Tízezrével mutattak ki mikroműanyagot hóban és jégben is
Bajorországban, Brémában, Helgoland szigetén, a Svájci Alpokban és az Északi-sark térségében gyűjtött mintákban találtak műanyag mikroszemcséket.
Bajorországban, Brémában, Helgoland szigetén, a Svájci Alpokban és az Északi-sark térségében gyűjtött mintákban találtak műanyag mikroszemcséket.
Egy amerikai kutató a Sziklás-hegységben gyűjtött esővizet elemezte, és színes műanyagszálakat talált a mintákban.
Meg is nyerte vele a Google versenyét. Ötvenezer dollár üti a markát.
A vizsgálatok szerint azonban minimális a koncentráció. Nemzetközi szinten is jól állnak a vizeink.
A víz és az állatok szervezete is tele van az apró darabkákkal. Továbbra se tudjuk, ez mekkora baj.
Rengeteg a mikroműanyag a Marosban, de valószínűleg máshol is. Az egész ökoszisztémát szennyezi.
Rengeteg mikroműanyag-szemcsét nyelünk le anélkül, hogy tudnánk róla. A palackozott víz néha még rosszabb, mint a csapból jövő.
Öt hónapig vizsgáltak olyan helyeket, amik 120 kilométerre vannak a legközelebbi nagyvárostól.
A jégfolyamok is olyan szennyezettek, mint az óceánok, a műanyag nagy része a turisták felszereléséből és ruházatából származik.
Továbbra se tudjuk, hogy ez mekkora baj.
A golflabdákból 28 kilónyi, mérgező mikroműanyag erodálódhatott az öböl vízébe.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
Nem tudni, mennyire károsak a szabad szemmel láthatatlan darabok, de az biztos, hogy ott vannak.
Egyelőre nem tudni, hogy ez mekkora probléma.
Ez aggasztó – de hogy mennyire káros, azt nem tudjuk, mert hiányosak az erről szóló kutatások.
Köbméterenként 50 mikroműanyag-részecskével magasan ez a legszennyezettebb hazai vizünk.
A repülő rovarokon keresztül a szárazföldön élők táplálékláncába is bekerülhet a műanyag.
A kínai kutatók által fejlesztett kompozit vízzel érintkezve szén-dioxiddá és vízzé alakul át.
Még a mindentől több ezer kilométerre fekvő Húsvét-sziget körüli vizekben is rettentő magas a mikroműanyag koncentrációja.
Bőven van mikroműanyag a Duna mellékfolyóiban. Mindez a tápláléklánca is bekerülhet.
Elkeserítő adatok 2016-ból.
Négyszer akkora a koncentráció, mint a Csendes-óceánban. Műanyagcsapdává válhat a tenger.
Lehetetlen eltüntetni, és van olyan egyedi, hogy a helyszínelők meg tudják különböztetni a többitől.
A kutatók akkora részecskéket is ki tudtak mutatni, mint egy hajszál átmérőjének egy hatoda.
Leginkább a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék.
Nesze neked csúcsgasztronómia.
A Balti-tengerben 30 éve nem nőtt a mikroműanyag-koncentráció. Nem tudni, miért.