Szokatlanul sokszínű légkört fedeztek fel egy exobolygó körül
Bár életre nem alkalmas az égitest, légköre és keletkezési története érdekes a szakértők számára.
Bár életre nem alkalmas az égitest, légköre és keletkezési története érdekes a szakértők számára.
Nem tűnik lakhatónak, de segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
Kétszáz fényévre lévő csillag körül találták őket.
Izzó vaseső, összedőlt rádióteleszkóp és egy év alatt létrehozott koronavírus-vakcinák.
Nem fogtak űrlényt, viszont először detektálták távoli csillagrendszer bolygóját rádióval.
A világ legnagyobb rádióteleszkópját a nemrég összeomlott Arecibo Obszervatórium inspirálta.
Az eszköz lehetőséget ad felhők megfigyelésére Naprendszeren kívüli bolygók légkörében.
A Bika csillagképben található K2-155d a megfelelő célpont.
Gondolta volna, hogy lehet jobb hely a Földnél?
Aztán kiderült, hogy nem is bolygó volt. Egy 200 ezer évente egyszer előforduló jelenséget sikerült megfigyelni a csillagászoknak.
Hasonló a mérete és a hőmérséklete, mint a Földé, víz is lehet rajta, de sok még a bizonytalanság.
Az űrtávcső megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a projekt tudományos részéből is kiveszik a részüket a magyar csillagászok.
1000 Celsius-fok a különbség a bolygó két oldala között.
Dinamóként működnek ketten együtt, és emiatt adja ki a csillag az ingadozó rádióhullámait. Közben azonban a bolygón pokoli állapotok uralkodnak.
Földhöz hasonló exobolygókat keres az Európai Űrügynökség kutatószondája.
A tizenhét éves Wolf Cukier által felfedezett TOI-1338b ráadásul két csillag körül kering.
A magyar közreműködéssel készült CHEOPS három évig vizsgálja majd más naprendszerek bolygóit.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 100. születésnapja alkalmából kapott magyar nevet a két égitest.
Kozmológusok kapták az elismerést az univerzum alapvető kérdéseinek kutatásáért.
A szuperföld az egyetlen exobolygó, amelyen az élettel összeegyeztethető hőmérséklet és víz van.
Excentrikus parittyázó az égen: leleplezte magát a HR 5183 b.
Egy új modell segít meghatározni, milyen típusú bolygókon érdemes leginkább élet után kutatni.
Kiss László csillagásszal beszélgetve az augusztusi meteorzáporok ártalmatlan porszemeitől gyorsan eljutottunk a földi életet elsöprő kozmikus karambolokig.
A TOI-270 nevű csillag bolygóinak egyike szilárd felszínű, valamivel nagyobb a Földnél és a lakható zónában kering.
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.
Eddig pont azt hitték, hogy a szén-monoxid-felhalmozódás kizárja az élet kialakulását.
Ez a harmadik legközelebbi exobolygó, amit eddig találtak. Leginkább a Vénuszhoz hasonlít.
Óriási tudományos szenzáció volt a felfedezése, de most úgy néz ki, nem is hold, hanem bolygó.
Megvédi őket a mágneses tér.
A TESS már a harmadik exobolygót azonosította, és hat szupernóvát is talált.
A bolygó lufiszerűen felfújódott légkörét egy közeli csillag fújja 10 ezer kilométer per órával.
Egy szuperfölddel és egy forró földdel bővült az exobolygók katalógusa.
Még nagyobb távcsövekkel húsz éven belül választ kaphatunk az emberiség ősi kérdésére.
A kutatók nem számítottak ennyi vízi világra.
A HARPS az exobolygó-kutatás mai csúcsa.
Egyes holdakon akár a földinél is kedvezőbbek lehetnek a feltételek az élethez.
A NASA létrehozott egy VR utazási irodát.
Ma még a kontinenseket sem látjuk rajtuk, de évtizedeken belül az élőlényeket is fogjuk.
Olyan sötét a bolygó, hogy majdnem nem is látni.
A 64 megapixeles, négyszemű űrkamera kétszázezer csillagot fog megfigyelni, a csillagászok több ezer exobolygó felfedezésére számítanak.
Áttörést hozhat az exobolygó-kutatásban a NASA és a SpaceX vállalkozása, start egy nap múlva.
Átnézték a Kepler űrteleszkóp adatait, és biztosan nincs 99 százalék esély rá, hogy a 452b lakható.
A TESS április közepén állhat pályára.
Az űrtávcső nemigen érheti meg a tizedik születésnapját, és elérhetetlenül messze van.
Csatlakozhatunk a Kepler adatait elemző neurális hálózathoz, és ezzel segíthetünk a profi bolygókutatóknak.
Az űrtávcső újabb ajándékcsomaggal lepte meg a a távoli világokat kutató csillagászokat.
Tömege jóval nagyobb Földünkénél, de sokkal könnyebb, mint a Naprendszer kisebb óriásbolygói.
Ez a közvetett megfigyelés az intergalaktikus bolygóvadászok első zsákmánya.
Magyar kutatók is részt vettek a távoli világ matematikai modellezésében.
Itt a bizonyíték: létezik másik, 8 bolygós rendszer.
Elég jó lehet rajta a hőmérséklet, és viszonylag közel van a Naprendszerünkhöz.
A WASP-12b exobolygó éjfekete és tűzforró. Ráadásul egy földi nap alatt eltelik rajta egy év.
A napjához túl közel keringő Gliese 436b épp elveszíti légkörét, amely hatalmas csóvaként követi a bolygót.
És ez miért jó? Mert több exobolygót fogunk felfedezni mostantól.
A PLATO lalható boylgókat fog keresni, magyar alkatrész is került a távcsőrendszerbe.
Méretük és helyük alapján lehet, hogy lakhatók. Összesen 219 új bolygót talált a Kepler űrtávcső.
Két óriási gázbolygót is felfedeztek egy 138 fényévnyire lévő csillag körül, az egyik ötször nagyobb, mint a mi Jupiterünk.
Kétszer akkora, mint a Jupiter, és 4300 fokos.
Tömege és napjától való távolsága is megegyezik a Földével, de meglátogatni nem lenne jó ötlet.