A világ egyik legnagyobb laboratóriuma nem kér a drága Microsoftból
A CERN nem akarja drága szoftverekre költeni a pénzét, inkább átállnak nyílt forráskódra.
A CERN nem akarja drága szoftverekre költeni a pénzét, inkább átállnak nyílt forráskódra.
Renzo Piano az oktatási és tudományos kommunikációs központ épületét tervezi.
Az egyetemen 2038-ig dolgoznak majd a következő generációs hadronütköztető alkatrészein.
A világháló kifejlesztője szerint nagyon óvatosan kell megtalálni az egyensúlyt a net szabályozása és a szólásszabadság között
Olyan részecskéket keresnek a legújabb kísérlettel, amiket a négy nagy detektor nem ismert fel.
Szerinte a nők kevésbé jártasak a fizikában, a férfiak pedig diszkriminációt szenvednek a nők miatt.
Ha nem, akkor majd a 100 kilométeres hadronütköztető megmondja.
Az új projekthez több szupravezető kell, mint amire a világ jelenlegi gyártókapacitása képes.
A háromemeletnyi földalatti kamrában 800 tonna, mínusz 184 Celsius-fokos folyékony argon ejti csapdába a rejtélyes neutrínókat.
10 éve indították el a svájci-francia határon fekvő Nagy Hadronütköztetőt. Az emberiség dollármilliárdokat költött egy elméleti fizikai kérdés megválaszolására - de végül sikerrel járt.
Először sikerült bizonyítani a részecske szétbomlását b-kvarkokra.
A technológiai áttöréshez a CERN fejlesztését használták fel új-zélandi kutatók.
Tízszer annyi ütközés, tízszer annyi lehetőség az új fizika előtt.
Svájci atomfizikusok a CERN berendezéseiben előállított izotópokkal támogatják a rákkutatást.
A CERN kutatói mérföldkövet értek el a kvantumelektrodinamikában.
A tíz évig épült Linac 4 két éven belül veszi át elődje, a 40 éve üzemelő Linac 2 munkáját.
A Genf közelében lévő részecskegyorsító 400 kilovoltos hálózatának bővítési és rekonstrukciós feladatait az MVM OVIT végzi ismét.
Egy barion gerjesztett állapotait azonosították.
Egy brit elméleti fizikus levezette, miért ellentétes a fizika törvényeivel a szellemek léte.
Az eredmény megerősítette a részecskefizika alapmodelljét, de még mindig nem elég pontos.
Minden eddiginél pontosabban mérték meg az antiproton tömegét, régi rejtélyt oldottak meg.
Nyílt napot tartanak a fizikusok, a legújabb kutatásokról is beszélhetnek velük a látogatók.
A tudományos szervezet vizsgálódik, nem tetszik nekik ez a fajta humor.
És töltse le rá a CERN által publikált adatokat.
Nem csak a világegyetem titkait fejtheti meg.
Lehet, hogy felfedeztek egy új részecskét a CERN-ben. Ha valóban így van, az forradalmi felfedezés.
A Nagy Hadronütköztetőben egymásnak csapott részecskék úgy estek szét, hogy az ellentmondott annak a fizikának, amit pont a Higgs-bozon megtalálásával igazoltak. Most akkor a mindenség egyenlete mehet a kukába?
Most sikerült először bizonyítani a pentakvark létezését az atomfizikusoknak.
A Higgs-bozon csak a kezdet volt, most 60%-kal erősebb lett a világ legbonyolultabb kísérlete. Pedig nem is nyomták a pedált a padlóig.
Ráadják as kakaót a kétéves szünet után újraindult részecskegyorsítóra. Soha nem látott energiaszinten karamboloznak majd a protonok.
Újraindult a nagy hadronütköztető, és az eddigi teljesítmény kétszeresén fog működni.
Egy kis fémizé volt a bűnös, de nincs több késés, jöhet a szuperszimmetria.
Mindkettő barion, ugyanolyan kvarkokból vannak, de a spinjük különbözik. Nem érti? Kattintson, elmagyarázzuk.
Fabiola Gianotti olasz fizikus lesz a CERN új főigazgatója.
2020-ban kezdik el alkalmazni az eszközt az LHC kísérleteiben.
Az LHC és a Fermilab eredményei alapján 173,34 gigaelektronvolt osztva a fénysebesség négyzetével.
Négyszer nagyobb és nyolcszor erősebb lehet a 100 kilométer kerületű új részecskegyorsító.
Csúcstechnológiát tanulhatnak a diákok angolul. Az oktatók az óriáskísérletek vezetői.
A CERN már önmagában elég menő hely, hiszen a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma.
A világ legnagyobb kutatóközpontja 5 évente tart ilyet, most 70 ezren mentek el rá.
A Higgs-bozon létét megjósoló kutatók kaphatják a legrangosabb tudományos kitüntetést.
A Google Maps Street View-ra felkerült a svájci CERN kutatóközpont LHC-stul, Higgs-bozonostul.
Nem is olyan nehéz bejutni, az életrajzban pedig nagyon jó pontnak számít, mondják a svájci CERN-ben, a nagy hadronütközetőben dolgozó magyarok. Kiderül, miért hülyeség a Terminátor részecskegyorsítós része.
Van, akit a kíváncsiság, van, akit Stephen Hawking inspirált. Attól pedig nem félnek, hogy fegyver lesz a felfedezésükből – ők a CERN magyar kutatói.
Két évig készítik fel a részecskegyorsítót arra, hogy az eddiginél is durvább ütközésekre legyen képes. Most, hogy áll, egészen közelről lehet megnézni, milyen is a világ legbonyolultabb szerkezete.
Orbán Viktor hivatalosan megnyitotta a részecskegyorsító magyarországi adatközpontját.
A CERN-ben senki nem archiválta a legkorábbi próbálkozásokat, de találtak egy 1991-es ős-weboldalt.
A CERN húsz éve aktiválta az első weboldalt, amely most az eredeti címen is megtekinthető.
Az Alfa mágneses spektrométer mérései alapján következtetnek erre az MIT kutatói.
A fizikusok kevesebbet észlelnek belőlük, mint az várható lenne. Átváltozásban lehet a magyarázat.
A CERN a leállás alatt elvégzi a javításokat, és felkészíti a rendszert a nagyobb terhelésre.
Az egyik legfontosabb hazai tudományos projekt beindításához alig tíz hónap kellett.
Ezt eddig is lehetett sejteni, de most már 99,99999 százalékos bizonyossággal tudjuk.
Jurij Milner hárommillió dollárral honorálta a Higgs-bozon megtalálását és fekete lyukak elméletét.
2014 márciusában leáll a Nagy Hadronütköztető, de csak azért, hogy másfél évnyi felkészülés után még nagyobb energiára kapcsolhassák a világ keletkezését kutató tudományos szerkezetet.
A Nagy Hadronütköztetőből érkező adatok egy részét a budapesti központban dolgozzák fel.
Bizonyítékot vártak tőle a fizikusok a sötét energiára és anyagra, de nem kaptak.
A kurta fénylöketek révén a szekundum kvadrilliomod része is mérték lehet.
Az ENSZ alapokmánya lehetővé teszi, hogy a szervezet érdeklődési körébe tartozó szervezetek megfigyelői státuszt kapjanak.
A CERN-t perelték be, mert az LHC kísérleteiben elpusztíthatja a Földet egy fekete lyuk.