Nem kell már 25 évet várni a rákbetegek többségének gyógyulására
Peták István a magyar kutatók által kifejlesztett mesterséges intelligenciáról, vakcináról és a visszaszoruló kemoterápiáról beszélt az Indexnek.
Peták István a magyar kutatók által kifejlesztett mesterséges intelligenciáról, vakcináról és a visszaszoruló kemoterápiáról beszélt az Indexnek.
A módszer egyik kidolgozója Roska Botond magyar kutatóorvos.
Ez nem a „nincsen kanál” pillanat a Mátrixból, hanem az evolúciós konvergencia, ami sokkal durvább.
Japán kutatók az új fogtündérek: egerekben és menyétekben is sikerült fogat növeszteniük.
Dudás Eszter igazságügyi antropológus szerint nehéz, de nem lehetetlen feladat történelmi nagyjaink azonosítása.
Az 1987 és 2002 között születetteket vizsgálta egy amerikai kutatás.
Több kutatás vizsgálja már, hogy mi a közös azokban, akik lélegeztetőgépre kerülnek.
Megoldhatja a beültethető szervek problémáját.
A székesfehérvári Középkori Romkertben kilencszáznál is több ember összekeveredett csontmaradványának DNS-profiljait határozzák meg.
A szervezet immunválaszát befolyásoló receptort aktiváló génváltozat meglétén vagy hiányán múlik, sanszos-e a kórházi kezelés.
Tavaly még olyan gént találtak, ami súlyosbítja a helyzetet. Most árnyaltabb lett a kép.
Több száz millió éve változatlannak hitték, pedig az elmúlt tízmillió évben is lettek új génjei.
Corvin János horvátországi sírjának feltárásával fény derülhet a Hunyadi-család leszármazására.
A D-vitaminnal összefüggő gének alapján osztották csoportokba az embereket. A betegség ugyanolyan súlyos volt.
Izlandi kutatók 387 egypetéjű ikerpár, valamint szüleik, gyermekeik és házastársaik DNS-ét szekvenálták.
Egyszerűen indult, több millió ember génjeinek összehasonlításába torkolló félsiker lett a magasság öröklődésének kutatása.
A hosszú Covid jelenség a későbbiekben szív- és érrendszeri, idegrendszeri vagy veseproblémákat is okozhat.
Jelenleg tilos újszülöttkorban genetikai szűrést végezni Magyarországon, kérdés, hogy ez változhat-e. Ha igen, mit kezdünk az így szerzett tudással?
Ráadásul megtermékenyítetlenül. A szelektív tenyésztés teszi lehetővé az öttojásos rántottát a reggelinél.
Inkább odébbállnak, de a májukat nem adják.
Visszaütött a kutatókra egy szórakoztató névadási gyakorlat, ezért kénytelenek voltak változtatni.
Lehet, hogy a kettős spirálú DNS csak egy pillanatnyi állapot, és az örökítőanyag számos különböző formációban fordulhat elő.
A Kárpát-medencében sokak ereiben csordogálhat „királyi vér”. Királysírból lett meg a honfoglaló uralkodóház génje, nagy nemzetközi adatbázisból olvasnák ki az ősöket. Hunok vagyunk, perzsák vagy finnugorok? Van egy ősi, 4500 éves nyom Afganisztánban is.
Az áttörés egyes öröklött betegségek megértéséhez és később gyógyításához vezethet.
Egy új DNS-vizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat a két népcsoport korai keveredésére.
Húsz éve jelentették be a sokáig sci-finek tűnő Humán Genom Projekt sikerét: szekvenálták az emberi génkészletet, sikerült elolvasni saját genetikai kódunk betűit. De mire jutottunk azóta? Tényleg itt a genetikai orvoslás kora?
Súlyosabb megbetegedést okozhat, ha az ApoE génből két másolata van az embernek.
Emberi szemsejteket és vörösvértestet is találtak az egér-ember embrióban.
Mintha csak régi, jó ismerősünk lenne, úgy ismerjük az új koronavírust, pedig négy hónapja még azt sem tudtuk, hogy létezik. Bemutatjuk a vírus génkészletét és fehérjéit. Valahol ezek között rejlik az ellenszer kulcsa.
Semmit sem tudunk arról, hogy az öröklött tulajdonságok mennyit számítanak a koronavírus-fertőzés súlyosságában. Pedig lehet, hogy ez a kulcs a fiatal, egészséges betegek eseteinek megértéséhez.
A kutatók arra keresik a választ, hogy miért élnek egyesek 110 éven túl is, míg mások nem.
Hiába tűnik úgy, hogy egyesek csak lányt vagy fiút tudnak nemzeni, valójában ez a véletlen műve.
Elsőre ijesztőnek tűnik, hogy több helyen dolgoznak a vírus szintetikus verzióján. Pedig így juthatunk közelebb a legyőzéséhez.
Kiderült, hogy ha génszerkesztéssel kitörlik a sejtjeiből két protein valamelyikét, nem képes terjedni.
A korszakalkotó tanulmány 38 ráktípus 2658 daganatának részletes genetikai kódját összegzi.
Ez sokat segíthet a járvány leküzdésében.
Átszerkesztett gének biztosítanak védelmet az atkákkal és vírusokkal szemben.
Ebből 30-at még sose hoztak kapcsolatba az autizmussal.
Nemcsak a gének, hanem az azokra tapadt metilcsoportok is részt vehetnek az öröklődésben.
A mikrokimérizmus bizarr jelenség: a magzatból sejtek kerülnek át az anyába, majd ugyanazok a sejtek az anyából a későbbi gyermekekbe.
Az új teszt sokkal gyorsabban és hatékonyabban állít fel diagnózist a ritka betegségekben szenvedő gyerekeknél.
A dán kutatók Lolának keresztelték el a kék szemű nőt, aki a Balti-tenger egyik szigetén élhetett.
A narancs színt kódoló gén az X nemi kromoszómán található, a kandúrok nem válogathatnak a génváltozatok között.
Eddig azt hitték, a szarvszerű kinövések a semmiből jelentek meg, de erről szó sincs.
Rohamtempóban fejlődik a lakossági genetika, már bárki módosítgathat otthon géneket. Ez jórészt ártalmatlan játék, legalábbis amíg senki nem kezd biológiai fegyverek kotyvasztásába.
A tömött 19. századi városokban a 6 százalékot is elérte a számuk, főleg a munkásosztályban.
Kétmillió éve otthagyta a fogát, de jó helyen. Kiderült, hogy az orangután rokona.
Most már gyökértelen szőrszálakból is azonosítani lehet az embert (a valóságban is, nemcsak a Helyszínelőkben). Néhány, békés nyugdíjas éveit töltő sorozatgyilkos most aggódhat.
Egy amerikai spermadonor egy focicsapatnyi autista gyerek biológiai apja lett. A férfi magas, jóképű, de a spermabankok hanyag ellenőrzése miatt el tudott titkolni pár fontos dolgot magáról. Az egyik anya perbe szállt.
Egy gén nem határozza meg a viselkedésünket. Csak rengeteg gén és a környezet együttesen.
Megtalálták az összefüggést a betegség és az agyi immunsejtek közt, ez új gyógyszerekhez vezethet.
Se az anya életmódjának, se az oltásnak nincs köze hozzá az eddigi legnagyobb vizsgálat szerint.
Ez a központi kérdése egy Barcelonában dolgozó magyar genetikusnak, akinek a kutatásait az vetette vissza, hogy a New York-i egereit megfullasztotta a Sandy hurrikán.
Eddig is tudni lehetett, hogy volt ott valaki 31 ezer éve, most kiderült, hogy kik voltak azok.
Kutatók a havasi mormota örökítőanyagát vizsgálták, a faja a jégkorszaki változásokkal vesztette el biológiai sokszínűségét.
Ikreket vizsgálva jutottak erre a következtetésre svéd és brit kutatók.
Hiába hasonlóak a körülmények, az evolúció más-más utat választott Tibetben, Etiópiában és az Andokban a magaslaton élőknek.
Egyes buldogoknál és terriereknél egy gén mutációja nyálkahártyáik bedagadását okozza.
Elindultak az első CRISPR kísérletek, amikkel betegségeket gyógyítanának a kutatók.
Közzétették az egy évig az űrállomáson lakó Scott Kelly, és a Földön maradt ikertestvére, Mark testének változásait összehasonlító kutatás eredményeit.