Az iráni parancsnok szerint egy ország sem merné megsérteni Irán földjét
A légvédelmi parancsnok szerint az USA nem merne behatolni Irán területére.
A légvédelmi parancsnok szerint az USA nem merne behatolni Irán területére.
Az elnök a CNN-es interjúban megkérdőjelezte a szankciós politika hatékonyságát is.
Az iráni elnök a folytatódó üzengetésben értelmi fogyatékosnak nevezte a Fehér Házat. Párizs: Súlyos hiba lenne, ha Irán felrúgná az atomalkut.
A kibertértől a drónokon át a kémhálózatokig mindenhol felizzott az Irán és az USA közti harc. De mennyire vehetjük biztosnak a háborút?
Mi békés nemzet vagyunk, nem akarunk háborút Iránnal, mondta az amerikai elnök.
Az amerikaiak szerint viszont kicsinálta a rakétairányító rendszereket.
Az egyik cél az iráni rakétairányító rendszerek lekapcsolása volt. Teheránból is egyre több kibertámadás irányul az Egyesült Államok ellen.
Tovább mélyül az atomalku és a lelőtt amerikai drón miatt kialakult konfliktus.
De kész megvédeni magát.
Trump szerint 150-en haltak volna meg, ha nem teszi. Teherán szerint a lelőtt drón közelében repült egy amerikai kémrepülő is.
A katonák már csak a célpontok megerősítésére vártak.
Az amerikai drón lelövésekor több amerikai polgári gép is repült a térségben.
Irán cáfolta, hogy véletlenül lőtték volna le az amerikai drónt, de háborút nem akarnak.
A Hormuzi-szorosnál lőtték le. A vita arról megy, hogy iráni, vagy nemzetközi vizek felett történt-e az eset.
Az USA iráni különmegbízottja aztán Európába jön. Mindenki tárgyal mindenkivel, hogy elkerüljék a háborús helyzetet.
Irán bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg az atomalku megmentésére adott hatvannapos határidőt.
Újabb tankhajók lobbantak lángra a Perzsa-öböl bejáratánál, a gondosan megkoreografált akció egy sarokba szorított iráni rezsim ultimátuma Trumpnak.
Azt mondják, hamarosan dokumentumokkal is bizonyítják.
Teherán szerint Európának még van lehetősége megmenteni az atomalkut.
De ellentmondanak a nyilatkozatok.
Robbantásokkal kísérve támadtak meg két olajtankert az Ománi öbölben. Nem először.
Elég, ha AC/DC szól, amire nők és férfiak közösen, erkölcstelen csípőmozgással bugiznak.
Azzal vádolják a céget, hogy a Forradalmi Gárdát támogatják.
A színfalak mögött egymásnak feszülő nagyhatalmak, titokzatos elit hekkercsoportok, pusztító kiberfegyverek és egyre több támadás. Így néz ki a kiberháború 2019-ben.
Trump nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Irán célja a nukleáris fegyverkezés.
Egy katona meghalt, Izrael szerint a szírek lőttek elsőnek.
Abe Sinzó mediátorként lépne fel a két ország között. Trump nem akarja elűzni az iráni vezetést.
Az indok az iráni fenyegetés, az ellenzék kiakadt.
Az amerikai elnök egy rakétatámadás után fenyegette meg ezzel a közel-keleti országot.
Nő az amerikai - iráni feszültség, óvatosan arrafelé!
A kormányzaton belül is komoly feszültség alakult ki a krízis miatt.
Ezt Ali Hamenei, az ország legfőbb vallási és politikai vezetője jelentette ki.
Tíz évet kapott a nő, akiről az irániak azt állítják: együttműködött a brit hírszerzéssel.
Rosszabb a helyzet, mint az irak-iráni háború alatt, az amerikai katonai fenyegetésre válaszol Teherán.
Még több egységet küldenek a régióba, mivel iráni agressziótól tartanak.
Amerika egykor még atomerőművet épített Iránnak, négy évtizede azonban szankció szankciót ér a perzsa állammal szemben.
Egy magas rangú vallási vezető beszélt erről egy pénteki imádságon.
Az új intézkedés az iráni fémipart és exporttermékeket érinti.
Mivel a vele szerződök az USA szankciói miatt nem teljesítik a feltételeket.
Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint világos és félreérthetetlen üzenetet akarnak küldeni.
1 milliárd dollárt ér, a szankciók miatt nem tudni, mi lesz a sorsa.
Oroszország is kifogásolta az Irán olajexportjai ellen irányuló szankcióinak a szigorítását.
Az iráni kormány válaszolt arra az amerikai döntésre, ami a Forradalmi Gárdát külföldi terrorszervezetté nyilvánította.
Nincs több haladék, szankciókkal sújtja az USA az Iránnal kereskedő országokat, akik nem örülnek.
A hírre nagyot ugrott az olaj ára a tőzsdéken.
Szadaf Hadem szombaton meccselt először. Ha hazatér Párizsból, elkapják.
Közben a képviselők halálos fenyegetésekkel üzentek az Egyesült Államoknak és Izraelnek.
1,3 milliárd dollárt fizetnek ki az amerikaiakkal kötött megállapodás értelmében.
70 ember halt meg, tízezres városokat ürítenek ki a szűnni nem akaró esőzések miatt.
99 weboldalukat foglalták le, és sikerült megakadályozni egy rakás támadást is.
Ez az első közös akció a Kurdisztáni Munkáspárt ellen.
A férj verziója tűnik valószínűbbnek, az ügy bírója tömegek kivégzéséhez asszisztált 1988-ban.
A törvények ugyanis korlátozzák a gyengéd érzelmek nyilvános kimutatását.
Mohamed Dzsavád Zaríf elnézést kért az elmúlt évek munkájáért.
Az iráni média szerint sikeres volt a Hadír osztályú tengeralattjáróról indított fegyver tesztje.
A Bild szerint a meccset vezető bírónő rövid nadrágja lehetett sok a cenzoroknak.
Ezért minden európai országnak ki kéne szállnia az atommegállapodásból. És Venezuelához is mindenkinek úgy kéne állnia, mint Amerikának.
Varsóban, Brüsszelben és Münchenben is tárgyalnak az EU és az USA vezetői biztonságpolitikáról és a Közel-Keletről. Eredményeket ne várjunk.