Esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén
A maradványok 90 millió évre nyúlnak vissza.
A maradványok 90 millió évre nyúlnak vissza.
Három egymást követő napon voltak szélsőségesen magasak a maximum és a minimum hőmérsékletek is.
A keleti Denman-gleccser öt kilométerrel visszahúzódott 22 év alatt.
Az 1990-es évek óta egyre jobban érezhető a felmelegedés hatása.
A februári rekordmeleg megtette hatását, de még nagyobb gond az ilyen meleg időszakok sűrűsége.
Ez 130 ezer éve volt. De már a következő 100 évben is 80 centivel emelkedhet a tengerszint, és ebbe az antarktiszi olvadás hatását nem is számolták bele.
20 Celsius-fok ott szokott lenni, ahová a tél elől menekülünk.
Az egy éve megjelent repedések egy hete gyorsan tágulni kezdtek, majd a hatalmas jégtömb elvált a gleccsertől.
A császárpingvinek mellett az állszíjas pingvin populációja is óriásit esett a legutóbbi méréshez képest.
Csütörtökön 18,3 Celsius-fokot mértek az argentin kutatóbázison, ami 8 tized fokkal magasabb, mint a 2015 márciusában mért eddigi rekord.
A Pest megye méretű jégtábla 2017 júliusában szakadt le az antarktiszi Larsen-C selfjégről.
Az antarktiszi Thwaites-gleccser az összeroppanás szélére sodródott az olvadás miatt. Ha elpusztul, a teljes nyugat-antarktiszi jégmező menthetetlenné válik, és beköszönt a Waterworld kora.
A fizika nem ad rá magyarázatot, és a tudósok óvatosan fogalmaznak, hogy mi lehet ez.
A fedélzeten 38 ember utazott, a baleset oka még nem ismert.
Ha ilyen tempóban olvad az antarktiszi jég, 2100-ig a populáció 86 százaléka eltűnhet.
A 315 milliárd tonnás Zápfoghegy egy sziget felé sodródik. Évekbe telhet, amíg darabokra törik.
Már itt elspoilerezzük a választ, de úgyse fogja elhinni: margarinért.
Felülről tízezernyi apró tavacska, alulról pedig feltörő meleg áramlatok bontják le.
A tudósok szerint a jéghegy születése nincs kapcsolatban a globális felmelegedéssel.
Négy hónapig lesznek az Antarktiszon, fő feladatuk a pingvinürülék pucolása.
Végre egy jó hír a bolygó állapotáról.
Kötelező a szavazás, így mindenkihez el kell juttatni a mozgó urnát. De tényleg mindenkihez.
Még 2016-ban semmisült meg a jégterület, amin éltek. De sokkal tovább amúgy se húzták volna.
Most is fognak, csak még várni kell pár száz évet.
Két éve már arrébb vitték 23 kilométerrel.
Egy hétig keresték Ernest Shackleton hajóját, aztán az időjárás miatt le kellett fújni az akciót.
A másfél éve leszakadt jégtömb alatt soha nem látott fajok várhatják a kutatókat.
A nyugat-antarktiszi Thwaites-gleccser alatt egyre növekvő barlangra bukkantak a NASA kutatói. És ez nagyon rossz hír.
Van is esélyük megtalálni: a hajó kormányosa kitűnő navigátor volt, és pontosan rögzítette, hol történt a hajótörés.
Egyikük 140 kilométert tett meg a jég alatt.
Évezredek óta élhettek az egy kilométer vastag jég alatt.
Minden évben hatszor több jég olvad el, mint negyven évvel ezelőtt. A keleti régió is sérülékeny.
Talaj, napfény és gyomirtó sem kellett hozzá.
Csupaszon a mínusz 40-50 fokos jégen egész álló nap.
Ilyesmire eddig csak egyszer volt példa.
Ha elérik a célt, sokkal többet tudhatunk meg a jégolvadásról, de megpróbálják megtalálni az 1915-ös legendás expedíció hajójának roncsait is.
Egyedül, segítség nélkül, miközben folyamatosan posztolt az Instagramon.
Ha ott teljesen elolvadna a jég, 28 méterrel emelkedne meg a világtenger.
A magyar extrémsportoló szombaton megkezdte 980 kilométeres sétáját a Déli-sarkpont felé.
A magyar sportoló megérkezett a Déli-sarkra, pár nap múlva elindul az expedíció.
Nem sokáig állta útját az antarktiszi vihar az extrémsportolónak.
Rakonczay Gábor elindult az Antarktisz felé. A Déli-sarokpontig fog gyalogolni.
Az Atlanti-óceán átkenuzása után az Antarktiszt vette célba. Szeles mínusz 20 lesz a legmelegebb. Ő lehet az első magyar, aki eljut a Föld sarkába.
Az Antarktisz közelében alakították volna ki az óriási természetvédelmi területet.
Sajnos nem a földönkívüliek rakták oda, a tudomány ezt is meg tudja magyarázni.
Veszélyben van az egyetlen növény, amely bírja a sarkvidéki körülményeket.
Pár méteres pontossággal rajta van minden.
Az Antarktisz körüli óceán télen sokkal több szén-dioxidot bocsát ki, mint eddig gondoltuk.
A két vizsgált jégfolyó összeomlása öt méterrel emelné meg a globális tengerszintet.
Ennél hidegebb talán nem is lehet a Földön.
Felülmúlta a termés a kutatók elképzeléseit. Az uborkák fejlődnek a legjobban, a paprikával és az eperrel a legnehezebb dolgozni.
Az elmúlt 25 évben 3000 milliárd tonna jeget veszített. Ha így haladunk, Hollandia aggódhat.
És lett is: hármat találtak a jég alatt cseh tudósok.
A Német Űrközpont a Déli-sarkon termesztett zöldséget fény, talaj és növényvédő szer nélkül. Most szüreteltek először.
Egy ausztrál kutatót mérgeztek meg, az ügy mégis az USA és Új-Zéland között okozott diplomáciai balhét.
Több mint egy évet töltött az Antarktiszon Jurányi Zsófia magyar légkörfizikus. Hazaérkezése után beszélgettünk vele, amikor éppen azzal szembesült, hogy itthon hidegebb van, mint a sarkvidéken.
Eddig a kutatók sem ismerték az óriási kolóniát. A Veszély-szigetek az életet jelentik az állatoknak.
Az Északi- és Déli-sark meghódításáért olykor tragédiába forduló versengés alakult ki. Az ismeretlennel és a faggyal küzdő felfedezők kőkemény férfiak voltak, de hű társak nélkül semmire sem mentek volna.
Túl sokat kellene úszni: a világ pingvinpopulációi hamarosan összeomlanak a klímaváltozás miatt.