Akár a gének is szerepet játszhatnak abban, ha valaki félrelép egy párkapcsolatban
A kutatók szerint biológiailag kódolva van a hűtlenség.
A kutatók szerint biológiailag kódolva van a hűtlenség.
Beleszóltak a géneket tolmácsoló fehérjék működésébe.
Genetikai és anatómiai vizsgálatokat végeztek a kutatók, most minden kiderül.
Végre tudjuk, mire szolgál az a sok DNS.
Visszavezették az élet kialakulását.
Kétszáz négyzetkilométernyi területen terjed el.
Meglepő eredményt közöltek a tudósok.
Eddig nem volt világos, hogy elvadult kutyák, vagy inkább a farkasok egy alfaja.
Kásler Miklós ismertette, hogy állnak a kutatások.
Fontos tudományos lépés az öregedés és a halálos betegségek megértése felé.
Egykor Magyarország területén telepedtek le.
Még kezdeti stádiumban van, de egy nap születés előtt megismerhetővé válik több komoly betegséghajlam.
Ezek a gyerekek biztosan megreccsentik a családfájukat.
Egy génműködést szabályozó fehérjén múlik a kivételes emberi idegrendszer fejlődése.
Benne van a modern ember, a Neander-völgyi, és benne lehetünk mindannyian.
Összefüggést találtak a kutatók.
A serkékbe zárt genetikai információ olyan, mint a dinóvérrel teli szúnyog a borostyánban.
Azért, hogy ugrálni tudjon. Meg pár gén miatt, amelyek közül most sikerült azonosítani néhányat.
Vizsgálni kell, károsodott-e a vírus, de az, hogy laborban módosították volna, szimpla konteó.
Genetika adhat biztos választ az évszázados kérdésre.
A genetika kimutatta.
Egy új vírusról semmit sem tudunk a génszekvencián kívül, de gépi tanulással ennyiből is megtudható mire képes a kórokozó.
Ellenszer jöhet a népbetegségre?
Hat éven belül jöhetnek az első, mesterségesen létrehozott mamut-elefánt borjak, akiket a klímaváltozás ellen is bevetnének.
Peták István a magyar kutatók által kifejlesztett mesterséges intelligenciáról, vakcináról és a visszaszoruló kemoterápiáról beszélt az Indexnek.
A módszer egyik kidolgozója Roska Botond magyar kutatóorvos.
Ez nem a „nincsen kanál” pillanat a Mátrixból, hanem az evolúciós konvergencia, ami sokkal durvább.
Japán kutatók az új fogtündérek: egerekben és menyétekben is sikerült fogat növeszteniük.
Dudás Eszter igazságügyi antropológus szerint nehéz, de nem lehetetlen feladat történelmi nagyjaink azonosítása.
Az 1987 és 2002 között születetteket vizsgálta egy amerikai kutatás.
Több kutatás vizsgálja már, hogy mi a közös azokban, akik lélegeztetőgépre kerülnek.
Megoldhatja a beültethető szervek problémáját.
A székesfehérvári Középkori Romkertben kilencszáznál is több ember összekeveredett csontmaradványának DNS-profiljait határozzák meg.
A szervezet immunválaszát befolyásoló receptort aktiváló génváltozat meglétén vagy hiányán múlik, sanszos-e a kórházi kezelés.
Tavaly még olyan gént találtak, ami súlyosbítja a helyzetet. Most árnyaltabb lett a kép.
Több száz millió éve változatlannak hitték, pedig az elmúlt tízmillió évben is lettek új génjei.
Corvin János horvátországi sírjának feltárásával fény derülhet a Hunyadi-család leszármazására.
A D-vitaminnal összefüggő gének alapján osztották csoportokba az embereket. A betegség ugyanolyan súlyos volt.
Izlandi kutatók 387 egypetéjű ikerpár, valamint szüleik, gyermekeik és házastársaik DNS-ét szekvenálták.
Egyszerűen indult, több millió ember génjeinek összehasonlításába torkolló félsiker lett a magasság öröklődésének kutatása.
A hosszú Covid jelenség a későbbiekben szív- és érrendszeri, idegrendszeri vagy veseproblémákat is okozhat.
Jelenleg tilos újszülöttkorban genetikai szűrést végezni Magyarországon, kérdés, hogy ez változhat-e. Ha igen, mit kezdünk az így szerzett tudással?
Ráadásul megtermékenyítetlenül. A szelektív tenyésztés teszi lehetővé az öttojásos rántottát a reggelinél.
Inkább odébbállnak, de a májukat nem adják.
Visszaütött a kutatókra egy szórakoztató névadási gyakorlat, ezért kénytelenek voltak változtatni.
Lehet, hogy a kettős spirálú DNS csak egy pillanatnyi állapot, és az örökítőanyag számos különböző formációban fordulhat elő.
A Kárpát-medencében sokak ereiben csordogálhat „királyi vér”. Királysírból lett meg a honfoglaló uralkodóház génje, nagy nemzetközi adatbázisból olvasnák ki az ősöket. Hunok vagyunk, perzsák vagy finnugorok? Van egy ősi, 4500 éves nyom Afganisztánban is.
Az áttörés egyes öröklött betegségek megértéséhez és később gyógyításához vezethet.
Egy új DNS-vizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat a két népcsoport korai keveredésére.
Húsz éve jelentették be a sokáig sci-finek tűnő Humán Genom Projekt sikerét: szekvenálták az emberi génkészletet, sikerült elolvasni saját genetikai kódunk betűit. De mire jutottunk azóta? Tényleg itt a genetikai orvoslás kora?
Súlyosabb megbetegedést okozhat, ha az ApoE génből két másolata van az embernek.
Emberi szemsejteket és vörösvértestet is találtak az egér-ember embrióban.
Mintha csak régi, jó ismerősünk lenne, úgy ismerjük az új koronavírust, pedig négy hónapja még azt sem tudtuk, hogy létezik. Bemutatjuk a vírus génkészletét és fehérjéit. Valahol ezek között rejlik az ellenszer kulcsa.
Semmit sem tudunk arról, hogy az öröklött tulajdonságok mennyit számítanak a koronavírus-fertőzés súlyosságában. Pedig lehet, hogy ez a kulcs a fiatal, egészséges betegek eseteinek megértéséhez.
A kutatók arra keresik a választ, hogy miért élnek egyesek 110 éven túl is, míg mások nem.
Hiába tűnik úgy, hogy egyesek csak lányt vagy fiút tudnak nemzeni, valójában ez a véletlen műve.
Elsőre ijesztőnek tűnik, hogy több helyen dolgoznak a vírus szintetikus verzióján. Pedig így juthatunk közelebb a legyőzéséhez.
Kiderült, hogy ha génszerkesztéssel kitörlik a sejtjeiből két protein valamelyikét, nem képes terjedni.
A korszakalkotó tanulmány 38 ráktípus 2658 daganatának részletes genetikai kódját összegzi.
Ez sokat segíthet a járvány leküzdésében.