Buda múltját rejtette az amerikaiak veteményeskertje
Az Egyesült Államok néhány éve adta vissza az Erdélyi bástyát, ahol most megnézhető az elmúlt évtizedek legjelentősebb vári régészeti felfedezése.
Az Egyesült Államok néhány éve adta vissza az Erdélyi bástyát, ahol most megnézhető az elmúlt évtizedek legjelentősebb vári régészeti felfedezése.
Ez lehetett a valaha élt legnagyobb repülő állat. Úgy nézett ki mint, egy szárnyas zsiráf.
A sírig tartó szerelem szimbólumai, pedig lehet, hogy valójában testvérek vagy bajtársak voltak.
Egy földúton baktatott, mikor észrevett egy edényfület. Úgy gondolta, nagyon régi. Igaza lett.
A leletek olyan korszakból származnak, amikor kizárólag neandervölgyiek lakták a mai Nyugat-Európa területét.
Befejeződött a feltárás, most kezdik vizsgálni, hogyan lehetne a rendkívüli felfedezést turisztikailag hasznosítani.
A Kínában talált kövületek alapján ez a féreg lehetett az egyik első állat, ami tudatosan döntötte el, merre menjen.
Emberi tárgyak a masztodonok idejéből: a régészeti felfedezés bizonyíték arra, hogy a kontinens benépesítése jóval korábban történt mint eddig hittük.
A területen olyan kőeszközök kerültek elő, amelyeket messzi földről szállítottak oda.
A roppant sok tárgyat tartalmazó sírkamra fantasztikus régészeti felfedezést jelent.
Az ember egyik legfontosabb ősének számító faj első ismert koponyáját azonosították Etiópiában.
Egy új kutatás szerint előbb hamuvá vált a húsuk, mint hogy görcsbe rándulhattak volna az izmaik.
A régészek 227 megölt gyereket találtak arccal a tenger felé, a csimuk az El Ninót okozó isteneket akarták kiengesztelni a gyilkosságokkal.
A Župai Vénusznak elnevezett cserépszobor több mint 30 centiméteres, ami nagynak számít a neolitikumi figurák többségéhez képest.
A több mint százezer éve elpusztult erdei őselefánt nőstény medence- és lábszárcsontjai hat méter mélyen rejtőztek.
A váratlan afrikai felfedezés egy sor eddigi tézist cáfolhat meg az emberi őstörténettel kapcsolatban.
A húsevő madár Új-Zélandon élt 19 millió éve.
A búvárok aranyérméket, ékszereket, hajót és templomot is találtak a tenger mélyén.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy szláv eredetű lehetett az amazon.
Jézus tanítványainak templomát a 8. században hagyták magára.
1200 éves, ez a legkorábbi ismert falusi mecset.
Amputált végtagok maradványait és puskagolyókat találtak egy egykori tábori kórház területén.
Jelzett a detektor, 3000 éves rituális leletegyüttest találtak a cseppkőbarlangban. Pont olyan helyen került elő, ahol az ember a kincseket általában elképzeli. Az ásatásvezető mesél a felfedezésről.
Az egyedülálló építményt és a mellékpiramisát is újranyitották. Új múmiákat is találtak a területen.
Megsemmisülnek a sziget több ezer éves régészeti lelőhelyei az emelkedő hőmérséklettől olvadozó permafrosztban.
Az elmúlt hónapokban zajló régészeti feltárás szinte minden korábbi feltételezést megerősített.
Pompeji területén számos erotikus freskóra leltek a régészek.
Modellezték torka felépítését, és megszólaltatták a jégembert.
Főleg bor és olaj tárolására használt amforák kerültek elő.
Régészeti kalandjáték és virtuális valóság a vaskori sírhalmok árnyékában, egy mára eltűnt, ősi nép nyomában.
Eddig is tudni lehetett, hogy volt ott valaki 31 ezer éve, most kiderült, hogy kik voltak azok.
A leendő buszforduló területén kerámiatöredékek és egy egyedülálló kemence is előkerült.
Ha valóban az az érsek nyugszik benne, amelyiket a tudósok sejtik, az egész Mainz történetét átírja.
Az Erdélyi bástya 60 évig amerikai követségi terület volt, most egy pop-up kiállításon nézhetjük meg a feltárt maradványokat.
A máltaiak szerint csakis az egyszemű óriások lehettek.
Denver dinó, jó barát, ősidőkből szól hozzád.
Bretagne partjainál véstek 20 sort egy sziklába, a tudósok tanácstalanok.
A kiemelt kődarab több mint hat évtized után ismét a helyére került.
A dél-angliai megalitikus építmény a késő kőkori elit háza köré épült.
Az olasz és egyiptomi régészek a múmiákkal teli ókori sírt Asszuánban tárták fel.
Régebben épült, mint a gízai piramisok, és hihetetlen állapotban áll ma is a kőkori falu.
A 700 éves lelet lehet az eddig csak egy korabeli költeményből ismert Vaságyú.
A guggoló női torzó temetkezési rituálét igazolhat.
A 30 ezer éves, bölényeket, zergéket és emberi alakokat ábrázoló rajzokra az Isztriai-félszigeten, a Romuald-barlangban bukkantak régészek.
A 3600 éves hajót a török partoknál tárták fel búvárrégészek. A kereskedőhajó rezet szállított.
Egyiptomi régészek egy kétezer éves síremléket is bemutattak a felső-egyiptomi Szóhág tartományban.
Csaknem 10 ezer éves a skandináv területen talált rágógumi, ám nem egészen az volt, amit ma számunkra jelent.
A víz alá süllyedt zátonyon fiatal lámákat, aranytárgyakat és drágaköveket áldoztak az első évezred végén.
Templomépítkezéséhez használták akkor, amikor világbirodalommá vát Egyiptom.
Földvár egykori területén vizsgálódtak fémkeresőkkel: a mohácsi vész maradványait keresték.
Az aszpirin nem a modern ember kiváltsága, már réges-rég létezett, más formában.
Három település maradványaira bukkantak a régészek, további leletekre is számítani lehet.
Az 56 éve bezárt fegyintézet szigetén végeztek ásatásokat.
Apró, szárnyas valamik, amelyekbe sok szakértő repülőt lát bele.
Egy ritkán emlegetett tény az emblematikus római építményről: olykor vízzel engedték fel.
Speciális eszközökkel bírták szóra a Neander-völgyi embert.
Gabonatárolót, arany ruhadíszt, csonteszközöket és kerámiákat találtak a régészek.
A kutatók majdnem az arcukkal fizettek érte – szó szerint.
Egy friss kutatás szerint jóval kevesebb lakója volt kontinensünknek a kőkorszakban, mint azt korábban hittük.