Marsrengést észlelt az Insight űrszonda
A szonda tavaly év végén landolt a vörös bolygón, szeizmométere most először rögzített rengéseket.
A szonda tavaly év végén landolt a vörös bolygón, szeizmométere most először rögzített rengéseket.
A NASA marsjáró robotja korszerű búcsút intett a marsi hegyvonulatnak: lőtt egy utolsó közös szelfit, aztán egy agyagos terület felé indult.
Több, nagyon különböző fázisban alakult ki.
A steampunk eszköz jobban bírná az extrém körülményeket, mint a modern űrtechnika.
Élhető bolygókat kereshetnek a filmes szolgáltatás mesterséges intelligenciájával.
Az Egyesült Államoktól kezdve, Európán keresztül, Indiáig meglepően sok országban dolgoznak bolygókutató robotok kifejlesztésén.
A Földön persze sokáig, a Naphoz közel jutni sem lenne egyszerű. De mi a helyzet más bolygókkal?
Lehetünk marslakók, csak kell hozzá egy csomó óriástükör, pár nukleáris rakétahajtómű, strapabíró napvitorlák, meg egy csomó környezetszennyező gyár. Ja, és néhány évszázad.
A fiatal bolygó a mi Naprendszerünkhöz nagyon hasonló csillagrendszerben kering.
A történelmi sikerrel valami véget ért, de az űrkutatás előtt még sok feladat áll, és határ a csillagos ég. Olvassa el, merre repülnek legközelebb a Naprendszer titkait kutató űrszondák!
A Jupiterhez hasonló bolygó lehet a kulcs a Föld 2.0 megtalálásához.
Az Európé felszín alatti óceánjaiból kicsapódó só a sugárzás hatására válhatott sötétebb színűvé.
Az a baj, hogy ott élni már nem lenne olyan szuper. Pedig csak 54 fényévnyire vannak tőlünk.
Hétbolygós rendszert találtak 2500 fényévnyire, a törpecsillag körül sok nagy bolygó kering.
A légköri pernye 1600 km zuhanás után grafittá, újabb 6000 kilométer után gyémánttá szilárdul.
Hegyekről lezúduló vízfolyások alakíthatták ki a bolygó felszínén lévő völgyhálózatot.
Két bolygókutató űrteleszkóp is tönkrement rövid időn belül. Egyelőre nincs is bolygókutatásra specializálódott távcső az űrben, de folytatódik a Naprendszeren túli bolygók kutatása.
Most először a relativitáselmélet segítségével találtak exobolygót a Kepler-űrtávcső adataiban.
Matematikusok jöttek rá, hogy hol kell keresni a jeges bolygót, amely a felfedezése óta egyetlen egyszer kerülte meg a Napot.
A Jupiter rendkívül aktív kísérőjén működő vulkáni tevékenység saját Földünk életének korai szakaszába enged bepillantást.