400 ezer évvel korábban válhattunk el a Neander-völgyiektől, mint eddig gondoltuk
De azért még harmincezer éve is romantikáztunk velük.
De azért még harmincezer éve is romantikáztunk velük.
Hosszúkás fej, lapos fejtető. Nyugi, az ősi géneknek nincs hatása a kognitív képességekre.
Az ősember nem is volt hajlott hátú, esetlen figura, csak rossz a píárja.
Már rendelkezett finommotoros képességekkel.
A szélsőségesen hideg időszakok hozzájárulhattak a rivális neandervölgyi ember kihalásához.
Pár éve bukkantak rá a 13 éves kislány maradványaira egy szibériai barlangban.
Bonyolult stratégiával terítették le a vadat, ami átírja a róluk kialakult elméleteket.
Nagyon nagy levegőt tudott venni, de a harapása valójában mégsem volt erős.
Szó szerint otthagyta a kéznyomát egy spanyol barlangban, jóval a Homo sapiens érkezése előtt.
Az olasz ásatáson talált botok különösen kemény fából készültek, hegyüket szándékosan megégették, hogy a kérget eltávolítsák.
Nem voltak primitívebbek a ma élő embereknél.
Az évezredek alatt többször keveredtek a neandervölgyiek és a modern ember.
A leletekből vett fogkőmintában nyárfa és penicillingomba DNS-ét fedezték fel a kutatók.
Igaz, csecsemőkorban jóval hosszabb, szélesebb és laposabb volt. Svájci kutatók koponyákat vizsgáltak.
Az emberi csontokat munkaeszköznek használták.
Régészeti leletek tanúsága szerint összetettebb viselkedésre volt képes, mint korábban hitték.
Nem jutottak elég élelemhez a nagy hidegben.
A Homo sapiens Afrikából behurcolt kórokozói hozzájárulhattak az eltűnésükhöz.
A modern ember DNS-ében nem található meg a neandervölgyi Y-kromoszómájának génjei.
A gyenyiszovai ember génjeit a csendes-óceáni szigetlakók hordozzák. A Neander-völgyiét mindenki.
A modern ember ügyesebben vadászott és jobban kommunikált, ez elég volt ahhoz, hogy kihaljanak a vetélytársaik.
A Kaukázusban találhattak olyan ősi maradványokat, amiktől a modern európai származhat.
A 40 ezer éves maradvány DNS-vizsgálatának eredményei miatt egy újabb fogalommal gazdagodhatunk, ez az oasei ember.
Többet és tovább szaporodhatott egymás között a két faj, mint korábban feltételezték.
A Szajna egyik kanyarulatában találtak rá a neandervölgyi maradványaira.
Nem lehetne annyi idős, amennyi, és nem lehetne olyan a füle, amilyen.
De ne tudják meg, mennyi fosszilis székletet kellett áttúrni, hogy ezt megállapíthassák.
Törődtek gyerekeikkel, tanították, játszottak velük, nem voltak azok a primitív ősemberek, amilyeneknek képzeljük őket.
A neandervölgyi ember génjei befolyásolják az európaiak anyagcseréjét, agyfelépítését és alkalmazkodását a hideg éghajlathoz.
A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy nyelvcsontjuk ugyanolyan volt, mint a modern emberé.
Egyes emberekből 70 százaléknyi neandervölgyi génom is kimutatható. De a heréink vadiújak.
Egy ötvenezer éves női lábujjcsontból kiderült: akár nagyszülő és unoka is lehettek a szülők.
Minden lakótérnek funkciója volt, elválasztották a pihenőt a szerszámos műhelytől.
Egy brit vizsgálat most azt nyomozza ki, van-e kapcsolat a 30 ezer éves vírusok és a rák között.
Az őseink közt gyakori lehetett a fajok közti szex. A gyenyiszovai ember volt a legszaporább.
Nem a Homo Sapiens hozta a technológiát Európába, a neandervölgyiek már több ezer évvel korábban készítettek csonteszközöket.
A nyelv kialakulása a félmillió évvel ezelőtt élt közös őshöz vezethető vissza.
Amerikai kutatók fibrózisos diszpláziát találtak egy 120 ezer éves, háromcentis bordatöredékben.
Rehabilitálhatjuk a fejlett neandervölgyit. Beszélhetett, bizniszelt és ő is jobbkezes volt.
A kutatók szerint a térségben keresztezhették egymást a különböző kirajzási útvonalak.
A DNS-ünk 1%-a neandervölgyi eredetű, most megtalálták az őst, akinél keveredtek az ősemberfajok.
Német kutatók a teljes szekvenciát elérhetővé tették, hogy mindenki tanulmányozni tudja.
Agyuk nagy része a látással foglalkozott, kevés kapacitás maradt a közösségi funkciókra.
Egy új kormeghatározási módszer szerint 50 ezer éve pusztultak ki, és így nem is keveredhettek a modern emberrel.
A Harvard kutatója szerint a gének megvannak, már csak ki kellene hordani az ősi magzatot.
Fára köthető nyílhegyeket gyártott a neandervölgyi és a modern ember közös őse.
Korábban kezdett az ember fegyvereket gyártani, erről árulkodnak a dél-afrikai barlang mélyéről előkerült nyílhegyek.
Brit kutatók szerint nem a gének keveredése tehet a két embertípus hasonlóságáról.
A neandervölgyi emberre legalábbis a Homo sapiens jelentette a nagyobb veszélyt.
Kiderült az aránytalanság oka: a nyers bőrök kikészítése alakította át az ősemberek testalkatát.
50 ezer éves csontvázak fogait vizsgálva derült ki, hogy az ősemberek nem csak húson éltek.
A legrégebbi rajz, egy vörös korong az El Castillo barlangban, Spanyolország északi részén 40800 éves.
Korongot, kéznyomatot rajzoltak, sokkal korábban, mint eddig gondoltuk.
Egy új kutatás szerint már jóval azelőtt csökkent a számuk, hogy a Homo sapiens megjelent volna.
Ötvenezer évvel előzték meg ezzel a Homo sapienst, mégis kihaltak.
Csak egy maroknyi populáció maradt, de az újra meg tudott erősödni. Aztán jött a modern ember.
Egy új modell szerint jól alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez.
A neandervölgyi elsőként találta fel, hogy miként lehet a mamutcsontból építkezni.
Többet vándoroltak, és kénytelenek voltak keveredni a Homo sapiensszel.
Több ezer évig időzött az Ión-tenger partján.