Szabad szemmel is látható lesz a NEOWISE-üstökös
Már a napokban észlelni lehetett a Földről. A Naptól távolodva, a Földhöz közeledve pedig egyre kedvezőbb megfigyelési helyzetbe kerül.
Már a napokban észlelni lehetett a Földről. A Naptól távolodva, a Földhöz közeledve pedig egyre kedvezőbb megfigyelési helyzetbe kerül.
Ez az első alkalom, hogy nem űrteleszkópok segítségével végezték az ilyen jellegű megfigyeléseket.
Olyat még nem láttak a csillagászok, hogy egyszer látnak egy csillagot, aztán már nem látnak a helyén semmit. Rejtély.
Az AU Microscopii nevű csillag remek lehetőséget ad a bolygók keletkezésének megfigyelésére.
A 3,2 millió eurós projekt olyan kérdésekre keresi a választ, hogy például miképp lehetne előre jelezni a Földet veszélyeztető napkitöréseket.
Brit csillagászok szerint sikerült meghaladni a Drake-egyenletet és viszonylag pontos választ adni a kérdésre, hogy egyedül van-e az emberiség.
E. T. ránk csörgött? A forrás valószínűleg egy neutroncsillaghoz köthető, de hogy pontosan hogyan csinálja, azt nem tudjuk.
És ez csak a minimum, a csóva valószínűleg sokszor ilyen hosszú valójában.
Évek óta harcban állnak a magyar csillagászok néhány Wikipédia-szerkesztővel, akik foggal-körömmel ragaszkodnak naprendszerünk holdjainak magyaros átírásához. Jelentés egy bizarr háború frontvonalából.
Ez egy hozzánk nagyon közel levő rendszer. A bolygó olyan gyorsan kering, hogy csak 11 napig tart rajta az év.
A több évtizedes rejtélyt a gyors rádiókitörések segítségével sikerült megoldani.
Különösen ritka jelenséget fedeztek fel a csillagászok, az erőszakos múlt nyomait.
A fiatal AB Aurigae csillag körül sűrű por- és gázkorong kavarog, amiben spirális szerkezet vehető ki.
Az infravörös felvételt számos expozíció kombinálásával hozták létre, és feltűnnek rajta a felhők alatti meleg zónák.
Ezért sokkal nagyobb arányaiban a Merkúr magja a többi bolygóhoz képest.
Egy olyan rendszerben található, melyet szabad szemmel is látni lehet. A lyukat persze nem, hiszen fekete.
Olyan távolságra, ami papíron már potenciálisan veszélyes, de a tudósok szerint nem kell tartani tőle.
A csillagok egy része nem a mai helyén született, a galaxisuk kívülről húzhatta be őket.
Ufók? Éjszakai műszakos chemtrailszóró repülők? Titkos katonai mozgósítás? Nem, nem: azok a fura fények az éjjeli égen, amiket talán ön is látott, műholdak. Kösz, Elon Musk!
Aztán kiderült, hogy nem is bolygó volt. Egy 200 ezer évente egyszer előforduló jelenséget sikerült megfigyelni a csillagászoknak.
Majdnem 30 évig vizsgáltak egy szupernagy fekete lyuk körül táncoló csillagot a tudósok ehhez.
4,6 milliárd fényévre két csillag egyesült, majd bekövetkezett a legnagyobb csillagrobbanás.
Olyan bemutatóra készülhetünk, amilyet 1997 óta nem produkált egyetlen üstökös sem.
1000 Celsius-fok a különbség a bolygó két oldala között.
Ötször akkora volt, mint az eddigi rekorder. Egy fekete lyuk idézhette elő.
Akkora, mint egy autó, már három éve a bolygónk körül kering, de várhatóan áprilisban továbbáll.
Ez arról is sokat elárul, milyen valószínűséggel található máshol az univerzumban víz és élet.
560 millió fényévre, a Markarian 231 nevű galaxisban ráadásul meglepően sok van belőle.
Pontosan 16 napos ciklusokban ismétlődik, 500 millió fényév távolságról.
Egy Szojuz pénteken pályára állított 34 OneWeb műholdat. Beindult tehát a verseny, már nem csak a SpaceX internetszóró műholdjai hálózzák be az eget.
Csupán Einstein relativitáselméletét kellett módosítani, hogy megértsük, miért gyorsul az univerzum tágulása.
Az echolokációhoz hasonló módszerrel sikerült térképet készíteni az eseményhorizont körüli területekről.
Budapesten este 8 óra után fogja leginkább eltakarni a Föld külső árnyéka a Holdat
A Radcliffe-hullám 80 trillió kilométer hosszú, itt van az orrunk előtt, mégsem tudtunk róla eddig.
Valami történik az Orion vörös óriásával, szupernóva-robbanás előjele is lehet.
A tudósok eddig azt hitték, hogy folyamatos a csillagok képződése, most kiderült, nem ez a helyzet.
A SpaceX-nél meghallgatták a csillagászok kérését, és speciális anyaggal vonják be a miniműholdakat.
A most először megfigyelt csillagászati különlegesség a mi Naprendszerünk végzetét vetíti előre.
A folt rajongói már az évszázadok óta tomboló gigantikus vihar összeomlásától tartottak.
Biológiailag fontos cukrokat találtak meteoritokban.
Két gamma-sugárkitörést annyi energiát bocsátott ki, amennyit a Nap az egész léte során állít elő.
Belestek a tudósok a metánfelhők mögé.
A 42 ezresre tervezett Starlink még csak 122 műholdból áll, de máris elrontja a megfigyeléseket.
Az ország-világ szerencsésebb részein, ahol nem takarták felhők a Napot, izgalmas csillagászati eseményt lehetett megfigyelni.
Ne hagyja ki a ritka égi tüneményt: megfelelő napszűrővel ellátott távcsővel jól követhető Naprendszerünk legbelsőbb bolygójának útja.
Minden eddiginél jobb képeket készített az űrtávcső a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökösről.
Amerikai csillagászok egy újszülött törpegalaxis formálódását figyelték meg, nem sokkal első csillagai keletkezése után.
Egy kilométer sugarú magja és vöröses színe van a Naprendszeren kívülről érkezett üstökösnek.
A pályája arra utalhat, hogy egy másik bolygórendszerből érkezhetett hozzánk.
Országos Asztrofotó Kiállítás nyílik, bemutatják a Nemzetközi Év Asztrofotósa díjnyertes fotóit is.
Megvan egy 13 milliárd éves ős, a felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezéséhez.
Legalábbis a bolygók keletkezésére vonatkozó jelenlegi elméletek alapján.
Már majdnem fekete lyuk az a neutroncsillag, amit a csillagászok találtak.
A nagyobbik pedig délután halad el a Föld mellett, azt hagyományos távcsővel is lehet majd látni.
A Földtől három milliárd fényévnyi távolságra lévő forrásból érkeztek a jelek, az eredetük ismeretlen.
Lávából álló olvadt felszín 550 fényévnyire.
Excentrikus parittyázó az égen: leleplezte magát a HR 5183 b.
A Holm 15A galaxis központjában megbújó sötét objektum negyvenmilliárdszor nehezebb, mint a Nap.
Kiss László csillagásszal beszélgetve az augusztusi meteorzáporok ártalmatlan porszemeitől gyorsan eljutottunk a földi életet elsöprő kozmikus karambolokig.
Ez pedig alaposan felforgatja azt, amit a galaxisok keletkezéséről és általában a fizikáról tudunk.