Sokkal több lehet a törvénytelen városi gyerek, mint eddig gondoltuk
A tömött 19. századi városokban a 6 százalékot is elérte a számuk, főleg a munkásosztályban.
507 találat az Indexről, és 152 a környékéről.
Háromméteres ősmajomból sikerült genetikai mintát venni
Kétmillió éve otthagyta a fogát, de jó helyen. Kiderült, hogy az orangután rokona.
Ezentúl csak a kopasz gyilkosok érezhetik magukat biztonságban
Most már gyökértelen szőrszálakból is azonosítani lehet az embert (a valóságban is, nemcsak a Helyszínelőkben). Néhány, békés nyugdíjas éveit töltő sorozatgyilkos most aggódhat.
A H898-as donor gyermekei
Egy amerikai spermadonor egy focicsapatnyi autista gyerek biológiai apja lett. A férfi magas, jóképű, de a spermabankok hanyag ellenőrzése miatt el tudott titkolni pár fontos dolgot magáról. Az egyik anya perbe szállt.
Nem létezik meleggén (illetve rengeteg meleggén létezik)
Egy gén nem határozza meg a viselkedésünket. Csak rengeteg gén és a környezet együttesen.
Rájöttek, hogy lehet megelőzni az Alzheimer-kórt
Megtalálták az összefüggést a betegség és az agyi immunsejtek közt, ez új gyógyszerekhez vezethet.
Az autizmus főleg genetikai okokra vezethető vissza
Se az anya életmódjának, se az oltásnak nincs köze hozzá az eddigi legnagyobb vizsgálat szerint.
Az öregedés talán egy betegség, és megvan a kórokozója is
Ez a központi kérdése egy Barcelonában dolgozó magyar genetikusnak, akinek a kutatásait az vetette vissza, hogy a New York-i egereit megfullasztotta a Sandy hurrikán.
Tejfogak alapján azonosítottak egy új népcsoportot Szibériában
Eddig is tudni lehetett, hogy volt ott valaki 31 ezer éve, most kiderült, hogy kik voltak azok.
Csökkenti a genetikai sokszínűséget a klímaváltozás
Kutatók a havasi mormota örökítőanyagát vizsgálták, a faja a jégkorszaki változásokkal vesztette el biológiai sokszínűségét.
A génjeinken is múlik, hogy tartunk-e kutyát vagy sem
Ikreket vizsgálva jutottak erre a következtetésre svéd és brit kutatók.
A hegyiemberek a többsávos evolúció bizonyítékai
Hiába hasonlóak a körülmények, az evolúció más-más utat választott Tibetben, Etiópiában és az Andokban a magaslaton élőknek.
A buldog nem csak a benyomott orra miatt tud alig lélegezni
Egyes buldogoknál és terriereknél egy gén mutációja nyálkahártyáik bedagadását okozza.
Génszerkesztéssel gyógyíthatják a rákot
Elindultak az első CRISPR kísérletek, amikkel betegségeket gyógyítanának a kutatók.
Nyilvános a NASA űrhajós ikrekkel végzett kutatása
Közzétették az egy évig az űrállomáson lakó Scott Kelly, és a Földön maradt ikertestvére, Mark testének változásait összehasonlító kutatás eredményeit.
Kínai tudósok emberi géneket ültettek majmok agyába
Az etikai kérdéseket is felvető kísérlet során a majmok több területen is határozott fejlődést mutattak.
Sohasem érzett fájdalmat egy 71 éves nő
A tudósok azt is kiderítették, hogy miért, és ez új fájdalomcsillapítási megoldásokat hozhat.
Spanyol génkutató: Messit klónozhatnák
Neves katalán tudós célozgat erősen arra, hogy ki kéne fejleszteni még egy Messit. Lehetséges.
Megvan, hogy lehet valakinek fekete szemöldöke, miközben barna a haja
Kínaiak fejtették meg a fura európai arcszőrzetet.
Egérsejtbe ültették a mamutbébi DNS-ét
Hallod, hogy dübörgünk? Mamutklón készülne Japánban, de nem tett jót a 28 ezer éves mélyhűtés a kiásott mamutlány DNS-ének.
Őskutatás címén akarják megszerezni a DNS-ünket
Az FBI sorozatgyilkosokat fog a családfakutatók miatt, az egészségipar is ezzel robbantana, a viking felmenőkre vágyó emberek pedig önként adják oda a mintáikat a nagy cégeknek, sőt, még fizetnek is érte. Mindegy, hogy ki szerzi meg a genetikai adatainkat?
2 spermium, 1 pete: különleges ikerpárt tanulmányoznak a tudósok Angliában
Genetikailag félig azonos, másfeles ikrek születtek, az orvostudomány egyetlen korábbi hasonló esetről tud.
Több száz új gént hoztak kapcsolatba a depresszióval
Ez újabb bizonyíték, hogy a betegségnek részben genetikai okai lehetnek.
Itt a forradalmi CRISPR génszerkesztő új változata
Kisebb és még jobban működhet emberekben.
A szemünk előtt zajlik az egerek evolúciója
A környezetbe jobban beolvadó színt okozó gén már néhány hónap alatt gyakoribbá válik.
A koreaiaknak genetikailag nem kell dezodor
Illetve száraz a fülzsírjuk, de ennek kevesebb relevanciája van a mindennapokban.
A rágcsálók egyelőre megússzák a genetikai népirtást
A géndrive félelmetes fegyver, ugyanakkor ígéretes eszköz is lehet. Egy új kutatás szerint nem eszik olyan forrón a tömegpusztító kását.
A fehér bőrű latin-amerikaiak nem feltétlenül az európai eredet miatt fehérek
Mert vannak fehérbőrű indiánok is.
A génektől is függ, ki hogy vezet és váltogatja szexuális partnereit
A kockázatvállalási hajlam örökölhető, mutatták ki.
Az evolúció elbénázta a fotoszintézist, de a tudósok kijavították
Leegyszerűsítettek pár folyamatot a növényekben.
Csípőssé tennék a paradicsomot a génbuherátorok
Benne van a génjeiben a paprika csipősségét is okozó kapszaicin kódja, ezt szeretnék bekapcsolni.
Azonosíthatták a monogámia kódját az állatokban
Bár fajonként függetlenül alakult ki, a genetikai alapja közös lehet.
Halálbüntetés várhat a világ első génszerkesztett babáit világra segítő kínai orvosra
Nemcsak a tudományos irányelveket, de a kínai törvényeket is megsértette brit kollégája szerint.
Kedves Watsonom, ön egy kissé rasszista
A DNS szerkezetének felfedezője genetikailag hülyébbnek gondolja a feketéket. Áll a bál a tudomány világában: lehet-e egy Nobel-díjas zseni rasszista gyűlölködő?
Itt a nagy 2018-as tudományos okosító
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
Miért lett az emberiség hatoda pár ezer év alatt kék szemű?
Vonzerő, féltékenység, jobb alvás – hogy sikerülhetett átörökítenie a kék szemét a mutáns ős Terence Hillnek?
Ma is élnek köztünk neandervölgyi-fejű emberek
Hosszúkás fej, lapos fejtető. Nyugi, az ősi géneknek nincs hatása a kognitív képességekre.
Genetikai kutatás segíthet a meddő férfiakon
A meddő párok legalább felénél a férfi miatt nem sikerül a gyerek.
Nem a génekben van a hosszú élet titka
Ne a szüleinket okoljuk: 93%-ban a saját életmódunkon múlik, hogy meddig élünk.
A fekete medve, ami fehér, pedig nem is albínó
A szellemmedve a legenda szerint a világ fagyos ősállapotának ritka mementója.
A kínai egerek bevezették a kétanyukás családmodellt
Génszerkesztéssel hozták létre az azonos nemű szülőktől származó egereket Kínában.
Betiltanák a mopszokat Skóciában
Az állatok jóléte fontosabb, mint az, hogy emberek cukinak tartják-e a megnyomorított fajtákat.
A kihalt fajok még több tízezer éven át velünk lehetnek
Erről tanúskodik, hogy a kihalt barlangi medvék örökítőanyaga tovább él a mai barnamedvékben.
Mennyire hasonlítanának egymásra két ikerpár gyermekei?
Az egypetéjűiker-párok közötti házasság nem is olyan ritka, mint gondolnánk.
Nem volt könnyű, de leírták a búza genetikai állományát
A kenyérbúza genomja 16 milliárd bázispárból áll, ami ötször nagyobb, mint az emberé. Magyar kutatók részvételével 107 ezer gént azonosítottak.
Megtalálták az egyik gént, amitől szelídek a rókák
A felfedezés az embereknél is segíthet jobban megérteni az autizmust és a bipoláris zavart.
A génjeinknek is köze van az iskolázottságunkhoz
1300 különböző génvariációt azonosítottak, amik összefüggnek az iskolai végzettséggel.
Sikerült visszafordítani az öregedés jeleit egereknél
Egy génmutáció kikapcsolásával eltűntek a ráncaik és újranőtt a szőrük.
Az első európai telepesek véletlenül kiirtották az észak-amerikai őskutyákat is
Még az olyan amerikai fajták, mint a csivava és a labrador is európai tenyésztésből származnak.
Megtalálták az immunrendszer kulcsgénjét, a rák gyógyításában is segíthet a felfedezés
Legkülönbözőbb betegségeknél segíthet az ausztrál eredmény - Ön is elnevezheti az új gént.
Génszerkesztett tuningdisznóval a sertésvész ellen
Megelőzhető lesz a világ egyik legköltségesebb állatbetegsége.
A nép, ami több mint tíz percig bírja víz alatt
Több ezer éve szabadon merülnek a bajauk, és ez a génjeiken is nyomot hagyott.
Nem mi vagyunk finnugorok, hanem a nyelvünk
Részletes cikket közölt a Tudomány.hu a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről.
Forradalom jöhet a depressziókutatásban
Egy kutatócsoport azonosította a depresszióért felelős géneket, ami áttörést hozhat a betegség kezelésében, de az új antidepresszánsok bevezetésére még várnunk kell.
A génjeinkben van, mennyire égünk le
Erre jutott a leégés genetikai hátterével foglalkozó eddigi legnagyobb vizsgálat.
Rekonstruálták a világ első állatának genomját
650 millió évvel ezelőtt, az emberi genom 55 százaléka jelen volt benne.
Közeli rokon a rózsa és az eper
Megfejtették a virág genomját, ismertté váltak az illatért és színért felelős génjei.
A modern életvitel a felelős az allergiajárványért
Genetikai háttere is van, de alapvetően mi magunk okozzuk magunknak. Magyarországon kétmillió allergiás él.
12 milliárdos magyar génmegőrzési program indul az őshonos fajtákért
Magyar kutyafajták, őshonos növények megőrzése a tét Fazekas miniszter szerint.
Hunok vagyunk vagy avarok, ez a kérdés, válasszatok!
Dúl a DNS-háború, de a genetikai adatokat minden kutató másképp értelmezi, ezért lehetünk hol hunok unokái, hol finnugorok. A magyar őstörténet kutatása messze túlmutat a tudományon.