A Hawking, a világmindenség, meg minden
Stephen Hawking nevét mindenki ismeri, de azt kevesebben tudják, valójában mit köszönhet neki a tudomány. Bemutatjuk a tudóst a tudományos celeb mögött.
Stephen Hawking nevét mindenki ismeri, de azt kevesebben tudják, valójában mit köszönhet neki a tudomány. Bemutatjuk a tudóst a tudományos celeb mögött.
A fődíjas fotón egy szem stronciumatom lebeg a mesterséges űrben, és ez szabad szemmel látható.
3,5 milliárdos állami támogatással elindult a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program. A kvantumverseny fokozódik, a hazai kutatók se akarnak lemaradni. Készül az európai kvantuminternet, csak legyen hozzá elég nanogyémánt.
A hagyományosnál 17 ezerszer gyorsabb csipet mutatott be a Fujitsu, a kvantumfizikából lestek el hozzá pár trükköt, 30 évnyi csipfejlesztést ugrik át.
Olyan ez, mintha belerúgnánk egy labdába, mire az nem előre kezdene gurulni, hanem hátrafele.
Soha ekkora távolságba nem sikerült még kvantuminformációt továbbítani. Pláne nem az űrből. Egy lépéssel közelebb a meghekkelhetetlen kvantuminternet.
Véletlenszám-generátornak használták a laikus résztvevőket, hogy igazolják a kvantumfizika egyik alapelméletét.
Magyar kutató nyert díjat a Microsoft versenyén. Gilyén András kvantumalgoritmust tesztelt, és az ő fraktáljaival illusztrálta a Microsoft, milyen komoly pályamunkákat kaptak.
Elkészült a világ első programozható kvantumrendszere. Hogy mije? Elmagyarázzuk, miért lesz jó önnek is, hogy lézerekkel lövöldöznek atomokra.
Stephen Hawking új tanulmánya megoldást kínálhat az információs paradoxonra, a kvantumelmélet megoldatlan problémájára.
Azt hitték, hogy ha 2 lyukba 3 galambot akarnak berakni, az egyikben mindig lesz legalább 2? Na látszik, hogy maguk se kvantumfizikusok!
Ön szerelne génmódosított vírust a tetőre? Na és ha áramot termel?
Nagy (tele)port kavart a hír, hogy amerikai kutatók megdöntötték a teleportálás világrekordját. Elmagyarázzuk, hogy mit is jelent ez valójában.
A minden eddiginél kisebb és pontosabb eszközt pár atomból készítették, de egyetlen sejten belül is kimutatja a minimális hőingadozást.
Kvantumhadjáratot vezet a Google, miközben Schrödinger macskája kimászik a dobozból, a nulla pedig néha egy is. De mire jó a kvantumszámítógép, és miért tartotta Einstein kísértetiesnek?
A gravitációs hullámok észlelése bizonyítja a kozmikus inflációt, de a miértre nem ad választ. Még sok kérdésre keresik a bizonyítékot az asztrofizikusok.
Legalábbis olyan értelemben, ahogy eddig gondoltunk rájuk. A világhírű fizikus új elmélete egy kétéves paradoxont próbál megoldani, de ezzel egy sor egyéb problémát is felvet.
Japán fizikusok azt állítják, bizonyítékot találtak a merész elméletre, amit sokan tényként kezelnek.
Világrekord! 39 perces kvantum-szuperpozíció, szobahőmérsékleten! Nem érti? Elmagyarázzuk.
A kvantumkommunikáció elvileg tökéletesen biztonságos és lehallgathatatlan, de az amerikai kutatók megoldásában még van egy gyenge pont.
Kínai fizikusok a világon először teleportáltak makroszkopikus léptékben.
Nehezen vizsgálható, de kiemelkedő fontosságú probléma gyakorlati megoldását találták meg.
Az oxfordi fizikusok két anyag között létrehoztak egy fonont, amely egyikhez sem tartozik.
A négyszázalékos eltérés miatt a kvantum-elektrodinamika alapja is megkérdőjeleződik.
Einstein kísérteties fényrészecskének nevezte az egyszerre két kvantumállapotban létező fotonokat.
A kijelzők nemcsak a mozgásokat, hanem az érintés erősségét is érzékelik majd.
Az MTA alelnöke az elsők között kezdte kutatni az új fénytípusnak nevezett felületi plazmonokat.