Népszava: lehet, hogy lesz nulladik évfolyam az általános iskolában
Nem cáfolta az Emmi, hogy leporolták az óvoda és iskola közötti átmenetet biztosító osztály ötletét.
Nem cáfolta az Emmi, hogy leporolták az óvoda és iskola közötti átmenetet biztosító osztály ötletét.
Emelkedik majd 2020-ban a tanárok fizetése, de nem olyan mértékben, mint ahogy az árak nőnek majd.
A 10. évfolyamba járó szakközépiskolások rosszabbul teljesítettek a hatodikosoknál is.
Ráadásul ők megszűrhetik a jelentkezőket is, és nem kötelezőek az állami tankönyvek sem. Ide menekül, aki csak tud, az államiban meg maradnak a hátrányos helyzetűek.
Az Emmi-államtitkár szerint nem a semlegességre kell nevelnie az iskoláknak.
A miniszter hazafias, magyaros nevelést akar az óvodától kezdve. A családi választás viszont inkább a Deutsche Schule, a Britannica International és az Apple Tree.
Progresszív, nem csak a tudást, hanem annak alkalmazását, és a kompetenciákat is fontosnak tartja.
A budapesti édesanyának azt mondják, túl sok gond van Donáttal, nem tudnak rá figyelni.
Hét kérdésben kezdeményezték a népszavazást a közoktatásról.
Nincs szakmai kontroll, pénz és koncepció, csak az egyenlőtlenség nőtt: ők készek segíteni.
Sokan nem esznek és alig alszanak a vizsga előtt.
Miközben az egyik legfontosabb szolgálója az iparnak, technológiának, hazánkban csak a felsőoktatás egy szűk metszetében jelenik meg az ásványtan.
Rengeteg lemorzsolódó, a gimnáziumok a kapacitásuk határán, a kormánynak kedves szakképzésben meg kiürülnek az osztályok, alig maradtak fiatalok a tanárok között. Bizonyítványt kapott a magyar közoktatás.
Kedden viszont már nem, ma jár le a határidő.
Ötven éve ugyanazokat a gyakorlatokat ugyanazokkal a sokszor szadista módszerekkel oktatják, pedig lehetne másképp is.
Az EMMI szerint kötelesek felkészíteni a lakosságot a krízishelyzetekre.
Fél évet kaptak a magyarországi óvodák és iskolák, hogy HIT-et, vagyis Honvédelmi Intézkedési Tervet készítsenek maguknak.
19 megyéből 11-ben a többségnek a 8 általános a legmagasabb végzettsége.
Abcúg: Már majdnem ott tartunk, ahol 15 éve.
Magyarországra jön az igazságügyért felelős biztos, hogy tájékozódjon a kötelezettségszegési eljárás állásáról.
Csapodi Zoltán a Heti Válasznak adott interjút. Azt mondta, a központosítás nem a rosszakat emelte fel, hanem a jóktól vette el az előnyt.
A döntéshozók szerint vitatható, ellentmondásos és egyébként is túl bonyolult a diákoknak.
Országos felmérést rendelt el a kormány, miért olyan eredménytelen az idegennyelv-oktatásunk az iskolákban. Nyolcadikra a diákok alig fele éri el az előírt szintet. Kiben vagy miben van a legfőbb hiba?
Mközben nincs kimutatható hatása az uniós forrásból finanszírozott pedagógus-továbbképzésnek, néhány szakértő jól megszedte magát.
Szülőket, fejlesztő pedagógusokat kérdezett meg az Abcúg az új törvénymódosításról.
Wittinghoff Tamás polgármester szerint a város akkor sem tudna szolidaritási hozzájárulást fizetni, ha akarna.
Nyílt levélben ment neki a kormánynak tíz végzős szakgimnazista, sokan lebeszélték volna őket erről.
Kreatív fiatal ma nem akar tanár lenni, autonómia híján menekülnek a pályáról. Lebutított oktatással gazdaságilag sincs esélyünk: bemutatkozott a Stádium 28 Kör.
Több diplomás kellene, és nem csak mérnökök: az MTA elnöke szerint lemaradtunk a világtól, az iskolának kreativitásra, csapatmunkára és modern civil ismeretekre kellene tanítania. Lovász László adott interjút az Indexnek.
A magyar iskolarendszer memorizálásra és gyorsan felejthető formulákra idomít, a tudás felhasználására és kreativitásra nem. A pocsék PISA hátterét nyomozza az MTA.
Felvételizőkkel szemétkedő általános iskolai tanárok, sznob szülők, versenyre kényszerített gyerekek: elitképzők és túlélőverseny a lezüllött oktatási rendszerben. De ki veszít ezen az egészen?
Különórák nélkül lehetetlenség boldogulni. Hiába tehetséges a gyerek, alig tud bekerülni a jó iskolákba, ha a szülőknek nincs pénzük extrára. A kreatív tesztekkel egy méltányos rendszerből még nagyobb egyenlőtlenség születik.
Körülbelül kétezer ember vett részt a Tanítanék Mozgalom demonstrációján a Parlament előtt.
Ez derült ki OFI tavaly ősszel készült felméréséből.
Egy zömében cigányok lakta település iskolájában nem az alternatív oktatási módszerekkel próbálnak segíteni, hanem azzal, hogy a tanárok munkája nem ér véget a tananyag leadásával. Riport Gyulajról.
Angliában a fogyatékkal élő gyerekek 90 százalékát integrálják, nálunk ez az arány 69 százalék.
Csoportbontás, kevesebb óra, rövidebb vakáció, egész napos iskola: ezekben gondolkodik az államtitkár.
Nem tudják megállapítani, hogy két útvonal közül melyik a rövidebb, vagy hogy kellene átváltani egy másik pénznemre: a legijesztőbb a PISA-adatokban, hogy hány gyerek sorsa pecsételődik meg már általános végére.
Soha nem voltak ilyen gyengék a magyar gyerekek, természettudományban és szövegértésben nagy a visszaesés. Hiába a tantervi tudás, képtelenek alkalmazni az életben.
A 4. és a 8. osztályosok eredményei az európai átlag felett voltak, de a korábbi magyar eredményekhez képest látványos a romlás.
Lázár János gondolatai szöges ellentétben állnak azzal, amit ezek az egyházak hirdetnek.
Egy alapítvány a legszegényebbeknek gyűjt tanszereket, az Abcúg munkatársa elkísérte őket.
Sokak szerint a tanoda elveszti a lényegét, ha bekerül az iskola falai közé. Az Abcúg írása.
Már négy külföldi tudós mondott le. Az MTA elnöke sajnálja, de minden kutató úgy tiltakozik, ahogy akar. Lovász Lászlóval beszélgettünk.
A költségeit fele-fele arányban az önkormányzat és a váci egyházmegye viseli.
A gyerekek megtanulják elutasítani az iskolai zaklatást, a fellépést ellene, az áldozat támogatását.
Új e-naplót vezetett be az állam, kicsit önként választható, kicsit nem. Mi megírtuk, hogy készült és miért, önök írják meg, milyen lett!
Az újabb átalakítás nem old meg semmit, a monstre tankerületekbe bele vannak kódolva az újabb problémák, igazi decentralizáció nincs: állami kutatók ekézik az újabb államosítást.
Baloldal = radikalizmus az új állami történelemkönyv szerint. Az oktatási jogok biztosán a sor, miután kiderült, hogy a nyolcadikosoknak Orbán szavai mellett kell érvelniük. De mondunk egy még furcsábbat: a kísérleti tankönyv jónak tűnik.
Júniusban bezárták az iskolájukat, az átszervezést nem sikerült zökkenőmentesen megoldani.
Új tankönyvek, új bérek, új nyitva tartás: nézze meg, mikhez kell hozzászokni szeptember 1-től.
Mostantól szakgiminek hívják, de ez ne tévesszen meg senkit. Az utolsó pillanatban alakítottak át mindent, az iskolák órarendet se tudnak készíteni. Bónusz: bevezetnek egy új tantárgyat úgy, hogy annak sincs fogalma róla, aki tanítani fogja.
Milyen lesz a 30 perces óra? Mi lesz a szakgimnáziumokban most induló új tantárggyal? - Palkovics László videón válaszolja meg az olvasók kérdéseit. Most is kérdezhet tőle.
Még mindig nincs részletes követelményrendszer a három éve bevezetett szakmai ágazati tárgyakra.
Az elmúlt tanévben csaknem hatezer diáktól vonták meg emiatt a családi pótlékot.
Budafok-Tétény önkormányzatának vezetése Balog Zoltán miniszternél lobbizik ezért.
Hauzdott nekik az NGM a szakképzésről, dühösek, nem akarnak belenyugodni, hogy elbuktak.
Szétverik a legjobb iskolatípust, beszűkülnek a továbbtanulási esélyek, megint a tanárok és a szülők feje felett döntöttek. Munkás kell ide, és nem kell mindent értenie. Teljesen lebutítják a reálképzést a szakközépben.
A kormány erőszakot tesz a tanárokon: kritikus konzervatív vitakör az oktatási válságról.
A Sziget főnöke a 24.hu-nak adott interjúban a magyar oktatás helyzetéről, a fesztivál jövőjéről, és arról beszélt, milyen viszonyt ápol politikusokkal.