Több mint egy évet töltött az űrben, így változott meg a teste
Ha egy asztronauta huzamosabb ideig tartózkodik az űrállomáson, visszatérve a Földre komoly változásokat tapasztalhat magán.
Ha egy asztronauta huzamosabb ideig tartózkodik az űrállomáson, visszatérve a Földre komoly változásokat tapasztalhat magán.
Elbántak a sötét anyaggal, de milyen áron?
De hogy kerül oda?
Kutatók szerint az évmilliók alatt végbemenő esemény komoly hatással lehet bolygónk éghajlatára.
Felmelegedést és örvényeket okoz.
Az űr kifejezetten veszélyes hely, még úgy is, hogy a technológia fénysebességgel fejlődik.
Mindent megesz, akkor minket is?
Leonardo da Vinci fényévekkel megelőzte a korát - és Einsteint is.
Az újkor legnagyobb tudósa, Isaac Newton tényleg azután jött rá a gravitáció törvényére, hogy a fejére esett egy alma? Mennyi az igazság a legendából?
A kulcs a gravitáció.
Nem a mi hibánk, és nem is a vajé!
A Naprendszer központi csillaga vörös óriássá duzzad és az összes bolygó életét szétrobbantja.
Az egyik különös, áltudományos konteó szerint bolygónk felszíne alatt egy második, belső Föld található, és talán még a nácik is ide menekültek.
Elfogyhatnak-e a napok?
Mennyire ismeri a 20. század legnagyobb koponyáját?
Különleges tudományos kutatást végeznek a kínaiak.
Az önmagunkkal vívott harcot és a megújulást szimbolizálja Janicsák Veca Gravitáció című klipje, ami hamarosan megjelenő új albumának egyik előfutára.
Apró lesz, átmérője alig 60 centiméter.
A világ rendben, ő rendben, a mai nap rendben. Mit is mondogat mindig Junior? A hetven az új ötven.
Újabb fekete lyukak és neutroncsillagok összeolvadását érzékelte a magyar részvétellel folyó kutatás.
Az 1770-es években végzett kísérlet meglepően pontos eredményt adott.
Az álló íróasztal nem megoldás az ülő életmód okozta panaszok megelőzésére. Az viszont sokat számít, hogy mennyit dolgozunk a gravitáció ellenében.
Nem biztos, hogy működik.
A tömegvonzást hordozó részecske, a graviton egyelőre csak elméletileg létezik. De már most megy a vita arról, hogy lehet-e tömege, mert tulajdonképpen ettől függ az univerzum sorsa.
Csupán Einstein relativitáselméletét kellett módosítani, hogy megértsük, miért gyorsul az univerzum tágulása.
A gravitációs dombok különös tréfát űznek az emberi szemmel.
A fiatal egyensúlyozó művész olyan illúziót hoz létre, amely miatt úgy tűnik, mintha lebegnének a tárgyak.
Filmekben is láttunk már ilyet, de a valóságban is létfontosságú lehet a távoli űr meghódításához.
Érdekes képeket mutatunk helyzetekről, amelyekben mintha nem hatna a gravitáció.
Ha nem kap el valaki a túloldalon, akkor addig röpködnénk a bolygó átellenes pontjai között, amíg meg nem ölne a Coriolis-erő.
Stephen Hawking nevét mindenki ismeri, de azt kevesebben tudják, valójában mit köszönhet neki a tudomány. Bemutatjuk a tudóst a tudományos celeb mögött.
Pedig nem kell hozzá semmi, csak egy sárba vájt csatorna, 33 üveggolyó és egy kézikamera.
Egy csip, ami az atomok kvantumos viselkedését kiaknázva képes ultrapontos gravitációs mérésekre. Jól jön majd az űrben az ilyesmi.
A gravitációnak köszönhetően a bolygó magja 2,5 évvel fiatalabb, mint a kérge.
Nem a mérőszalag szórakozik önnel, hanem a gravitáció. Alvás közben mindenkinek megnő a testmagassága, aztán napközben visszazsugorodik.
Albert Einstein 1916-ban publikálta az elméletét.
Nem is kicsit: 60 százalékkal. És senki nem tudja, hogy mi az oka ennek.
A fizika törvényei itt nem érvényesülnek.
A fizika törvényei itt nem érvényesülnek.
Valami kiszorította a helyéről. Segíthet jobban megérteni a saját Naprendszerünk történetét is.
Bolygónk gravitációja még mindig hatással van a Hold felszínének formálására.
Nem az űrhajósokat akarják leitatni, csak a mikrogravitáció ízre gyakorolt hatását vizsgálják.
A mérések szerint az egyre fogyó jég miatt csökken arrafelé a gravitáció. Vissza kéne kapcsolni!