Mennyire hizlal a kannibalizmus?
Tippeljen, hány kalória van egy átlagos emberi testben!
Tippeljen, hány kalória van egy átlagos emberi testben!
A legjobb állapotban egy fej nélküli ló maradt fenn, de más patások is vannak a homokkőtáblán.
Az eddigi legidősebbnek tartott barlangrajznál 30 ezer évvel régebbi alkotásra bukkantak.
Az újkőkorszak telepesei 8200 évvel ezelőtt szárazságot jobban tűrő juhokat és kecskéket kezdtek tartani szarvasmarhák helyett.
Szó szerint otthagyta a kéznyomát egy spanyol barlangban, jóval a Homo sapiens érkezése előtt.
A hat, minden eddiginél idősebb, őskorból származó kútban agyagedényeket is találtak.
A híres Két Testvérről kiderült, hogy valójában csak féltestvérek voltak. Génjeik az ősi Egyiptom társadalmáról is sokat elmondanak.
Egy friss felfedezés legalábbis erre enged következtetni.
Pótolhatatlan műemlékek vesznek el, de a kormány szerint szükség van az áramtermelő beruházásra.
Nem csak a repülő mókusoké a világ.
Nem hasonlít egyetlen korábban készített ősvirágmodellhez sem.
Apró ásványszemcsék elemzéséből mutatták ki ausztrál kutatók.
Jobb ma egy mamut, mint a soványka emberhús. De akkor miért fogyasztották el egymást őseink?
Csak a tengeri fajok 81 százaléka halt ki.
Ez alapján az eddig ismertnél 1500 évvel korábban jelenhetett meg az ember az amerikai kontinensen.
Egyik ősünk szembe ment a konvencióval, és olyasmit vésett kőbe, amit csak utána kétezer évvel volt szokás ábrázolni.
Ami évezredekig nem ment a természetnek, az ember rövid úton megoldotta. Még csak 75 éve ismerjük a Lascaux-barlang látványos rajzait, de lassan el is köszönhetünk tőlük.
Eddig úgy hitték, hogy sötét erdők mélyéről származnak a virágzó növények. De valójában nem.
A gyönyörű ékszert Szibériában fedezték föl.
Gőzünk sincs róla, de ez nem akadályoz meg egyeseket abban, hogy ilyet játszanak. Tele van furcsábbnál furcsább felvételekkel a net, összeszedtük a legjavát a barlangfalba hörgő tudóstól a német szittya sámánokig.
Egy izraeli barlang leletei alapján ekkor vált mindennapivá a tűzhasználat. De akkor mitől ekkora az agyunk?
Egy halász hagyhatta. A halászok kora hajnalban kelnek, halásznak, eladják a halat, halszagúak. Egy lány jut eszembe, akivel jártam, Yvonne.
Az egész európai őstörténetet átírhatja egy friss felfedezés, ami szerint szibériai őseink is voltak.
10-30 ezer éves pattintott kövek, vésők és pengék kerültek elő a visontai bánya területén.
A pókoknak és a skorpióknak közös őse lehetett.
A rajzok mellett talált kéznyomokból jutottak erre a következtetésre a régészek. De lehet hogy csak kamaszok rajzoltak meztelen nőket.
Németországban találták meg az egy centiméteres csontot. 240 millió éves gyík állkapcsa lehet.
A kínai terület őskori lakói már az útvonal kialakulása előtt kétezer évvel ott éltek.
Marseille közelében találtak rá a sírra. Ebből a korszakból ez az első franciaországi lelet.
Előtte primitívek voltak az ősemberek eszközei, a klímaváltozással megjelentek a kifinomult tárgyak.
A leletek arra utalnak, hogy a feltételezettnél korábban alakulhatott ki a mezőgazdaság.
Kétszer 200*150 pixel fáj az embernek, aki korábban saját akasztásával sokkolta a webet.
A növekedés akkor indulhatott meg, amikor az ember alkalmazkodott a partoktól távoli élethez.
Az őskorból származó emberi maradványokra és szerszámokra bukkantak Okinaván.
Ez a világ legrégebbi ilyen lelete, hasonlót eddig csak barlangokban találtak.
A német barnaszén a világ legősibb fegyverei mellett oroszlánok és elefántok csontjait is megőrizte.
Az egyik a csincsilla, a másik az aranynyúl rokona.
Egy település feltárásán kiderült, hogy csak a földet öröklő férfiak élték le életüket egy helyen.
Egy brit kutatónak sikerült reprodukálnia a jurakorban élt ősrovar ciripelését.
A kuvaiti Esz-Szabia sivatagban bukkantak rá az ubaid kultúrához tartozó leletekre.
A neandervölgyi elsőként találta fel, hogy miként lehet a mamutcsontból építkezni.
Egy Kínában talált ősember koponyáján olyan sérülés látható, amit furkósbot okozhatott.
Egy tudós szerint létezett, és 15 méteres ragadozókat reggelizett. Kollégái körberöhögték.
A 70 millió éve élt állat kis méretű, két lábon járó madárszerű őshüllő volt.
A magas füvekhez alkalmazkodott az ember azzal, hogy két lábra állt.
Fémnyomok alapján rekonstruálták a dinoszauruszok korában élt ősmadarak tollazatának mintázatát.
A csaknem tízméteres fa ötszáz évesen dőlt ki, majd betemették tengeri homokrétegek.
A régészek úgy tudták, hogy ilyen kiterjedésű városok csak sokkal később jelentek meg.
Dél-Franciaországban olyan ötezer évvel ezelőtti emberek maradványait találták meg, akik a Közel-Keletről vándoroltak oda.
Erős és súlyos volt a kardfogú, szélesre tárta ki a száját, de nem volt olyan fürge, mint a tigris vagy a leopárd.
Már 125 ezer éve eljutottak a Perzsa-öbölbe, 60 ezer évvel korábban, mint eddig gondolták.
Linhenykus monodactylus lehetett a Tyrannosaurus rex egyik őse.
A gólyák kétszer akkorák voltak, mint a szigeten élő apró termetű emberek.
A barlang nem látogatható, de pontos másában megnézhetők a híres barlangrajzok.
Az apró eszközök körülbelül kétszázezer évesek, lehet, hogy ezek a legrégebbi ismert kések.
A három méteres madarak fejszeként használták csőrüket.
Őskori cölöpépítmény nyomait találták meg alig egy kilométerre a monumentális kőkörtől.
Módszeresen ették egymást, a csontokat széttörték, hogy kiszívják a csontvelőt.
Nem riadt vissza a pleisztocénkori állattól, pedig az fél méterrel hosszabb volt mint ma élő rokona.