Lefilmezte a Hubble a csillagközi térből érkezett üstököst
Minden eddiginél jobb képeket készített az űrtávcső a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökösről.
Minden eddiginél jobb képeket készített az űrtávcső a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökösről.
A NASA bemutatta az Artemis-programhoz tervezett szkafanderek két különböző prototípusát.
Holland kutatók szerint akár életképes magokat is nyerhetünk belőlük további termesztéshez.
Az űrbéli eróziós erők két komponense szükséges.
Októberben női páros űrséta is lesz, először a világtörténelemben.
Nem? Még jó hogy itt vagyunk! Most először hallhatjuk egy másik bolygó tektonikus zajait, köszönhetően a NASA InSight szondájának.
2-3 milliárd éven át volt mérsékelt hőmérséklet és víz a bolygón.
Valószínűleg landoláskor megsemmisült vagy legalábbis súlyos károkat szenvedett a Vikram.
Két év múlva űrhajósokat küldene a világűrbe, de Vénusz-missziót is terveznek. Űrprogramjuk előnye, hogy olcsó.
Irán szerdán visszautasította, hatástalannak nevezte az űrkutatási szervei elleni szankciókat is.
A több mint egy évtizede csúszó projekt a NASA szerint továbbra is megér minden extra költséget.
Most jönnek a tesztek, hogy az ExoMars program keretén 2020-ban elindulhasson egy orosz rakétán.
Egy új modell segít meghatározni, milyen típusú bolygókon érdemes leginkább élet után kutatni.
A NASA Juno-missziójának adatai arra utalnak, hogy az eddig feltételezettekkel ellentétben nem kicsi és tömör a gázbolygó magja.
A Skybot F-850 űrséták során is használható lesz, kalandjait Twitteren is lehet követni.
Az ország Bercije 1980. május 26-án jutott az űrbe, ahol egy hetet töltött a Szaljut-6 űrállomáson. Ő az első és máig egyetlen magyar kozmonauta.
A napenergiával hajtott Lightsail 2 műhold saját erejéből magasabb Föld körüli pályára emelkedett.
A Progressz MSZ-12 üzemanyagot, vizet, tudományos berendezéseket, élelmiszert, ruházati, gyógyászati és tisztálkodási cikkeket visz az ISS-re.
Mérföldkőhöz ért a kínai magánűripar. A cégek próbálkozásai korábban sikertelenek voltak.
A Hold déli sarkán fog leszállni. Egy hete még technikai hiba miatt elhalasztották az indulást.
Már ötven év eltelt, és még mindig ott tart a NASA, hogy valamikor a jövőben szeretnének embert küldeni megint a Holdra. Vajon mi ezen annyira nehéz?
A holdra szállás magyar tévéközvetítése az utolsó pillanatig kérdéses volt, Armstrong kiszállását nem is tartották olyan fontosnak, hogy élőben adják. A landolást közvetítő Almár Ivánnal beszélgettünk.
Kevesebb mint egy óra volt hátra a startig, de valamilyen technikai probléma lépett fel.
Sikeresen begyűjtötte a mintákat a még áprilisban robbantott kráterből a Ryugu körül keringő Hajabusza-2.
Azt mondják, két-három éven belül elérik azt, ami a SpaceX-nek 2015 óta rutinszerűen megy.
Tíz napot töltöttek el mélytengeri környezetben, 19 méterrel a víz alatt.
Az új üstökösvadász szondát magyar közreműködéssel tervezték.
Saját űrállomás, és a Hold, Nap és a Vénusz kutatása is a tervek között szerepel.
Csak akkora, mint egy focipálya, és csak egy a 7299-hez az esélye, hogy eltalálja a Földet.
A Hosszú Menetelés 11 hordozórakéta hét műholdat állított Föld körüli pályára.
Az emelkedő orosz rakétának meg se kottyant a testén végighaladó hatalmas elektromos töltés, gond nélkül folytatta útját.
A NASA Mars-szondájának radaradatait elemezve kiderült, hogy a bolygó felszíne alatt lévő jégrétegek az egykor volt sarkvidéki jégtakaró maradványai.
780 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott a Holdnak a Naprendszer kialakulása kezdetén, a hatalmas ütközés alakította ki a Hold most ismert arcát.
A műholdas földmegfigyelés lesz az idei ötnapos rendezvény témája, amin hazai kutatóintézetek és űripari cégek szakemberei tartanak előadásokat.
Az égitest az évek során némileg összement, ezt pedig egy kutatás szerint a felszíne sínylette meg.
Két űrprojekt is a Magyarországon is jelen lévő cég miatt bukott el, a teljes kár 700 millió dollár.
A Messier 22 gömbhalmazban szúrták ki, pont ott, ahol jóval korábban az ókori kínaiak nóvát láttak.
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.
10 éven belül embereket küldenének a Hold déli sarkvidékének felfedezésére.
A szonda tavaly év végén landolt a vörös bolygón, szeizmométere most először rögzített rengéseket.
Itt van jég, és talán más erőforrásokat is találni.
A Nemzetközi Űrállomáson éppen egérkísérlet folyik, amit látszólag nagyon élveznek az állatok.
Közzétették az egy évig az űrállomáson lakó Scott Kelly, és a Földön maradt ikertestvére, Mark testének változásait összehasonlító kutatás eredményeit.
A NASA marsjárója hét éve dolgozik a vörös bolygón, most először vett mintát a puha, viszonylag magas víztartalmú kőzetből.
Az Európai Űrügynökség ExoMars szondája vizet talált a sarkokon és egyenlítőn is, de a korábbi feltételezésekkel szemben nem bukkant metánra.
A Jáde Nyúl 2 a tervezett élettartamánál hosszabban kutat a Hold sötét oldalán.
Azt még nem tudni, hogy veszélyt jelenthetnek-e az ott dolgozó emberekre vagy magára az ISS-re.
A felfedezés igazolhatja, hogy egykor aszteroidák révén jutott el a víz a Földre.
Ezzel hirtelen megduplázódott az űrkutatásra szánt pénz.
Csak lézert kell feléjük lőni, amely visszafordulva felturbózva tér vissza az űrhajóba. Egyszerű.
Egy friss kutatás szerint a mikrogravitációban sokkal gyorsabb a folyamat, de nem tudni, hogy miért.
A cég robotot már küldött a Nemzetközi Űrállomásra, most nagyobb fába vágták a fejszéjüket.
A Kozmosz-482 eredetileg a Vénuszra küldött volna leszállóegységet, de meghibásodott és nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát. Még az idén lezuhan, de nem tudni, hová.
A nemrég felfedezett Hippocampust legalább kilencszer robbantották darabokra a becsapódó aszteroidák.
Elképesztően vad ötletnek hangzik, de rengeteg előnnyel járna egy ilyen űrbázis.
Rosalind Franklinnek keresztelték a britek az Európai Űrügynökség roverét.
Az óriásinak tűnő Hold túloldaláról készített képen eltörpül a bolygónk.
Megkapta a védőpajzsot a marsrengéseket mérő műszere.
Az európai űrkutatási vállalat még további tíz rakéta indítását tervezi idén.
Egy ideig jó ötletnek tűnt, aztán megvalósíthatatlannak, most megint egyre több mérnök gondolja komolyan, hogy néhány évtized múlva felvonó viszi az űrhajósokat az űrállomásokhoz. Hihetünk-e nekik?