A Kárpát-medencében sokak ereiben csordogálhat „királyi vér”. Királysírból lett meg a honfoglaló uralkodóház génje, nagy nemzetközi adatbázisból olvasnák ki az ősöket. Hunok vagyunk, perzsák vagy finnugorok? Van egy ősi, 4500 éves nyom Afganisztánban is.
Az áttörés egyes öröklött betegségek megértéséhez és később gyógyításához vezethet.
Egy új DNS-vizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat a két népcsoport korai keveredésére.
Húsz éve jelentették be a sokáig sci-finek tűnő Humán Genom Projekt sikerét: szekvenálták az emberi génkészletet, sikerült elolvasni saját genetikai kódunk betűit. De mire jutottunk azóta? Tényleg itt a genetikai orvoslás kora?
Súlyosabb megbetegedést okozhat, ha az ApoE génből két másolata van az embernek.
Emberi szemsejteket és vörösvértestet is találtak az egér-ember embrióban.
Mintha csak régi, jó ismerősünk lenne, úgy ismerjük az új koronavírust, pedig négy hónapja még azt sem tudtuk, hogy létezik. Bemutatjuk a vírus génkészletét és fehérjéit. Valahol ezek között rejlik az ellenszer kulcsa.
Semmit sem tudunk arról, hogy az öröklött tulajdonságok mennyit számítanak a koronavírus-fertőzés súlyosságában. Pedig lehet, hogy ez a kulcs a fiatal, egészséges betegek eseteinek megértéséhez.
A kutatók arra keresik a választ, hogy miért élnek egyesek 110 éven túl is, míg mások nem.
Hiába tűnik úgy, hogy egyesek csak lányt vagy fiút tudnak nemzeni, valójában ez a véletlen műve.
Elsőre ijesztőnek tűnik, hogy több helyen dolgoznak a vírus szintetikus verzióján. Pedig így juthatunk közelebb a legyőzéséhez.
Kiderült, hogy ha génszerkesztéssel kitörlik a sejtjeiből két protein valamelyikét, nem képes terjedni.
A korszakalkotó tanulmány 38 ráktípus 2658 daganatának részletes genetikai kódját összegzi.
Ez sokat segíthet a járvány leküzdésében.
Átszerkesztett gének biztosítanak védelmet az atkákkal és vírusokkal szemben.
Ebből 30-at még sose hoztak kapcsolatba az autizmussal.
Nemcsak a gének, hanem az azokra tapadt metilcsoportok is részt vehetnek az öröklődésben.
A mikrokimérizmus bizarr jelenség: a magzatból sejtek kerülnek át az anyába, majd ugyanazok a sejtek az anyából a későbbi gyermekekbe.
Az új teszt sokkal gyorsabban és hatékonyabban állít fel diagnózist a ritka betegségekben szenvedő gyerekeknél.
A dán kutatók Lolának keresztelték el a kék szemű nőt, aki a Balti-tenger egyik szigetén élhetett.
A narancs színt kódoló gén az X nemi kromoszómán található, a kandúrok nem válogathatnak a génváltozatok között.
Eddig azt hitték, a szarvszerű kinövések a semmiből jelentek meg, de erről szó sincs.
Rohamtempóban fejlődik a lakossági genetika, már bárki módosítgathat otthon géneket. Ez jórészt ártalmatlan játék, legalábbis amíg senki nem kezd biológiai fegyverek kotyvasztásába.
A tömött 19. századi városokban a 6 százalékot is elérte a számuk, főleg a munkásosztályban.
Kétmillió éve otthagyta a fogát, de jó helyen. Kiderült, hogy az orangután rokona.
Most már gyökértelen szőrszálakból is azonosítani lehet az embert (a valóságban is, nemcsak a Helyszínelőkben). Néhány, békés nyugdíjas éveit töltő sorozatgyilkos most aggódhat.
Egy amerikai spermadonor egy focicsapatnyi autista gyerek biológiai apja lett. A férfi magas, jóképű, de a spermabankok hanyag ellenőrzése miatt el tudott titkolni pár fontos dolgot magáról. Az egyik anya perbe szállt.
Egy gén nem határozza meg a viselkedésünket. Csak rengeteg gén és a környezet együttesen.
Megtalálták az összefüggést a betegség és az agyi immunsejtek közt, ez új gyógyszerekhez vezethet.
Se az anya életmódjának, se az oltásnak nincs köze hozzá az eddigi legnagyobb vizsgálat szerint.
Ez a központi kérdése egy Barcelonában dolgozó magyar genetikusnak, akinek a kutatásait az vetette vissza, hogy a New York-i egereit megfullasztotta a Sandy hurrikán.
Eddig is tudni lehetett, hogy volt ott valaki 31 ezer éve, most kiderült, hogy kik voltak azok.
Kutatók a havasi mormota örökítőanyagát vizsgálták, a faja a jégkorszaki változásokkal vesztette el biológiai sokszínűségét.
Ikreket vizsgálva jutottak erre a következtetésre svéd és brit kutatók.
Hiába hasonlóak a körülmények, az evolúció más-más utat választott Tibetben, Etiópiában és az Andokban a magaslaton élőknek.
Egyes buldogoknál és terriereknél egy gén mutációja nyálkahártyáik bedagadását okozza.
Elindultak az első CRISPR kísérletek, amikkel betegségeket gyógyítanának a kutatók.
Közzétették az egy évig az űrállomáson lakó Scott Kelly, és a Földön maradt ikertestvére, Mark testének változásait összehasonlító kutatás eredményeit.
Az etikai kérdéseket is felvető kísérlet során a majmok több területen is határozott fejlődést mutattak.
A tudósok azt is kiderítették, hogy miért, és ez új fájdalomcsillapítási megoldásokat hozhat.
Neves katalán tudós célozgat erősen arra, hogy ki kéne fejleszteni még egy Messit. Lehetséges.
Kínaiak fejtették meg a fura európai arcszőrzetet.
Hallod, hogy dübörgünk? Mamutklón készülne Japánban, de nem tett jót a 28 ezer éves mélyhűtés a kiásott mamutlány DNS-ének.
Az FBI sorozatgyilkosokat fog a családfakutatók miatt, az egészségipar is ezzel robbantana, a viking felmenőkre vágyó emberek pedig önként adják oda a mintáikat a nagy cégeknek, sőt, még fizetnek is érte. Mindegy, hogy ki szerzi meg a genetikai adatainkat?
Genetikailag félig azonos, másfeles ikrek születtek, az orvostudomány egyetlen korábbi hasonló esetről tud.
Ez újabb bizonyíték, hogy a betegségnek részben genetikai okai lehetnek.
Kisebb és még jobban működhet emberekben.
A környezetbe jobban beolvadó színt okozó gén már néhány hónap alatt gyakoribbá válik.
Illetve száraz a fülzsírjuk, de ennek kevesebb relevanciája van a mindennapokban.
A géndrive félelmetes fegyver, ugyanakkor ígéretes eszköz is lehet. Egy új kutatás szerint nem eszik olyan forrón a tömegpusztító kását.
Mert vannak fehérbőrű indiánok is.
A kockázatvállalási hajlam örökölhető, mutatták ki.
Leegyszerűsítettek pár folyamatot a növényekben.
Benne van a génjeiben a paprika csipősségét is okozó kapszaicin kódja, ezt szeretnék bekapcsolni.
Bár fajonként függetlenül alakult ki, a genetikai alapja közös lehet.
Nemcsak a tudományos irányelveket, de a kínai törvényeket is megsértette brit kollégája szerint.
A DNS szerkezetének felfedezője genetikailag hülyébbnek gondolja a feketéket. Áll a bál a tudomány világában: lehet-e egy Nobel-díjas zseni rasszista gyűlölködő?
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
Vonzerő, féltékenység, jobb alvás – hogy sikerülhetett átörökítenie a kék szemét a mutáns ős Terence Hillnek?
Hosszúkás fej, lapos fejtető. Nyugi, az ősi géneknek nincs hatása a kognitív képességekre.