Többségben vannak a nők az új finn kormányban
Adóemelésekkel erősítenék a jóléti intézményeket, és a klímaváltozás ellen harcolnának.
Adóemelésekkel erősítenék a jóléti intézményeket, és a klímaváltozás ellen harcolnának.
A jóléti állam fenntartását garantálná a szokatlan kampányfogással.
Tavaly csak Bulgáriánál voltak jobbmódúak a magyar családok egy fogyasztást mérő mutató szerint, Románia ebben már két éve lehagyott minket.
Nőttek a bérek és a fogyasztás, csökkent a szegénység a KSH szerint 2015-ben.
Vagy esetleg nem a GDP alapján kellene mérni a jólétet?
Aggódott már azon, hogy a milliomosok között is nő a vagyoni szakadék? Hát itt az ideje aggódni.
Nincs még egy olyan ország az OECD-n belül, ahol ennyit nőtt volna 2007 és 2012 között.
Aki a nyolcvanas éveket headbangelve és villázva vészelte át, most kiegyensúlyozott és boldog.
Régóta támadják a GDP-t, hogy nem tökéletes mutatója egy ország jólétének. Ez igaz. Helyette egyre komolyabb szereplők akarnak valamiféle boldogságalapú mérőszámot is. Az a baj, hogy az viszont még rosszabb.
Újraalapították a korábban a takarékosság jegyében megszüntetett MNB-Jóléti Kft-t.
Gyakran úgy érezzük, hogy minden annyiba kerül, mint külföldön, valójában sokkal olcsóbb az ország.
Egy 36 országot érintő friss kutatás szerint a magyarok a legboldogtalanabbak. Biztonságban érezzük magunknak, de kevés a fizetés és utáljuk a politikát.
Egy konzervatív német lap „csapongó gazdaságpolitikáról” ír, és hogy ugyanott tartunk, ahol 2005-ben.
Nem kerültünk fel a Save the Children listájára.
Az élen nincs meglepetés: aki igazán jól akar élni, Norvégiát, Ausztráliát vagy Hollandiát választja.
Hiába szaladt el az államadósság és borult fel a költségvetés, a kiadások nem a jólétünket szolgálták. Mostanra elhagyott minket a régió, sokat dolgozunk egy Big Macért, és alig ér többet a fizetésünk, mint 1989-ben.