
Majdnem kihalt az emberiség
A katasztrófa idején mindössze 1280 szaporodásra képes ember maradt.
A katasztrófa idején mindössze 1280 szaporodásra képes ember maradt.
Több fontos kutatási eredményhez is elvezethet ez.
Az európaiak tizede hordozza. Úgy van védettségük a vírus ellen, hogy még sohasem találkoztak vele.
Hangok, színek, képek, illatok – minden mindennel összefügg.
Nem kanonikus immunválasz a parazita darazsak ellen.
Kontrollálunk-e egyáltalán bármit?
Annyit elárulunk, hogy az emberek egy csoportja ezen keresztül lélegzik.
Ha nem alszunk, ne is csodálkozzunk!
Régen a bölcsességet szimbolizálhatta, ma megvetjük.
A mai kutyák a katasztrófa idején ott élt ebek leszármazottai.
Lassan ők lesznek a világon a legmagasabbak.
Héjastul ehető, szexmentes, mesterséges monokultúra.
Egyesek szerint tehetség nem létezik.
Ez lehet a demencia elleni harc kulcsa.
Bizonyos vírusok és baktériumok valóban szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Az ember miatt kiveszett állatok jelképét a mamut és az erszényesfarkas feltámasztásával próbálkozó géntechnológiai cég vette a listájára.
Egy rendellenességet hordozhat a család.
Egy tanulmány példaként említi a magyarokat.
Keresd az ősi tibeti nőt!
Hamarabb megvan a diagnózis, hamarabb kezdődhet a kezelés.
Viola Bence, az egykori munkatárs szerint Svante Pääbo módszere segít megérteni, mi az, ami különleges a mai emberekben.
Válogathatnak-e a szülők az egészséges embriók közül?
Jó eredményt mutatnak az örökletes angioödéma kezelésének tesztjei.
A monacói versenyző Max Verstappent és Carlos Sainzot is megelőzte a szombati időmérőn.
Örökölte a hajlamot, a betegség mégis elkerülte.
Nehogy azért kárhoztassuk házastársunkat, mert mindent összechiliz, csak a génjei tehetnek róla.
A kutatók szerint biológiailag kódolva van a hűtlenség.
Beleszóltak a géneket tolmácsoló fehérjék működésébe.
Genetikai és anatómiai vizsgálatokat végeztek a kutatók, most minden kiderül.
Végre tudjuk, mire szolgál az a sok DNS.
Visszavezették az élet kialakulását.
Kétszáz négyzetkilométernyi területen terjed el.
Meglepő eredményt közöltek a tudósok.
Eddig nem volt világos, hogy elvadult kutyák, vagy inkább a farkasok egy alfaja.
Kásler Miklós ismertette, hogy állnak a kutatások.
Fontos tudományos lépés az öregedés és a halálos betegségek megértése felé.
Egykor Magyarország területén telepedtek le.
Még kezdeti stádiumban van, de egy nap születés előtt megismerhetővé válik több komoly betegséghajlam.
Ezek a gyerekek biztosan megreccsentik a családfájukat.
Egy génműködést szabályozó fehérjén múlik a kivételes emberi idegrendszer fejlődése.
Benne van a modern ember, a Neander-völgyi, és benne lehetünk mindannyian.
Összefüggést találtak a kutatók.
A serkékbe zárt genetikai információ olyan, mint a dinóvérrel teli szúnyog a borostyánban.
Azért, hogy ugrálni tudjon. Meg pár gén miatt, amelyek közül most sikerült azonosítani néhányat.
Vizsgálni kell, károsodott-e a vírus, de az, hogy laborban módosították volna, szimpla konteó.
Genetika adhat biztos választ az évszázados kérdésre.
A genetika kimutatta.
Egy új vírusról semmit sem tudunk a génszekvencián kívül, de gépi tanulással ennyiből is megtudható mire képes a kórokozó.
Ellenszer jöhet a népbetegségre?
Hat éven belül jöhetnek az első, mesterségesen létrehozott mamut-elefánt borjak, akiket a klímaváltozás ellen is bevetnének.
Peták István a magyar kutatók által kifejlesztett mesterséges intelligenciáról, vakcináról és a visszaszoruló kemoterápiáról beszélt az Indexnek.
A módszer egyik kidolgozója Roska Botond magyar kutatóorvos.
Ez nem a „nincsen kanál” pillanat a Mátrixból, hanem az evolúciós konvergencia, ami sokkal durvább.
Japán kutatók az új fogtündérek: egerekben és menyétekben is sikerült fogat növeszteniük.
Dudás Eszter igazságügyi antropológus szerint nehéz, de nem lehetetlen feladat történelmi nagyjaink azonosítása.
Az 1987 és 2002 között születetteket vizsgálta egy amerikai kutatás.
Több kutatás vizsgálja már, hogy mi a közös azokban, akik lélegeztetőgépre kerülnek.
Megoldhatja a beültethető szervek problémáját.
A székesfehérvári Középkori Romkertben kilencszáznál is több ember összekeveredett csontmaradványának DNS-profiljait határozzák meg.
A szervezet immunválaszát befolyásoló receptort aktiváló génváltozat meglétén vagy hiányán múlik, sanszos-e a kórházi kezelés.