Milliárdos fejlesztések a köznevelési intézményekben
Csaknem 350 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztés valósul meg a köznevelési intézményekben 2022 májusáig, ígéri a köznevelési államtitkár.
Csaknem 350 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztés valósul meg a köznevelési intézményekben 2022 májusáig, ígéri a köznevelési államtitkár.
A dobogós helyezéseket két budapesti és egy gödöllői gimnázium nyerte el. Örülhetnek az evangélikusok és a katolikusok.
A koronavírus-fertőzési láncok megszakítására is jó lehet a pénteken kezdődő őszi szünet az iskolákban – mondta a köznevelési államtitkár.
Készíthetik a szülők és a diákok a naptárat, mutatjuk az idei felvételi menetrend legfontosabb dátumait.
Csak 13 óvodát és egyetlen iskolát kellett bezárni.
A PDSZ szerint hamarosan ismét iskolabezárások következnek.
Kiegészítette az oktatási intézményekre vonatkozó intézkedési tervet az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A fizikai állóképességüket és a pszichés alkalmasságukat is vizsgálni fogják, gumibottal csak a támadó végtagot üthetik.
Fendler Judit egy interjúban arról beszélt, hogy muszáj változtatni a jelenlegi rendszeren.
Mindössze 30-36 ezer diák jár be az állami intézményekbe a nagyjából 1,2 millióból.
A kormány még mindig nem döntött, de legalábbis nem jelentették be, júniustól lesz-e iskola, és ha igen, kinek és hogyan. Szavazzon!
Vannak megyék, ahol a diákok harmadához nem, vagy csak alig ér el a távoktatás, mert egyszerűen nincs megfelelő gépük és internetük hozzá. Ha idén át is engednek mindenkit, jövőre nagy baj lehet.
Újabb háromezer digitális feladat és tanári módszertani kézikönyv válik elérhetővé.
A köznevelési államtitkár szerint az óvodákban nincs szükség olyan jellegű átállásra.
Nem tudtak elhelyezkedni, akik 18 éves koruk előtt abbahagyták az iskolát, de a tankötelezettség leszállítása miatt nem lettek többen a képzetlenek.
Kétségbeesett hallgatók, válasz nélkül hagyott dékánok: egyeztetés nélkül szüntetik meg a médiaismeret tantárgyat, éppen amikor igazán szükség lenne rá.
Idén 2,3 ezerrel több gyereket diagnosztizáltak SNI-vel, mint a tavalyi évben.
Fagyos időben tüntettek a fagyos pedagógusok szombat délután, akikkel a kormány nem nagyon akar megállapodni. Most már követelnek a szakszervezetek, és jöhet egy újabb tanársztrájk is.
Kamaszkorban dől el az előítéletesség, azt hiszik, cigányozni kell, hogy ne legyenek kirekesztve az osztályból. Az Abcúg interjúja Váradi Lucával.
Hogyan lehet, hogy az oktatás gyalázatos állapota nem okoz közfelháborodást?
Nem cáfolta az Emmi, hogy leporolták az óvoda és iskola közötti átmenetet biztosító osztály ötletét.
Emelkedik majd 2020-ban a tanárok fizetése, de nem olyan mértékben, mint ahogy az árak nőnek majd.
A 10. évfolyamba járó szakközépiskolások rosszabbul teljesítettek a hatodikosoknál is.
Ráadásul ők megszűrhetik a jelentkezőket is, és nem kötelezőek az állami tankönyvek sem. Ide menekül, aki csak tud, az államiban meg maradnak a hátrányos helyzetűek.
Az Emmi-államtitkár szerint nem a semlegességre kell nevelnie az iskoláknak.
A miniszter hazafias, magyaros nevelést akar az óvodától kezdve. A családi választás viszont inkább a Deutsche Schule, a Britannica International és az Apple Tree.
Progresszív, nem csak a tudást, hanem annak alkalmazását, és a kompetenciákat is fontosnak tartja.
A budapesti édesanyának azt mondják, túl sok gond van Donáttal, nem tudnak rá figyelni.
Hét kérdésben kezdeményezték a népszavazást a közoktatásról.
Nincs szakmai kontroll, pénz és koncepció, csak az egyenlőtlenség nőtt: ők készek segíteni.
Sokan nem esznek és alig alszanak a vizsga előtt.
Miközben az egyik legfontosabb szolgálója az iparnak, technológiának, hazánkban csak a felsőoktatás egy szűk metszetében jelenik meg az ásványtan.
Rengeteg lemorzsolódó, a gimnáziumok a kapacitásuk határán, a kormánynak kedves szakképzésben meg kiürülnek az osztályok, alig maradtak fiatalok a tanárok között. Bizonyítványt kapott a magyar közoktatás.
Kedden viszont már nem, ma jár le a határidő.
Ötven éve ugyanazokat a gyakorlatokat ugyanazokkal a sokszor szadista módszerekkel oktatják, pedig lehetne másképp is.
Az EMMI szerint kötelesek felkészíteni a lakosságot a krízishelyzetekre.
Fél évet kaptak a magyarországi óvodák és iskolák, hogy HIT-et, vagyis Honvédelmi Intézkedési Tervet készítsenek maguknak.
19 megyéből 11-ben a többségnek a 8 általános a legmagasabb végzettsége.
Abcúg: Már majdnem ott tartunk, ahol 15 éve.
Magyarországra jön az igazságügyért felelős biztos, hogy tájékozódjon a kötelezettségszegési eljárás állásáról.
Csapodi Zoltán a Heti Válasznak adott interjút. Azt mondta, a központosítás nem a rosszakat emelte fel, hanem a jóktól vette el az előnyt.
A döntéshozók szerint vitatható, ellentmondásos és egyébként is túl bonyolult a diákoknak.
Országos felmérést rendelt el a kormány, miért olyan eredménytelen az idegennyelv-oktatásunk az iskolákban. Nyolcadikra a diákok alig fele éri el az előírt szintet. Kiben vagy miben van a legfőbb hiba?
Mközben nincs kimutatható hatása az uniós forrásból finanszírozott pedagógus-továbbképzésnek, néhány szakértő jól megszedte magát.
Szülőket, fejlesztő pedagógusokat kérdezett meg az Abcúg az új törvénymódosításról.
Wittinghoff Tamás polgármester szerint a város akkor sem tudna szolidaritási hozzájárulást fizetni, ha akarna.
Nyílt levélben ment neki a kormánynak tíz végzős szakgimnazista, sokan lebeszélték volna őket erről.
Kreatív fiatal ma nem akar tanár lenni, autonómia híján menekülnek a pályáról. Lebutított oktatással gazdaságilag sincs esélyünk: bemutatkozott a Stádium 28 Kör.
Több diplomás kellene, és nem csak mérnökök: az MTA elnöke szerint lemaradtunk a világtól, az iskolának kreativitásra, csapatmunkára és modern civil ismeretekre kellene tanítania. Lovász László adott interjút az Indexnek.
A magyar iskolarendszer memorizálásra és gyorsan felejthető formulákra idomít, a tudás felhasználására és kreativitásra nem. A pocsék PISA hátterét nyomozza az MTA.
Felvételizőkkel szemétkedő általános iskolai tanárok, sznob szülők, versenyre kényszerített gyerekek: elitképzők és túlélőverseny a lezüllött oktatási rendszerben. De ki veszít ezen az egészen?
Különórák nélkül lehetetlenség boldogulni. Hiába tehetséges a gyerek, alig tud bekerülni a jó iskolákba, ha a szülőknek nincs pénzük extrára. A kreatív tesztekkel egy méltányos rendszerből még nagyobb egyenlőtlenség születik.
Körülbelül kétezer ember vett részt a Tanítanék Mozgalom demonstrációján a Parlament előtt.
Ez derült ki OFI tavaly ősszel készült felméréséből.
Egy zömében cigányok lakta település iskolájában nem az alternatív oktatási módszerekkel próbálnak segíteni, hanem azzal, hogy a tanárok munkája nem ér véget a tananyag leadásával. Riport Gyulajról.
Angliában a fogyatékkal élő gyerekek 90 százalékát integrálják, nálunk ez az arány 69 százalék.
Csoportbontás, kevesebb óra, rövidebb vakáció, egész napos iskola: ezekben gondolkodik az államtitkár.
Nem tudják megállapítani, hogy két útvonal közül melyik a rövidebb, vagy hogy kellene átváltani egy másik pénznemre: a legijesztőbb a PISA-adatokban, hogy hány gyerek sorsa pecsételődik meg már általános végére.
Soha nem voltak ilyen gyengék a magyar gyerekek, természettudományban és szövegértésben nagy a visszaesés. Hiába a tantervi tudás, képtelenek alkalmazni az életben.
A 4. és a 8. osztályosok eredményei az európai átlag felett voltak, de a korábbi magyar eredményekhez képest látványos a romlás.