarjáni gettóból, ezért most példát akarnak mutatni, hogy sikerülhet kitörni.
Pénzért adtak védőöltözetet a szülő nők kísérőinek.
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktattak. Így döntött első fokon a bíróság.
A hajléktalanokról szóló törvénymódosítás azt üzeni, hogy a sikertelenség büntethető.
A pedagógusok teherként élik meg, így a szülők életét forgatja fel.
Az állam évről évre egyre több gyereket emel ki a családjából, és küldi őket nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba.
Zoltán éjjel taxisofőrködik, nappal pedig beteg és fogyatékkal élő gyerekeket furikáz.
Körülbelül 170 anonim alkoholisták közössége működik, ami a becsült egymilliló alkoholbeteghez viszonyítva alig néhány ezer felépülőt jelent.
Az alkoholizmusról kevés szó esik, a nők alkoholizmusáról még kevesebb. Egy 52 éves bátor nő meséli el, hogyan szokott le az italról.
Négy fodrász összeállt, hogy együtt járjanak gyermekotthonokba hajat vágni, amit nélkülük a gyerekeknek a havi 1700 forintos zsebpénzükből kellene fizetniük.
A Kotta Nélkül Projekt egy héttagú banda, mindent hallás után csinálnak. Az Abcúg riportja.
Az OECD tippeket adott, hogyan lehetne a pályára csábítani a tehetséges fiatalokat.
Hogyan látják a helyzetet azok a tanárok, akik évek óta tanítanak SNI-s gyerekeket?