Újabb rekordnagy fekete lyukat találtak
A Holm 15A galaxis központjában megbújó sötét objektum negyvenmilliárdszor nehezebb, mint a Nap.
A Holm 15A galaxis központjában megbújó sötét objektum negyvenmilliárdszor nehezebb, mint a Nap.
Kiss László csillagásszal beszélgetve az augusztusi meteorzáporok ártalmatlan porszemeitől gyorsan eljutottunk a földi életet elsöprő kozmikus karambolokig.
Ez pedig alaposan felforgatja azt, amit a galaxisok keletkezéséről és általában a fizikáról tudunk.
Ráadásul rögtön 39-et, ennyit egyszerre még soha nem találtak, pláne nem ilyen régieket.
A holdra szállás magyar tévéközvetítése az utolsó pillanatig kérdéses volt, Armstrong kiszállását nem is tartották olyan fontosnak, hogy élőben adják. A landolást közvetítő Almár Ivánnal beszélgettünk.
Korábbi tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észleltek az NGC 3147 galaxis közepén: egy vékony gázlemez örvénylik körülötte.
Nagy ritkán megesik, hogy egyszerre két meteor hasít át az égen. Na de hogy párhuzamosan kilenc-tíz?
Az egész biztos, hogy az a tudományos magyarázat, amit eddig hittünk róluk, nem teljesen igaz.
Nehezen besorolható, de biztosan nem egy idegen bolygó hírnöke az Oumuamua.
Mintha egy macskák felismerésére tanított algoritmus hirtelen az elefántokat is felismerné.
MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjának eredményei segíthetnek megérteni a világegyetem kialakulását.
A 2018 PP29 nevű aszteroida becsapódási esélye rendkívül csekély, ha be is következik, a 2060-as évek végén kell rá számítani.
Ha a számítások nem tévednek, akkor minden megvan rajtuk, ami az élethez szükséges.
A több évtizedes rejtély megfejtéséhez a valaha készült legrészletesebb szimulációt használták fel.
És még a felesége is elhagyta. Guillaume Le Gentil mindig rosszkor volt rossz helyen.
Több tízezerrel nőhet a Föld körül keringő műholdak száma, százával zavarhatják a távcsöveket. Mi lesz, ha pont egy Föld felé tartó aszteroidát takarnak ki?
A megoldás: mégis van benne sötét anyag, mégse kell átírni mindent, amit a galaxisokról tudunk.
A gamma-sugarakat követve találnák meg a nehezen vizsgálható kozmikus sugarak forrásait.
110 évvel ezelőtt hunyt el Gothard Jenő csillagász, Vas megye világszerte híres szülöttje, aki egy Szombathely melletti kis faluban vált az első magyar asztrofotóssá.
Ilyet még soha nem mutattak ki Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.
A Messier 22 gömbhalmazban szúrták ki, pont ott, ahol jóval korábban az ókori kínaiak nóvát láttak.
Bagi László 40 millió fényévnyire található Tű-galaxist fotózta, egy csillagász viszont százszor távolabbi galaxist is talált a képén.
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.
Más naprendszer keletkezéséről, sőt csillagközi életről is kiderülhetnek belőle részletek.
A Messier 87 galaxis közepét uraló fekete lyuk neve hawaii nyelven annyit tesz, a végtelen teremtés sötéten tündöklő forrása.
A marsjáró a bolygó mindkét holdjáról felvételeket készített, miközben átvonultak a Nap előtt.
Tudósoknak sikerült lefényképezni a lefényképezhetetlent.
Spoiler alert: jó nehéz.
A legújabb kutatások szerint a vörös óriás fázisban járó csillagok mégsem löknek a világűrbe egy év alatt száz földtömegnyi csillaganyagot.
A kutatók nagy vágyálma, hogy egyszer egy frissen hullott, pár órás, a Naprendszer eredetét őrző meteoritot fogjanak a kezükbe.
És sokkal öregebb, mint azt az eddigi modellekből gondolták volna a csillagászok.
Ez a harmadik legközelebbi exobolygó, amit eddig találtak. Leginkább a Vénuszhoz hasonlít.
Egy új elmélet szerint az első ismert csillagközi égitest egy hulladékfelhőből jöhetett létre.
A fémben szegény csillagok segíthetnek megismerni a korai univerzumot.
Ez az eddig talált legmagányosabb törpegalaxis.
1,6 petabájtra rúg a világ legnagyobb digitális égboltfelmérési programjának most kiadott összes adata.
A szokatlan forma oka a csillag gyorsabb forgása.
Megvédi őket a mágneses tér.
Európában három évet kell várni a következőre.
Ez az eddigi legrészletgazdagabb felvétel a Triangulum-galaxisról.
Megérkezett az első kép az ember által megfigyelt legtávolabbi objektumról, a 6,6 milliárd kilométerre keringő aszteroidáról.
A NASA első vezető beosztású nője, Nancy Grace Roman 93 éves volt.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
A bolygó lufiszerűen felfújódott légkörét egy közeli csillag fújja 10 ezer kilométer per órával.
Véletlenül igazolták, hogy két törpegalaxis ütközésével jöhettek létre.
Érthetetlen, hogy miért ilyen nagy, mégis ennyire halvány és kis tömegű.
Néhány fényes pötty, és a végtelen sötétség: ekörül kering ön is.
A hawaii őslakosoknak nem tetszik, hogy a szent földjüket tudományos célra használják.
Az ELTE csillagászai és fizikusai igazolták a nehezen kimutatható porholdak jelenlétét.
Már ha a mínusz 160 fokos csúcshőmérsékletet hőnek lehet nevezni.
A korai univerzum legnagyobb galaktikus szuperhalmazát fedezték fel csillagászok, tömege a becslések szerint a Napnál egymillió milliárdszor nagyobb.
Ezzel a Szaturnusz holdja a Naprendszer harmadik olyan égitestje, ahol ilyesmit figyeltek meg.
Az Oumuamua üstökös négy lehetséges eredetét is azonosították a kutatók.
Erre utal a különleges mintázat, amit a Tejút csillagainak mozgásában azonosítottak. A balesetben vétkes törpegalaxis rosszabbul járt.
A kompakt, utánfutóra épített csillagvizsgáló laborral könnyen ki lehet települni fényszennyezéstől mentes helyekre is.
Még nagyobb távcsövekkel húsz éven belül választ kaphatunk az emberiség ősi kérdésére.
És tanuljanak meg ultraibolyául látni, mert anélkül lemaradnak a látványos fényjelenségről.
A New Horizons megküldte az első képeket a Ultima Thule-ról. Újévkor fognak randevúzni.
Több, nagyon különböző fázisban alakult ki.