
Már az ősember is használt kábítószert
Feltehetően vallási okokból drogozhattak.
Feltehetően vallási okokból drogozhattak.
Az állatcsontokon talált vágásnyomok vezettek a megállapításhoz.
A fákon is felegyenesedve mozognak a csimpánzok.
Tudományos szenzáció: megvizsgálták egy Neander-völgyi klán DNS-ét.
Svante Pääbo a koronavírus kutatásába is bekapcsolódott.
A Homo sapiens talán az ősi klímaváltozások hatására fejlődött ki.
Még csak nem is voltak mind emberek.
És azt is, miért melegítjük fel kényszeresen, ha kihűlt.
Egy nagy agy működtetéséhez sok energiára van szükség.
Nem ment igazán jól nekik.
Brit tudósok egyik legnagyobb mesterműve a Piltdowni Ember A főkolomposok között felmerült Arthur Conan Doyle neve is.
Háromszor akkora eséllyel szorul lélegeztetésre, aki hordozza - Európában minden hatodik ember.
Halcsontból készült horgokat, kősúlyokat és egy 2,5 méter hosszú hal maradványait tárták fel az izraeli régészek a Hula-tónál.
Dél-Afrikában egy barlangban Australopithecusok, Paranthropusok mellett a Homo erectus eddig ismert legrégibb maradványát is megtalálták.
A titokzatos ősről csak találgatni lehet, pedig komoly hatással volt a ma élő nyugat-afrikai emberek genomjára.
Az indonéziai Jáva szigetén még akkor is jelen volt, mikor máshol már rég kihalt.
A zsinór mégsem növényi, hanem állati eredetű, így pont alkalmas lehetett erre a célra.
Máshogyan és jobb helyre rajzolták a lovakat a barlangok falára, pedig nem igazán ettek belőlük.
Régészek új felfedezése a több ezer méter magasban lenyilazott ősemberrel kapcsolatban.
A korábban véltnél jóval korábban, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek Nakszosz-szigetén.
Eddig is tudni lehetett, hogy volt ott valaki 31 ezer éve, most kiderült, hogy kik voltak azok.
A maradványok alapján a Homo luzonsensis még a hobbitnál is alacsonyabb lehetett.
Nyakláncot, karkötőt is készíthetett a körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt eltűnt gyenyiszovai ember.
A világhírű spanyol barlangban három új, 20 ezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak.
Antibiotikus hatású gomba volt nála, akupunktúrás pontjain tetoválásokat találtak.
A társas viselkedésünket több százezer éve hordozott biológiai jellegzetességek szabályozzák.
Egy több mint 14 ezer éves kenyérféle maradványait fedezték fel Jordániában.
Mivel nem ülőmunkát végzett, alighanem genetikai hajlama volt a betegségre.
A mai Nagy-Britannia területén élt Cheddar-ember maradványaiból nyert DNS-minta vizsgálatával jutottak erre a megállapításra kutatók.
Az olasz ásatáson talált botok különösen kemény fából készültek, hegyüket szándékosan megégették, hogy a kérget eltávolítsák.
A Homo sapiens korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint eddig gondoltuk.
Hajnal elég morcosnak tűnik. Persze minek örülne.
Az ősember 3,67 millió éve zuhant egy szakadékba.
Nem a közvetlen őse a jelenlegi ázsiai embernek, mégis hasonló hozzá.
A tudomány húszezer évet tévedett.
A szívbeteg földműves 5300 évvel ezelőtt elindult a hegyekbe, ahol Franco Nero megölte. Valami ilyesmi derül ki a Jégember előzeteséből.
Az újabb kutatások szerint nem igazán. Például elég sok keményítőt fogyasztottak.
Az új módszer segíthet megtalálni az ember vándorlásának hiányzó láncszemeit.
Egy új lelet 115 ezer évvel tolja ki a dátumot. Ha igaz, az óriási felfedezés, de még vitatják.
A koponyatöredék több kihalt primitív emberféle ismertetőjegyeit magán viseli.
A kőszálikecske-szalonna elmélete nyert.
A legmodernebb eszközökkel vizsgálták a hárommillió éves előembert.
Az emberi anyagcsere kifürkészhetetlen útjainak köszönhető, hogy kiderült: több tízezer évvel korábban érkezhettek az első emberek Ausztráliába.
De a mai populáció alapja egyetlen nagy migráció lehetett, a többi kevés nyomot hagyhatott.
Evolúciós rekord Indonéziából.
A gleccsermúmiaként elhíresült Ötzit 3d nyomtató és profi szobrász segítségével rekonstruálták.
Őseink nem tudtak védekezni, így versenyelőnyt jelentett a kevesebb partner.
A gyenyiszovai ember génjeit a csendes-óceáni szigetlakók hordozzák. A Neander-völgyiét mindenki.
A multifunkciós anyaggal barlangrajzot és testet festettek, és tüzet is azzal gyújtottak.
Nagy állkapocs, széles orr, alig 50 kiló: az archaikus és a modern ember között a "gímszarvas népe".
A Kaukázusban találhattak olyan ősi maradványokat, amiktől a modern európai származhat.
Az ősi cserepeken talált viasznyomok a legkorábbi bizonyítékok a méh és az ember kapcsolatára.
Friss leletek szerint őseink előbb érhették el Ázsiát, mint ahogy Európába jöttek volna.
A földön és a fákon is biztonsággal közlekedett, valamint eszközöket is használt a Homo naledi.
Ez tette lehetővé a modern ember kialakulását kétmillió évvel ezelőtt.
A Homo naledi primitív előember volt, de tudatosan helyezte örök nyugalomra halottait.
Az észak-amerikai őslakosok DNS-e egyezéseket mutat az ősember csontmaradványaival.
Spanyolországban találtak rá az áldozatokra, a bűncselekmény 430 000 éve történt.
Kenyában megtalálták a világ legrégibb kőszerszámát, ami 700 ezer évvel öregebb az eddigi rekordernél.