Frontális bolygóütközés alakíthatta a Jupiter magját
A NASA Juno-missziójának adatai arra utalnak, hogy az eddig feltételezettekkel ellentétben nem kicsi és tömör a gázbolygó magja.
A NASA Juno-missziójának adatai arra utalnak, hogy az eddig feltételezettekkel ellentétben nem kicsi és tömör a gázbolygó magja.
Sikeresen begyűjtötte a mintákat a még áprilisban robbantott kráterből a Ryugu körül keringő Hajabusza-2.
780 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott a Holdnak a Naprendszer kialakulása kezdetén, a hatalmas ütközés alakította ki a Hold most ismert arcát.
Ilyet még soha nem mutattak ki Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.
Más naprendszer keletkezéséről, sőt csillagközi életről is kiderülhetnek belőle részletek.
Egy olyan, űrben sodródó szikla, mint a 2017-ben felfedezett Oumuamua, új bolygó magjává válhat, ha belép egy fiatal csillag körül keringő porfelhőbe.
A szupernóvarobbanást csak egy fél bolygó élte túl, a többiből csak por maradt.
Fura képződményeket talált a holdon az űrszonda, ősi jégáramlatok nyomaira bukkanhattak.
Évtizedek után most először észleltek kilométeres átmérőjű objektumot a Kuiper-övben.
A bolygó 4,5 milliárd éves, de a gyűrűk legfeljebb 100 millió éve keletkeztek.
A Tejútrendszer az eddig gondoltnál sokkal előbb ütközhet egy másik galaxissal. Ez felébresztheti a galaxisunk szunnyadó fekete lyukát is.
Megérkezett az első kép az ember által megfigyelt legtávolabbi objektumról, a 6,6 milliárd kilométerre keringő aszteroidáról.
A NASA tudósainak lesz a világon a legobb szilvesztere: a Plútót is meglátogató New Horizons űrszonda az Ultima Thule kisbolygó mellett halad el.
Érdemes megnézni, amíg még látható, de annyira azért nem kell sietni.
A jeges gömb 11 miiliárd kilométerre van a Naptól.
A Voyager 1 után másodikként lépett át a csillagközi térbe. Igazából már november elején.
Az űrszonda szenzorai ugrásszerű növekedést érzékeltek a naprendszeren kívülről származó kozmikus sugárzásban.
A Goblin mutatja meg az utat a csillagászoknak a titokzatos X bolygó felé. Ami szintén egy fura égitest.
Ha minden jól megy, pár év alatt 20-30 szondát küldünk az űrbe. Lesz amelyik megérinti a Napot, visszamegyünk a Merkúrhoz, és megszálljuk a Holdat.
Egy új bolygókutató módszer alkalmazásával sikerült megfigyelni egy naprendszer születését.
A Naprendszerünknek is otthont adó galaxis tömege akkora, mintha a Napunkból 960 milliárdot raknánk egy jó nagy szatyorba.
Egymilliárd üstökösből állhatott össze bolygóvá.
Eddig csak ideglenes bevándorlókat fedeztek fel. A 2015 BZ509-et a forgásiránya leplezte le.
A mostani helyénél beljebb alakult ki, segíthet a Naprendszer történetének megismerésében.
Az MTA kutatói is részt vettek az ezt bizonyító, több fura jelenséget is megmagyarázó kutatásban.
A kamerák akkujai lemerültek, többé nem látjuk Elon Musk űrbe kilőtt Tesláját. Merre jár, hova tart? Visszatér-e valaha?
Vagy inkább üstökösre küldjön szondát a NASA? Ezek a New Frontiers küldetés döntős projektjei.
1977. augusztus 20-án indult útjára a Voyager-2, hogy felderítse Naprendszerünk távoli bolygóit. Neki és ikertársának köszönhetően tudjuk, hol a helyünk.
Föld- vagy Mars-méretű, és közelebb keringhet a Naphoz, mint a tavaly megjósolt kilencedik.
A Kepler és a Hubble űrtávcső is segített a parányi objektum azonosításában.
A BZ509 katalógusszámú aszteroida egymillió éve vándorol a Jupiter pályájának közelében, sikerrel elkerülve az ütközést.
A Juno űrszonda felvételén a bolygó déli féltekéjén lévő viharrendszer egyik tagja látható.
A Szaturnusz holdján is folyékony vizet mutatott ki a Cassini űrszonda.
Nagyon messze keringenek a Naptól, és talán segíthetnek a titokzatos kilencedik bolygó megtalálásában. Már ha az létezik egyáltalán.
Kisebb mint a Plútó, 700 év alatt kerüli meg a Napot és egyelőre az 2015 RR245 névre hallgat.
A csillagászok évszázadok óta keresik, de nem találják. Pedig egyre biztosabbak a létezésében.
A Csendes-óceánban és holdi mintákban egyaránt kimutatták a robbanásból származó vasat.
A statisztikai hiba esélye 0,001 százalék, de közben az elmélet kidolgozóját fenyegetni kezdte a Plútó visszaminősítése miatt még mindig haragos nép. Megjelentek a 30 évvel ezelőtti ötletüket igazoló, nyugdíjas tudósok is.
A 2007 OR10 háromszor messzebb van, mint a Plútó, és eddig annyit tudtunk róla, hogy vörös.
Sok még a titok, de egyre többet felderítünk.
A külső bolygó egymillió év alatt halad végig a pályáján.
Mike Brown volt az, aki javasolta, hogy minősítsék át törpebolygóvá a Plútót. Most egy kollégájával úgy látja, hogy megtalálták a Naprendszer igazi kilencedik bolygóját, bár az túl messze van, túl hideg és túl halvány ahhoz, hogy lefotózzuk.
Egy kutatócsoport rögtön két bolygószerű dolgot is talált az óriási rádiótávcső-rendszer adataiban. De egyelőre úgy tűnik, pont annyira van szuperföld a Naprendszer szélén, ahogy arzén alapú élet vagy fénynél gyorsabb részecske.
A GJ 1132b nagyjából akkora, mint a Föld, élet is kialakulhatott rajta, és aránylag közel is van. Forradalmi felfedezés a csillagászatban.
Egy lelépett bolygó vagy egy másik csillag lophatta háromszor messzebbre még a Plútónál is.
Kozmikus testvérgyilkosság történhetett négymilliárd éve a Naprendszerben.
Az eset négymilliárd éve történt, egy ötödik gázóriás az áldozat.
Mármint ha a megfelelő méretarányt használjuk, és a Plútót már nem rakjuk bele. Csodás videó.
A New Horizons csak jövő héten ér célba, de már küldi a fotókat. Elmondjuk, miért vörös a bolygó, és megmutatjuk az űrszonda pontos menetrendjét.
Egy teljes fényévnyire sem volt a Naprendszertől a világűrben száguldozó vörös törpe.
Hasonlít a mi Naprendszerünkre, csak sokkal öregebb. Meg bármi másnál is, amit eddig ismertünk.
Ekkora látogató még sose jött hozzánk ilyen közel, de a NASA szerint nem vagyunk veszélyben.
Ha becsapódnak, mehetünk archiválni, és kiderül, hogyan születik és pusztul el a mágneses mező.
Madridi tudósok a Neptunuszon túli objektumokat vizsgálták, mikor erre a következtetésre jutottak.
Elég erős volt ahhoz, hogy lehetővé tegye a bolygók létrejöttét a protoplanetáris korongból.
Nem jutnak dűlőre csillagászok a kérdésben, havonta változik az álláspontjuk.
Hogyan befolyásolja a földi élet kialakulását a gázóriás, mi lenne, ha közelebb lenne, vagy más pályán mozogna?
A pici csillag alig 7,2 fényévnyire van a Naprendszertől, ez az eddig ismert leghidegebb barna törpe.