Az utolsók között van Magyarország a női mérnökök és tudósok arányában Európában
De a finnek és a németek is jóval elmaradnak az EU-s átlagtól.
De a finnek és a németek is jóval elmaradnak az EU-s átlagtól.
A felső 1 százaléknak kétszer akkora vagyona van, mint a legszegényebb 6,9 milliárdnak. Itt az idei jelentés a gazdasági egyenlőtlenségekről, de idén nagy hangsúlyt kaptak a nemi egyenlőtlenségek is.
Egy középosztálybelinek nem okoz problémát, hogy kifizesse a lakhatási költségeit? Tévhit. Bárkiből bármi lehet, ha eléggé szorgalmas? Hazugság. Két nemzetközi kutatás vizsgálta a fejlett világ társadalmait, az eredmény lesújtó.
A gazdagok és szegények közötti különbségekről faggattuk az embereket.
Drasztikusan megnőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek az Egyesült Államokban. A társadalom fele az egyik napról a másikra él.
Idén január 4. lett a "kövér macska nap" az Egyesült Királyságban.
A GDP 6-10 százalékát kitevő extra forrásból 2,2%-kos növekedés jött össze az elmúlt 8 évben.
Itthon az óvodák a legegyenlőtlenebbek az UNICEF jelentése szerint. Elképesztően fontos a családi háttér és az iskolák közötti különbség.
Ha nem találunk ki valamit, emberi csipekké válunk az algoritmusok világában – mondja Yuvel Noah Harari, aki szerint az emberiség két külön biológiai kasztra eshet szét. Tényleg adott Orbánnak tanácsot? A sztártudóssal interjúztunk.
Sokkal nagyobbat nőtt a legnagyobb cégek vezetőinek fizetése, mint a sima munkavállalóké. A szakszervezetek változtatnának ezen.
Óriási különbségek vannak a fizetésekben az országon belül.
Thomas Piketty, a világhírű közgazdász szerint a magyar választás eredménye az egyenlőtlenségek sötét oldalát mutatja, de azért van ok az optimizmusra.
Rengeteg lemorzsolódó, a gimnáziumok a kapacitásuk határán, a kormánynak kedves szakképzésben meg kiürülnek az osztályok, alig maradtak fiatalok a tanárok között. Bizonyítványt kapott a magyar közoktatás.
Egy új gazdasági rangsor szerint Magyarország a kategóriájában az egyik leginkább befogadó gazdaság, még ha ezt az EU-nak, a multiknak és egy számítási részletnek köszönhetjük is.
Egy friss kutatás eredménye szerint jelentősen gyarapodott a felső tíz százalék.
"Kövérmacska-csütörtök": idén az Egyesült Királyságban január 4-én jött el ez a pillanat.
Különösen jó évet zárnak majd a világ multimilliárdosai.
Egész Európában válságos a lakhatási helyzet, egyre több emberre jut kevés és egyre drágább lakás, egyre többen pedig egyszerűen kiárazódnak az ingatlanpiacról.
A tapasztalat alapján rossz az egykulcsos adó, a leggazdagabbakat nem kéne hagyni elszállni.
De az elmúlt 5 évben sokat javult a helyzet.
A svédeknél annyival gyorsabban nő a felső réteg jövedelme, mint az alsóé, hogy megijedtek tőle.
A leggazdagabbak a legszegényebbek kárára gazdagodnak.
Legalábbis az Oxfam nevű gazdagellenes szervezet szerint.
Egy kiskutya robbantotta ki az évtized botrányát, aminek a hátterében igazából az áll, hogy a koreaiak úgy érzik, a Samsung és a Hyundai tönkreteszi az országot. De miért is?
Nem tudják megállapítani, hogy két útvonal közül melyik a rövidebb, vagy hogy kellene átváltani egy másik pénznemre: a legijesztőbb a PISA-adatokban, hogy hány gyerek sorsa pecsételődik meg már általános végére.
A nők fizetése is rosszabb és előlépni is nehezebb nekik, de mégis férfi főnököket akarnak inkább.
A legfontosabb filmekben legalábbis kevés a nő, a meleg és a transznemű.
Mi a közös a brexitben, Donald Trumpban, Putyinban, a migrációban és a kínai nacionalizmusban? Mindegyiket a globalizáció és a jövedelmi egyenlőtlenségek hozták össze valahogy. Interjú Branko Milanoviccsal, az egyik leghíresebb egyenlőtlenségkutatóval.
Egy friss tanulmány szerint Thomas Piketty világot felforgató elméletének az egyenlőtlenségekről és a tőkéről kevés köze van a valósághoz. De akkor ennek örülni kell?
Olasz közgazdászok vizsgálták meg, hogy melyik családok voltak gazdagok 1427-ben és most.
Elszabadulnak az egyenlőtlenségek.
Nagyon egyenlőtlen az USA, de mégis jobb szegénynek lenni most, mint évtizedekkel ezelőtt.
A fiatal csajokra kíváncsi Hollywood, csak nem az akciófilmekben, ott fogják csak be a szájukat.
A magyarok tovább növekvő egyenlőtlenséget várnak a Tárki felmérése alapján.
A tavalyi év közgazdasági slágerkönyvének szerzője, Thomas Piketty megmondta, miért van terrorizmus. Sokan kiakadtak.
5 százalékkal több pénzünk volt, de eltűnik a középosztály. Kevésbé bízunk egymásban, de javult a közbiztonság. Ez árulják el a számok 2014-ről.
Hatalmasat nőtt a különbség gazdagok és szegények között, most épp egy nagyon kicsit javult a helyzet.
Európában a nők 16,3%-kal kevesebb fizetést kapnak, így 59 napot ingyen dolgoznak évente.
Az egykulcsos adónál jobb recept nincs a jövedelmek tartósan igazságtalan eloszlására a világ egyik legjobb közgazdásza, Emmanuel Saez szerint. Piketty szerzőtársa interjúnkban elmondja, miért veszélyes a mostani növekedés a demokráciára.
Az EU nagy részében szegény lenne az, aki Magyarországon a legjobban kereső 5 százalékban van.
Az év legfontosabb gondolkodójának könyvéről mindenkinek megvan a véleménye. Most magyar közgazdászok estek Pikettynek a bemutatón.
Egyre nagyobb a szakadék. Az utóbbi három évtizedben főleg a leggazdagabbak gazdagodtak.
Egyenlőtlenebbül élünk és elkeserítően sok a szegény, de csökkent a rezsi. Minden harmadik magyarnak gondot okoz, ha új ruhát kell vennie.
Végre egy olyan negatív összeállítás, amelyen nem szerepel Magyarország.
A vagyonosok bujkálnak, próbálják rejtegetni a pénzüket. Kiderült, hogy elképesztően gazdagok.
De főleg a lányok: jó eséllyel ők lesznek családjuk legmagasabb végzettségű tagjai.
Többet keres havonta 18 ezer forintnál? Gratulálunk, a világ gazdagabbik feléhez tartozik. De ennél sokkal pontosabban is kiszámolhatja, hogy hová tartozik.A világ vezető egyenlőtlenségkutatója sokkoló adatokat prezentál az Index olvasóinak.
Nem tud mindenki részt venni a nagy globális karácsonyi ajándékfesztiválban, aki akarna. Áttekintettük a szegénység, egyenlőtlenség és éhínségügyi helyzetet.
30 éve nőnek a jövedelmi különbségek, aki gazdag, most még gazdagabb.
Rossz döntés a tankötelezettség korhatárának csökkentése: a jövedelmi különbségek csökkentéséhez növelni kell a diplomások arányát, mindja a Nobel-díj esélyeseként emlegetett Joshua Angrist amerikai közgazdász.
A francia állami vállalatok vezetőinek fizetését évi 450 ezer euróban maximálná a kormány.
Hétezer évvel ezelőtt kialakult az örökölhető tulajdon, ami az alapja ennek.
Amint levette a törölközőt, kiutasították. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult.
Nem a globalizáció, hanem az állami szabályozások miatt eltérő egyes országokban a gazdagok és szegények közti különbség. A túl nagy egyenlőtlenség a demokráciát is veszélyezteti, mondja Michael Förster OECD-szakértő.
A társadalom felső tíz százaléka kilencszer annyit kap, mint a legrosszabbul keresők, mondja az OECD.