Rendkívül ritka és látványos égi jelenség tárul elénk a napokban
Ha másért nem, ezért megéri korán kelni.
Ha másért nem, ezért megéri korán kelni.
A felfedezés átírja a jelenlegi elméleteket.
Oxigéndús, langyos, sós vízben gazdag világ kering a Jupiter körül.
Akár földön kívüli technológia is lehet az Oumuamua.
Ötven másodperces hanganyagot közölt a NASA.
Tizenegyszer nagyobb a tömege, mint a Jupiternek.
A legalacsonyabb sűrűségű ismert bolygó három nap alatt kerüli meg csillagát.
A Jupiter egyik holdjának külső oldalán rengeteg vízgőzt fedeztek fel.
A NASA űrszondájának két napeleméből csak az egyik nyílt ki rendesen
Szombaton indult, hat év múlva közelíti meg a Jupitert.
A Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását kutatják.
A ritkán látott, de gyakori eseményt amatőr csillagászok örökítették meg.
Nem puszta képzelgés ez, simán előfordulhat.
Csak sikerüljön landolni a rakétával...
Aki felveszi a szuperszkafandert, megismerkedhet a Naprendszer leggyakoribb csapadékával, a gyémántesővel.
A NASA szondája hétfőn látogatta meg a Ganymedest, amelynek mágneses mezeje, folyékony víze és oxigén légköre is van.
Délután újra egymás fedésében volt látható a Földről a Szaturnusz és a Jupiter.
Közel ezer éve volt utoljára látható a Jupiter és a Szaturnusz együttállása.
Évek óta harcban állnak a magyar csillagászok néhány Wikipédia-szerkesztővel, akik foggal-körömmel ragaszkodnak naprendszerünk holdjainak magyaros átírásához. Jelentés egy bizarr háború frontvonalából.
Német kutatók mélyrehatóan elemezték a Galilo húsz éve rögzített adatait, és igazolták, hogy a Jupiter holdjának vannak aktív gejzírei.
Az infravörös felvételt számos expozíció kombinálásával hozták létre, és feltűnnek rajta a felhők alatti meleg zónák.
A kutatók most először alkalmaztak polarimetriát a Naprendszeren kívüli légköri felhők vizsgálatánál.
A Galileo szonda a 90-es években rossz helyen mért, és szuperszáraznak ítélte meg a bolygót, ami szembe ment a tudományos elvárással.
Négy csapatnak ad 3 millió dollárt a NASA, hogy őszre dolgozzák ki a küldetéseiket.
A folt rajongói már az évszázadok óta tomboló gigantikus vihar összeomlásától tartottak.
Az Európé az egyik legesélyesebb égitest arra, hogy élet nyomait fedezzék fel rajta.
Az Ión található Loki Patera utoljára tavaly májusban tört ki, most folytathatja.
Az ammónia és a víz a földi zivatarfelhőkhöz hasonló, üllő alakú felhőket képez.
A NASA Juno-missziójának adatai arra utalnak, hogy az eddig feltételezettekkel ellentétben nem kicsi és tömör a gázbolygó magja.
Az Európé felszín alatti sós óceánja jobban hasonlíthat a földi tengerekre, mint korábban hitték.
Először figyelt meg a Földön kívül ilyen jelenséget a NASA, a Juno űrszonda adatai szerint az óriásbolygó mélyének légköri szelei okozzák a változást.
Már ha a mínusz 160 fokos csúcshőmérsékletet hőnek lehet nevezni.
Akkorák, mint egy ötemeletes ház. Ha a NASA landolni akar a felszínen, nem lesz könnyű dolga.
Több, nagyon különböző fázisban alakult ki.
A légkör és a mágneses mező kölcsönhatását vizsgálták.
Bolygót kerestek, tucatnyi holdat találtak.
A NASA a húszas évek elején indítaná az első kutatóműholdat, 2030 körül az első rovert a Jupiter holdjára.
Eddig csak ideglenes bevándorlókat fedeztek fel. A 2015 BZ509-et a forgásiránya leplezte le.
Régi adatok megismételt elemzése igazolta, hogy az Európán tényleg gőzkitörések vannak.
A NASA Juno űrszondája bámulatos felvételeket hozott a Jupiter északi pólusán lévő ciklonjairól.
A kutatóknak először sikerült bepillantaniuk a bolygói felhői alá.
Pontosan tudható, mikor fordul meg az egyenlítői áramlás, de csak most derült ki, hogy miért.
A viharrendszer, ami szőröstül-bőröstül felfalhatná a Földet, 300 kilométerre nyúlik a felszín alá.
1977. augusztus 20-án indult útjára a Voyager-2, hogy felderítse Naprendszerünk távoli bolygóit. Neki és ikertársának köszönhetően tudjuk, hol a helyünk.
A Juno űrszonda száguldott el a bolygó mellett, és fotózta le a Naprendszer legnagyobb látványosságát.
Alig 9 ezer kilométerre volt tőle.
Július 10-én halad át a bolygó Nagy Vörös Foltja fölött a Juno űrszonda.
Két óriási gázbolygót is felfedeztek egy 138 fényévnyire lévő csillag körül, az egyik ötször nagyobb, mint a mi Jupiterünk.
Unalmasnak hitték a felhők által rejtett belsejét, de egy összetett rendszert találtak ott.
A Szaturnusz körül keringő Enceladuson a földihez hasonló élet szinte minden alkotóeleme megvan.
A Nagy Vörös Folt mellé most már egy Nagy Hideg Foltja is van a bolygónak.
A Hubble készítette a részletgazdag felvételt.
A BZ509 katalógusszámú aszteroida egymillió éve vándorol a Jupiter pályájának közelében, sikerrel elkerülve az ütközést.
A Juno űrszonda felvételén a bolygó déli féltekéjén lévő viharrendszer egyik tagja látható.