Vona Gábor: Öt ok, amiért nem kellenek pártok az önkormányzatokba
Mit adtak hozzá a pártok a helyi ügyekhez az elmúlt 30 évben?
Mit adtak hozzá a pártok a helyi ügyekhez az elmúlt 30 évben?
A napokban több ilyen civil szervezet fordult a Belügyminisztérium mellett az Árnyékkormányhoz is segítségért.
Az Alaptörvény szellemében álltak ki a módosított rendelet mellett.
Felkorbácsolt indulatok a földvári kikötő körül.
Kísérleteket akartak végezni rajtuk.
Ismét tüntetnek a fakivágás ellen, ezúttal az MTA előtt.
Az ország legnagyobb állatmenhelyén jártunk.
Jogszabálytervezetekről tárgyalnának, a kata is terítéken lehet.
Több esetben is súlyos problémákat talált az Európai Bizottság.
A bíróság szerint csak a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat gyakorolták.
A Kúrián támadják meg az NVB határozatát.
Az NVB szerint megsértették a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
Értelmetlen parlamenti vitákban nem akar részt venni az ellenzéki képviselő.
A Kuratórium döntése nyomán 66 pályázat részesült pozitív elbírálásban, közel 250 millió forint értékben.
Kevesen tudják, honnan és hogyan kaphatnak jogi segítséget.
A miniszter szerint megvédik a gyerekeket az „erkölcsi züllesztéstől”.
Fontos problémára próbálják felhívni a figyelmet a választások előtt. Hárommillió embert érint.
Sem a menedékkérők jogainak korlátozása, sem a civil szervezetek kriminalizálása nem egyeztethető össze az európai szabályozással.
Kabulból a pakisztáni Iszlámábádba vitték a tálib hatalomátvétel után veszélybe került embereket.
A Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány több támogatást kapott külföldről, mint a törvényben rögzített 7,2 milliós küszöb.
Az adományozók száma viszont csökken.
A lakosság támogatja őket, az állatvédő szervezetek tiltakoznak. Megszólaltattuk a vezetőjüket.
A mesét már csak 18 éven felüliek nézhetik meg.
A videóban a romákhoz köthető előítéletek és sztereotípiák jelennek meg.
A lehetőséggel 1,66 millióan éltek, ami mintegy 40 ezerrel több a legutóbb közzétett adatokhoz képest.
Nagyon úgy tűnik, hogy a Norvég Alap pótlására szánt összegeket politikai alapon osztják ki.
A Norvég Alap civileknek szánt támogatásának felügyeletéről nem tudott megállapodni Budapest és Oslo.
A magyar fél új határidőt akart, úgy tűnik, a norvégok ebbe nem mentek bele.
77 milliárdos támogatást veszített el Magyarország.
Az évek óta tartó eredménytelen egyeztetések végére tettek most pontot a norvégok.
A szigorításra a kormány szerint az átláthatóság növelése miatt volt szükség.
Korábban egy szigorítást az EU Bírósága már jogellenesnek minősített. A mostani verzió azonban még szigorúbb.
A civil szervezetek szerint a felvilágosító órákon nem lehet tabu a homoszexualitás.
Egyszerűsödik a jogi személyek bejegyzése és nyilvántartása.
A TASZ szerint alkotmányellenes lépés volt az Állami Számvevőszék bevonása.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat IfYou programjában több mint 15 ezer fiatal került közelebb az önkéntességhez.
A felajánlás határideje: május 20-a.
Nem tudja folytatni tevékenységét a megszigorított orosz jogszabályok mellett.
A főpolgármester kezdeményezi a döntés elhalasztását a Galvani hídhoz kapcsolódó úthálózatról.
A rászorulóknak járvány idején is nagy szükségük lenne a segítségre.
Szerintük a kormány ellehetetleníti az egyedülállók, az élettársi kapcsolatban vagy azonos nemű párkapcsolatban élők örökbefogadási lehetőségeit.
Most, a járvány második hulláma során különösen fontos lenne, hogy tiszta legyen a levegő – érvelnek.
Ne a várost a folyójától elválasztó autóutat, hanem a Duna-parthoz méltó korzót hozzanak létre.
Lapértesülés szerint hat év után felgyorsulni látszanak a tárgyalások Norvégia és a magyar kormány között.
Stop Airbnb címmel kezdtek kampányba fővárosi aktivisták, akik azt szeretnék, az önkormányzatok szabjanak felső határt a rövid távú lakáskiadásnak.
A görög biztonsági szolgálatok jelentése szerint négy európai civil szervezet embercsempészettel és kémkedéssel foglalkozik.
Évről évre hatalmas mennyiségű hulladék érkezik Ukrajna felől.
Itt gondolják a legtöbben azt is, hogy a civil szervezetekre nyomást gyakorol a kormány - állítja EU Alapjogi Ügyöksésének felmérése.
A miniszterelnök értékelte az Európai Bíróság civiltörvényről hozott ítéletét, beszélt a Lánchídról és az uniós újraindítási tervről is.
A miniszter szerint a kormány célja az átláthatóság, ezt pedig az EB ítélete is megerősíti.
Az ítéletet követően Magyarországnak el kell törölnie a civil szervezeteket és támogatóikat hátrányosan érintő jogszabályt.
Bár azt kommunikálta a kormány, hogy civil szervezetek is jelentkezhetnek a bértámogatási programra, a rendelet gyakorlatilag kizárja őket. Pedig rájuk is komolyan hat a válság.
Az elektronikus bevallások miatt egyre kevesebben döntik el, melyik civil szervezetnek és egyháznak adják az adójuk egy részét.
A civilek szerint „a törvényjavaslat a benyújtott változatában nem felel meg a különleges jogrenddel szemben támasztott demokratikus és az Alaptörvényből is következő követelményeknek”.
A főtanácsnoki vélemény szerint megbélyegző és alapvető jogokat sért a civilek külföldi finanszírozásáról szóló magyar törvény. Az EU Bírósága általában ez alapján szokott dönteni.
Civil szervezetek gyűjtöttek egy francia állatkert lakóinak megvásárlására, akiket visszaküldenek a származási országukba.
Nyílt levélben kérik a civilek a magyar, cseh és lengyel miniszterelnököt, hogy vétó helyett támogassa a karbonsemlegességet.
Az emberek elfelejtenek rendelkezni, nincs idejük, vagy lusták hozzá.
A Népszava tudósítása szerint éles vita volt az Európai Bizottság által indított tárgyaláson.