Becsületrendet adományoz a francia állam a lefejezett tanárnak
A meggyilkolt tanár tiszteletére szerdán állami megemlékezést tartanak a párizsi Sorbonne Egyetemen.
A meggyilkolt tanár tiszteletére szerdán állami megemlékezést tartanak a párizsi Sorbonne Egyetemen.
A brutális gyilkos azt üzente Macronnak, hogy „végzett egy pokolfajzattal, aki becsmérelte Mohamed prófétát” – az elnök gyors nyomozati eredményt vár.
Az elkövető márciusban menekültstátuszt és tízéves tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban.
A hatóságok őrizetbe vették az elkövető több családtagját.
Az egyik állampolgárunkat azért ölték meg, mert a szólásszabadságról tanított a diákjainak - mondta az államfő.
A miniszterelnök belpolitikai főtanácsadója szerint a határok kérdése kiemelten fontos.
Fejenként tízezer eurós kártérítés jár nekik.
A harmadik vádlottat felmentették.
Az összehangolt akcióban nyolc ország terrorellenes szervezetei vettek részt.
A hegyi-karabahi fegyveres konfliktus vonzza a terroristákat, akik átszivároghatnak Oroszországba is.
A merényletnek eddig tizennégy halálos áldozata van.
A szélsőséges iszlamisták elengedése erősíti azokat a feltételezéseket, amelyek szerint fogolycsere áll a háttérben.
Dzsihadista hozzátartozóiknak utaltak át különböző összegeket Szíriába, akiket most elfogott a francia terrorelhárítás.
A férfi a Mohamed-karikatúrák miatt akart bosszút állni, azért támadt bárddal két emberre, mert azt hitte róluk, hogy a szerkesztőség munkatársai.
A Charlie Hebdo volt szerkesztőségénél hallotta a kiáltásokat az algériai férfi, aztán a támadó után eredt, hogy feltartóztassa.
Az Egyesült Államok előkészületeket tett a külképviselet bezárására.
Mintegy száz francia laptárs nyílt levélben állt ki a szatirikus magazin szerkesztősége mellett.
A FinCEN-akták szerint az érintettek kapcsolatba hozhatók a nemzetközi szervezett bűnözéssel, a drogkereskedelemmel és a globális terrorizmussal.
Öt tartományban csaptak le.
A fegyverarzenál mellett 400 kilogramm lőszert és gránátokat is lefoglaltak Belgium több városában.
Mahmut Ozden Irakból és Szíriából is parancsot kapott arra, hogy 10-12 fős csoportokkal hajtson végre támadásokat Törökországban.
A szatirikus lap a 2015-ös mészárlásra emlékezik a gesztussal. Párizsban most kezdődik a merénylők pere.
A terrorveszély továbbra is magas Franciaországban, még akkor is, ha csökkent az esélye - fogalmazott a francia belügyminiszter.
A támadás három órán át tartott, végül a biztonsági erők az összes fegyveres támadót megölték.
A jogszabályt sokan bírálják, ezért a Nemzetgyűlés kérésére az Alkotmánytanács is megvizsgálja.
Jogvédők szerint a törvény nagyon tágan értelmezi a terrorizmus fogalmát.
Az aktivistákra kettő és hat év közötti börtönbüntetést szabtak ki. A szervezet minden vádat tagad, és fellebbez az ítélet ellen.
A dzsihadisták még mindig a legveszélyesebbek, de a támadások száma csökken. Viszont a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali terroristák is erősödnek.
Az ENSZ optimista kezdeményezése becsődölt, a koronavírus nem tette lélegeztetőgépre a háborúkat. Régi konfliktusok lángoltak fel, a globális válság pedig újabbakat szülhet, a terrorszervezetek is kibekkelték a kritikus időszakot.
A támadók állítólag egyenruhában voltak.
Egy ember meghalt a támadásban.
Az elnök szerint az antifasiszták állnak az erőszakos zavargások mögött.
Az FBI jelentette be, hogy a városban lévő katonai támaszponton történt lövöldözés terrorista akció lehetett.
Szembetűnő radikalizálódást mutatott az internetes tevékenysége.
Hivatalosan senki nem vállalta magára a merényletet.
A fasizmussal szimpatizáló Avraham Stern a britek ellen a nácikkal is hajlandó lett volna összeállni.
A tadzsik csoport tavaly csatlakozott az Iszlám Államhoz.
Colombo érseke a húsvéti misén jelentette be, hogy a bosszúállás helyett így akarják csökkenteni a feszültséget.
A tíz napig tartó terrorellenes műveletben 52 katona is életét vesztette.
Az afgán titkosszolgálat a terrorszervezet két magas rangú parancsnokát is foglyul ejtette.
Bement a helyi boltba, a hűtőpultra ráírta, hogy Covid-19.
Az ausztrál férfi 51 embert lőtt le tavaly Új-Zélandon. Korábban tagadta a vádakat, terrorizmus és gyilkosság miatt ítélhetik majd el.
Külföldiek és másként gondolkodók ellen terveztek támadásokat. Több év börtönt kaptak.
Az USA a januári támadás után 5 millió dollár vérdíjat tűzött ki Besir Korgab fejére.
Egy felmérés szerint a németek 60 százaléka szerint felelős az AfD a hasonló támadásokért. 2 százalékot gyengült a párt.
A nő terepszemlét is tartott, és videót is készített, amit elküldött a támogatóknak hitt titkosszolgálati ügynököknek.
A rendőrség szerint a 10 embert meggyilkoló férfi súlyos pszichiátriai betegségben szenvedett.
Átlagos életet élt, buta összeesküvés-elméletekben hitt, szélsőjobbos szervezetnek nem volt tagja, a rendőrség semmit nem tudott róla. Az interneten vált magányos terroristává.
Philip Manshaust emellett azzal is gyanúsítják, hogy megölte saját mostohahúgát. A férfit a tavalyi christchurchi merénylet is inspirálhatta.
A Keménymag névre hallgató jobboldali csoport 12 tagját vette őrizetbe a német rendőrség.
A bolíviai belügyminisztérium után az ügyészség is visszavonta a magyar férfi elleni vádakat, a terroristaper ugyanis politikai ügy volt.
Nagy-Britanniában rövid időn belül másodszor fordul elő, hogy egy terrorvádakkal lecsukott iszlamistát kiengednek a börtönből, ő pedig gyilkos ámokfutásba kezd. Miért csinálnak ilyet a britek, és van-e megoldás a problémára?
Ír republikánusok egy Skóciába tartó kompot robbantottak volna fel, de elmaradt a merénylet.
A cseh katonai erők a Száhel-övezetben segédkeznének létrehozni egy európai harci egységet.
Szélsőséges szervezetként listázta a brit rendőrség az Extinction Rebelliont, ezzel egy csoportba kerültek a neonácikkal és az iszlám terroristákkal.
Eldurvult a családi pénzügyi vita, de végül a fiúból lett vádlott.
Az Iszlám Állam tagjait, köztük külföldieket.