Kezdődhet a Jupiter és a Vénusz felderítése?
Négy csapatnak ad 3 millió dollárt a NASA, hogy őszre dolgozzák ki a küldetéseiket.
Négy csapatnak ad 3 millió dollárt a NASA, hogy őszre dolgozzák ki a küldetéseiket.
A folt rajongói már az évszázadok óta tomboló gigantikus vihar összeomlásától tartottak.
Az Európé az egyik legesélyesebb égitest arra, hogy élet nyomait fedezzék fel rajta.
Az Ión található Loki Patera utoljára tavaly májusban tört ki, most folytathatja.
Az ammónia és a víz a földi zivatarfelhőkhöz hasonló, üllő alakú felhőket képez.
A NASA Juno-missziójának adatai arra utalnak, hogy az eddig feltételezettekkel ellentétben nem kicsi és tömör a gázbolygó magja.
Az Európé felszín alatti sós óceánja jobban hasonlíthat a földi tengerekre, mint korábban hitték.
Először figyelt meg a Földön kívül ilyen jelenséget a NASA, a Juno űrszonda adatai szerint az óriásbolygó mélyének légköri szelei okozzák a változást.
Már ha a mínusz 160 fokos csúcshőmérsékletet hőnek lehet nevezni.
Akkorák, mint egy ötemeletes ház. Ha a NASA landolni akar a felszínen, nem lesz könnyű dolga.
Több, nagyon különböző fázisban alakult ki.
A légkör és a mágneses mező kölcsönhatását vizsgálták.
Bolygót kerestek, tucatnyi holdat találtak.
A NASA a húszas évek elején indítaná az első kutatóműholdat, 2030 körül az első rovert a Jupiter holdjára.
Eddig csak ideglenes bevándorlókat fedeztek fel. A 2015 BZ509-et a forgásiránya leplezte le.
Régi adatok megismételt elemzése igazolta, hogy az Európán tényleg gőzkitörések vannak.
A NASA Juno űrszondája bámulatos felvételeket hozott a Jupiter északi pólusán lévő ciklonjairól.
A kutatóknak először sikerült bepillantaniuk a bolygói felhői alá.
Pontosan tudható, mikor fordul meg az egyenlítői áramlás, de csak most derült ki, hogy miért.
A viharrendszer, ami szőröstül-bőröstül felfalhatná a Földet, 300 kilométerre nyúlik a felszín alá.
1977. augusztus 20-án indult útjára a Voyager-2, hogy felderítse Naprendszerünk távoli bolygóit. Neki és ikertársának köszönhetően tudjuk, hol a helyünk.
A Juno űrszonda száguldott el a bolygó mellett, és fotózta le a Naprendszer legnagyobb látványosságát.
Alig 9 ezer kilométerre volt tőle.
Július 10-én halad át a bolygó Nagy Vörös Foltja fölött a Juno űrszonda.
Két óriási gázbolygót is felfedeztek egy 138 fényévnyire lévő csillag körül, az egyik ötször nagyobb, mint a mi Jupiterünk.
Unalmasnak hitték a felhők által rejtett belsejét, de egy összetett rendszert találtak ott.
A Szaturnusz körül keringő Enceladuson a földihez hasonló élet szinte minden alkotóeleme megvan.
A Nagy Vörös Folt mellé most már egy Nagy Hideg Foltja is van a bolygónak.
A Hubble készítette a részletgazdag felvételt.
A BZ509 katalógusszámú aszteroida egymillió éve vándorol a Jupiter pályájának közelében, sikerrel elkerülve az ütközést.
A Juno űrszonda felvételén a bolygó déli féltekéjén lévő viharrendszer egyik tagja látható.
Naprendszerünk legnagyobb bolygója alulnézetből is lenyűgözően szép tud lenni.
Lassan reagálnak a szelepek, ezért nem merik módosítani az űrszonda pályáját.
A gőzt a Hubble szúrta ki.
Viharok és örvények a bolygó északi pólusa körül.
A Juno űrszonda új rekordot állított fel, kezdődhet az óriásbolygó megfigyelése.
Minden alkalommal összeomlik, amikor a Jupiter eltakarja a Napot a holdja elől.
Sokkal forróbb, mint bármi más a légkörben, ettől lehet a bolygó melegebb, mint kéne.
A pályára állás óta készített első fotón a Nagy Vörös Folt és a bolygó három híres holdja látható.
Vajon milyen érzés lehetett rájönni arra, hogy a dolgok nem a Föld körül keringenek? Hát, ilyen.
A Juno manővere tökéletesen sikerült, kezdődhet a hónapokig tartó tesztelés.
Legófigurák is utaznak a NASA Juno nevű űrszondáján, ami megdönt majd egy űrrekordot. A küldetésen több mint tíz évig dolgoztak, az űrszonda öt éve van úton. Gyönyörű fotókra számíthatunk.
Az eseményt két amatőr csillagász is levideózta.
A bolygó magnetoszférájának vizsgálata komoly eredményekkel járhat a Földön kívüli élet kutatásában is.
Eddig azt hitték, eltéríti az üstökösöket. Ez valószínűleg nem igaz, mégsem baj.
Sok még a titok, de egyre többet felderítünk.
Kozmikus testvérgyilkosság történhetett négymilliárd éve a Naprendszerben.
Az eset négymilliárd éve történt, egy ötödik gázóriás az áldozat.
A Hubble a Naprendszer felé fordult, és máris észrevett egy-két érdekességet.
A Jupiter és a Vénusz 2016 augusztusáig nem lesz ilyen közel egymáshoz, mint most.
Az amerikai űrszondák meleg területeket keresnek a Jupiter holdjának jégbe fagyott felszínén.
Az Európé felszín alatti óceánjaiból kicsapódó só a sugárzás hatására válhatott sötétebb színűvé.
A Ganümédészen a földinél tízszer mélyebb vizet feltételeznek az új Hubble-kutatások alapján.
A Sundance fesztivál közönségének nem jött be a testvérpár új sci-fije, a Jupiter felemelkedése.
A Nap sugarai kölcsönhatásba lépnek a bolygó felső légkörével.