Már a tálibok is aggódnak a klímaválság miatt, részt vesznek az ENSZ konferenciáján
Afganisztánnak létszükséglet, hogy segítséget kapjanak a súlyos aszály miatt.
Afganisztánnak létszükséglet, hogy segítséget kapjanak a súlyos aszály miatt.
Vitás kérdések is napirendre kerülnek.
Ehhez egy napra és az egész ország megmozdulására van szükség.
A Greenpeace szerint radikális változásra van szükség.
Az emberiség a holnap erőforrásait kölcsönzi Földtől.
Tavaly már csaknem 350 gigawatt energiát termelt meg megújuló energiaforrásokból.
Tévesnek minősítették a bíróság határozatát.
Ennek eléréséhez rengeteg pénzre van szükség. Kérdés, honnan?
„Nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály és elsivatagosodás sem.”
Az óra vészesen ketyeg a kabinet asztalán.
A tavalyi kiugró pesszimizmus a múlté, visszatért a növekedésbe vetett hit.
Videó is készült az esetről.
Alternatív hajtású járműveket állítottak forgalomba.
A csúcstalálkozón 140 állam 80 ezer küldötte, közük kormány- és államfők vesznek részt.
A gépek még szennyeznek, de a földi kiszolgálás már zöldül.
Az árérzékenység megelőzi a fenntarthatóságot.
2020 óta több mint húsz új típust tesztelhetett a társaság.
Áder János is megszólalt az üggyel kapcsolatban.
Azonnali intézkedéseket javasolnak.
Nem hagyták szó nélkül az aktivista megnyilvánulását.
Klímaszorongástól a karbonsemleges működésig – hogyan tölthető meg valódi tartalommal a fenntarthatóság fogalma?
Komoly kihívás előtt áll az emberiség a volt köztársasági elnök szerint.
Exkluzív interjú a volt köztársasági elnökkel.
Jobb a levegő, csendesebbek az utcák, minden csak elhatározás kérdése.
A parlamenti eljárás hónapokig tartott, végül sikerült átnyomni Olaf Scholz javaslatát.
Nem tetszett neki, hogy a dugóban kell ülnie.
Tiltakozásképp minden lyukat betömtek.
Az EU szankciós politikájára is kitért.
Nincs több zöldre festés, a fenntarthatóság nem opcionális, hanem kötelező elem.
Sőt, 24 óra alatt nőtt a tagságuk és az összegyűjtött adományuk mértéke is. Több városban is százak tüntettek a házkutatások miatt.
Egy ausztriai klímakonferencián futottak össze.
„Ennél rosszabb helyet nem is választhattak volna!" – másodperceken múlt a tragédia.
Keveslik az erdők területét, ami a klímasemlegességi célok elérést is visszavetheti.
A cél az, hogy 55 százalékkal csökkentsék a kibocsátást 2030-ig.
Borús időre, szélcsendes napokra tárolják az áramot.
Április 15-én leállították az utolsó, még működő atomreaktort is Németországban.
Egy különgép két tonna szén-dioxidot bocsát ki – óránként, egy átlagos uniós polgár hét tonnát szabadít fel – évente.
A volt államfő tudja a megoldást a növekvő vízfogyasztásra és energiafogyasztásra.
Az elmúlt egy év mérlege: több szabad parkolóhely, kisebb autóforgalom.
A környezetbarát építési technológiák meghonosítása a fő cél.
Környezettudatosabb és egészségesebb táplálkozásra ösztönöznék a vásárlókat.
Az energetikai szakértő szerint a kormány egy hamis narratívát közöl erről.
A Vérző sziget című dokumentumfilmben kendőzetlenül látjuk a kegyetlen klímaharcot.
A tüntetők az úttestre ragasztották vagy egymáshoz láncolták magukat.
Felmerült a gyanú, a rendőrség válaszolt.
Több demonstrálóval együtt vitték el a rendőrök.
Olyan világban élünk, amely három alapvető szinten is válsággal néz szembe.
Kifakadt az Európai Bizottság elnöke.
Elsőként részesül a támogatásból.
Szerintük a klímaváltozás megfékezésének érdekében be kell tartaniuk vállalásaikat.
A sebezhető, szegény országok kevésbé felelnek a környezeti katasztrófáért.
Túl sokat locsolt.
Évente 3500 rászoruló családot támogatnak.
Magyarország több forráshoz jut.
A rendszerváltás óta a legnagyobb belterületi fásítási program.
Megoldhatják az egyszer használatos műanyagok pótlását.
Nem az a baj, hogy van, hanem hogy elveszi a helyet más fajok elől.
Az elektromos járművek száma a múlt hónapban átlépte a harmincezret.
Szerintük a „klímabajnok” Magyarország „keresztbe tett” a klímavédelmi céloknak.