Véres összecsapások az iraki tüntetők és rendőrök között
A tüntetők országszerte több utat is lezártak, iskolákat és közhivatalokat akartak megbénítani.
A tüntetők országszerte több utat is lezártak, iskolákat és közhivatalokat akartak megbénítani.
A bázison amerikai katonák is állomásoznak.
Az EU nem játékos a líbiai konfliktusban, Törökország igen, és amúgy is az európai biztonságot szavatolja
Irán egy kamutámadással máris lezártnak tekinti a Szulejmáni tábornok likvidálása miatt a háború küszöbére jutott konfliktusnak ezt a szakaszát. Azonban az iraki miniszterelnököt Trump a porig alázta, saját katonái sem tudják, mi is a teendő.
Felkészültek az ellencsapásra, repeszálló mellényt viseltek, hangzott el a honvédelmi miniszterrel tartott videókonferencián.
Ha változtatni kell a menetrenden, azt pedig sms-ben és emailben jelzik az utasoknak.
Nem valószínű, hogy sok sikerrel járhatnak, de António Guterres ENSZ-főtitkár még hétfőn a globális politikai feszültség ellen szólalt fel.
Egy, az iraki védelmi minisztériumnak címzett levél állításait vitatják.
A NATO ideiglenesen leállította kiképző műveleteit, de a magyar katonák feladatait ez csak részben érinti.
Irak ennek ellenére sem tágít, korlátozzák a külföldi csapatok mozgását, előkészítve a kivonásukat.
Itt vannak a külföldi nagykövetségek épületei, köztük az amerikai külképviseleté is.
Az elfogadott határozat nem kötelező érvényű, de hatással lesz a magyarokat is magába foglaló nemzetközi erők iraki működésére.
A Bagdadban likvidált iráni kémfőnök, Kászim Szulejmáni halála miatt követeli ezt Irak.
A támadásban senki sem sérült meg.
Az iraki hadsereg szóvivője szerint Bagdad ezután korlátozza az amerikai erők iraki mozgását, bár nem világos, hogyan.
A döntés az Irakban szolgálatot teljesítő magyar erőket is érintheti.
Az amerikai külügyminiszter hiányolta a szövetségesek támogatását Szulejmani likvidálásához – bár előre senkit sem értesítettek.
A volt brit külügyminiszter szerint nem helyes az USA-nak ingadoznia az aktív szerep és a haderőkivonás terve között.
Los Angelesben, Chicagóban és Washingtonban is több rendőrt vezényeltek az utcára az iráni konfliktus miatt.
Két járműben hat milicistát bombáztak le, miután korábban drónról bombázták le a leghíresebb iráni tábornokot. Egyelőre nincs felelős.
Helyszíni felvételeken egy lángoló kocsi és egy leszakadt, gyűrűs kézfej látszik.
A drónnal likvidált Kászim Szulejmáni Irán kvázi háborús Habony Árpádja volt. Már régóta Washington bögyében volt, sok amerikai haláláért felelt, lényegében terroristának bélyegezték. A nyílt kilövése beláthatatlan következményekkel járhat az amerikai-iráni viszonyban.
Irán kemény válaszlépést ígér. Amerika felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Irakot azonnal.
A tüntetők egy része egy közeli szállodánál vert tábort, egy részük viszont kitartott még egy ideig.
Az amerikai elnök Iránt vádolja az iraki incidens miatt, és ahogyan ő fogalmazott, szavait nem figyelmeztetésnek, hanem fenyegetésnek szánja.
Több százan próbálták megrohamozni az iraki amerikai nagykövetséget azután, hogy vasárnap az USA egy légicsapásban megölt 25 síita milicistát.
25 milicistával végeztek, fegyverraktárak és parancsnoki központok semmisültek meg.
Összesen hat embert lőtt le egy gépkarabéllyal. Lefegyverezték és meglincselték.
A Pentagon szerint Irán a tiltások ellenére nukleáris fegyverek hordozására alkalmas rakétákat fejleszt.
A hatóságok váltságdíj ellenében adják ki a holttesteket, és több halott hozzátartozójának megtiltották, hogy temetést tartsanak.
A gyanú szerint annyira hozzászokott a svéd állam támogatásaihoz, hogy erről akkor sem mondott le, amikor már Irakban élt. Nyomozás indult Svédországban. Az iraki tüntetők elleni brutális fellépés miatt emberiesség elleni bűnökkel is vádolják.
A tüntetők az általuk korruptnak mondott politikai rendszer egészének reformját követelik.
Két hónap, 400 halott és 15 ezer sebesült után távozik Ádil Abdel Mahdi. Idén ő a Közel-Kelet harmadik vezetője, akit a népharag üldöz el. A korrupció és a rezsim leválthatatlansága miatti harag felülírja azt, amit eddig a Közel-Keletről tudni véltünk.
A rendőrök a kormányellenes tüntetések gócpontját próbálták felszámolni az összecsapások során.
Az október eleje óta húzódó tüntetéseknek már többszáz halálos áldozata van.
Az első hírek szerint legalább ketten meghaltak, és 35-en megsebesültek.
A robbantásokat egyelőre egyik terrorszervezet sem vállalta magára.
A biztonsági erők éles lőszerrel lőttek a tüntetőkre, sok a sebesült.
700 oldalnyi iráni hírszerzői jelentés szivárgott ki. Az iraki befolyás hihetetlen mértékéről, az amerikai ügynökhálózat átvételéről és az Iszlám Állam elleni titkos akciókról szólnak a dokumentumok.
A 2003-as iraki háborúban több civil is meghalt, miután brit katonák kihallgatták őket.
A terrorellenes koalíció több tagjai szerint inkább Irakban kéne felelősségre vonni a terroristákat.
Egy kétszáz fős kontingens szolgálna továbbra is az országban az Iszlám Állam elleni harc érdekében.
Már több mint 260-an meghaltak, a teljes politikai osztály távozását követelik a tüntetők.
A biztonsági erők tagjai a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a megmozdulást Kerbelában.
Az országban október elején kezdődött több mint kétszáz halálos áldozatot követelő tüntetéssorozat.
Munkát, jobb közellátást és a korrupció végét követelik a tüntetők Irakban.
A demonstrálók újra a biztonsági és katonai erőkkel csaptak össze.
A tüntetők a biztonsági erőkkel csaptak össze.
Az olajmezőket védik az Iszlám Állam harcosai ellen.
A bagdadi tömegoszlatásokkor 149 civil és a biztonsági erők 8 tagja vesztette életét, 3458 ember sebesült meg. A háztetőkről lőtték őket.
Irakban jelenleg ötezer amerikai katona állomásozik.
2015-ben stabil kurd régiót szeretett volna, most a kurdok lerohanását támogatja.
Száleh szerint kártérítést kell nyújtani az erőszakba fordult tüntetések áldozatainak és hozzátartozóiknak.
A bagdadi kormány hárítja a felelősséget, és jóléti intézkedésekkel próbálkozik. A tüntetők viszont vasárnap is folytatták a harcot.
A munkanélküliség és a korrupció miatt vonultak utcára ismét, legalább 8 újabb halott van.
A miniszterelnök péntek reggeli békítő beszédje után tüzet nyitottak a tüntetőkre.
Az erőszakba torkolló tüntetések miatt.
Megkezdődött a kurdisztáni keresztényeknek segítő iskola építése, ami nem az első a régióban.