Jót tett a leállás az éghajlatnak, de legalább 30 évig minden évben kellene egy ilyen
Ez a néhány hónap hosszú távon semmin nem változtat, viszont kiderült, mennyire át kellene gondolkozni az energiaipart és a közlekedést.
Ez a néhány hónap hosszú távon semmin nem változtat, viszont kiderült, mennyire át kellene gondolkozni az energiaipart és a közlekedést.
Megmérték, a járvány alatt a magyar kibocsátás-csökkenés még a világátlagnál is nagyobb. A rossz hír, hogy ez sem elég.
Európában közben 11 ezerrel csökkenhetett a légszennyezettséggel összefüggő halálesetek száma.
A koronavírus az árampiacon is beütött, de aligha üti agyon a hosszabb távú áramigény-emelkedést. Forradalmi megoldásra lenne szükség az áramtermelésben.
Ráadásul mindenki nagyobb és erősebb autót akar, ez még jobban növeli a káros kibocsátást.
Ez nagyjából 25 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához képest.
Furcsán hangzik, de ez a megoldás költséghatékonyabb és fenntarthatóbb is lenne.
Már most magasabb szén-dioxid-aránnyal számolnak mint 2019-ben, pedig csökkenteni kellene a kibocsátást.
Az Energiastratégiából az utolsó pillanatban kivettek néhány elég fontos dolgot, továbbra is tiltani fogják a szélerőműveket, a korábban tervezettnél kevesebb lesz a zöldáram, és a Kádár-kockákra kitalált programot is kihúzták.
A karbonsemlegesség puhányoknak való, a cég 2030-tól teljesen negatívba menne át.
Az Antarktiszon talált kagylókövületek alapján az óceánok a dínók kihalása előtt is savasodtak a túl sok szén-dioxid miatt.
Bár arról volt szó, hogy egy évvel korábban szállnak ki az ilyen projektekből.
A fák kivágása tényleg több szén-dioxidot jelent, de közel sem annyival, mint eddig gondoltuk.
Egyértelmű, hogy adóztatni is kell szén-dioxid-kibocsátást, de a benzinen például észrevennénk hamar.
Legalábbis ők kerestek a legtöbbet azon, hogy mindenki szorgosan égette az olajat.
Az emberiség két nagyságrenddel több szén-dioxidot bocsát ki évente, mint a Föld magmatikusan aktív térségei.
A természet instant isa por és hamuvá válik? Nem, sőt: a gázkibocsátás miatt valójában egyre több a növény. Akkor minden jó? Hát, nem igazán.
A geomérnökök mesterséges fényvisszaverő pajzzsal vennék körbe a Földet, de hiába adják ezt el mentőötletként a klímaváltozásra, a terv, ha működne is, évezredekre terrorba kényszerítené az utódainkat.
Eunice Foote 1856-os eredményeit egy férfi olvasta fel, és már néhány évvel később se vettek tudomást róla, majd másfél évszázadra feledésbe merült.
Nem igaz, hogy a több szén-dioxid lassíthatja a klímaváltozást, a kibocsátást kell megszüntetni.
Egy nemzetközi kutatócsoport különleges paradoxonra mutatott rá.
Szél Bernadett érdeklődött a megújuló energiaforrásokról, és Mészáros Lőrinc szénerőművéről.
Feladvány: hat év alatt növelte az emberiség 15-tel, és 450-nél kellene megállni. Na, mikor jön el a vég?
Az ormótlan kültéri egységek akár a jövő üzemanyagát is termelhetik.
2030-ig 30 százalékkal csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátást.
Először mérték fel, milyen mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz a műanyag termékek.
A legutóbbi nagy kihalás néhány körülménye hasonlít ahhoz, ami most történik.
Rekordot döntött tavaly a globális fölmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja.
2030-ig az Európai Uniónak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Kevésbé hatékonyak, mert vastagabb levelet növesztenek a magas széndioxid-szint miatt.
Az alapvető élelmiszerek kevésbé lesznek táplálók.
Az Antarktisz körüli óceán télen sokkal több szén-dioxidot bocsát ki, mint eddig gondoltuk.
Kanadai kutatók rájöttek, hogyan lehet gyorsan sok magnezitet előállítani, ami ipari léptékben alkalmazva megfordíthatóvá teheti a globális felmelegedést.
Ki kell találni valamit, ha élhetővé akarjuk tenni a bolygó légkörét.
És ez nem egy apokaliptikus jövőkép, hanem az Egyesült Királyság jelene. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb szén-dioxid-hiánya az egész élelmiszeripart veszélyezteti.
Több iparág megszenvedi, hogy leálltak a gázt gyártó üzemek, készlethiány alakulhat ki.
A módszert kifejlesztő kanadai céget Bill Gates is támogatja, már 2015 óta tesztelik a prototípust.
A Mars egymilliárd dollárt költ fenntarthatóságra, de ez igazából a cégnek is megéri hosszabb távon.
A képviselők szerint így elérhető, hogy 2030-ra, a párizsi klímacélokkal összhangban az elnyelt szén-dioxid mennyisége megelőzze a kibocsátottat.
Hazudtak, hogy növeljék a részvényeik árfolyamát.
A trópusi erdő virágba borul a sok szén-dioxidtól.
Kanadai tudósok olyasmit gyártanának belőle, ami elsőre nem is tűnik jó ötletnek. Pedig az.
Ha nem csökken a szén-dioxid-kibocsátás, csak idő kérdése, és szódává válik a Balaton.
Három évig sikerült tartani a szintet, most Kína megint belehúzott a szénégetésbe.
Ez eddigi legnagyobb mért növelekdés 2016-ban volt a Meteorológiai Világszervezet szerint.
Nem növekedett a globális szén-dioxid-kibocsátás 2016-ban, de nem lehet hátradőlni, a szarvasmarhák például még mindig túl sok metánt termelnek.
Nemcsak földi körülmények között, hanem a jövőben akár a Marson is lehet majd alkalmazni.
Nanokristály félvezetőkkel egészítették ki a szén-dioxidot feldolgozó mikrobát.
Évente 21 ezer liter dízelt spórolhatnak így vonatonként.
Most kell megakadályozni az oxigénszint csökkenését, mert a természet lassan dolgozik.
Hibás volt és szivárgott az akváriumokhoz használatos szén-dioxid-palack. Nagy szerencséjük volt.
A szerkezet képes kivonni a szén-dioxidot az atmoszférából, ezzel csökkentve a légszennyezést.
A szén-dioxid-kibocsátás hatásait tesztelik.
Idén alig pár tized százalékos növekedés várható, mert Kína és az USA kevesebb szenet éget el.
Nanoméretű rézgömbök alakítják át a szén-dioxidot tiszta alkohollá. Véletlenül jöttek rá.
Eltűnik a levegőben. Komolyan.
30 éve tört ki a Nyos-tó mélyén összegyűlt szén-dioxid, 1700 ember pusztult el a szétterülő gázban. A tudósok azóta küzdenek a ritka jelenséggel.
A szintetikus fotoszintézisre épülő módszer az eddigi legolcsóbb ilyen eljárás.
Az idei átlaghőmérséklet már 1,3 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtt szintnél.
Az erős El Niño hatása is felpörgette a számlálót.