A kütyüvilág rohamléptékű fejlődésének tükrében akár meglepőnek is tűnhet, hogy a válaszadók a legnagyobb arányban, 86 százalékban még mindig telefonálásra, valamint sms-ezésre használják az okostelefonjukat. A böngészés, azaz a metrón való hírolvasás, a keresők használata és a munka során felmerülő mobilon szörfölés csak hajszállal kevesebb, 85 százalékban jellemző. Telefonjáról 71 százalék e-mailezik is, azaz ennyien már egyáltalán nem kötik az e-mailek megválaszolását a laptop kinyitásához, vagy az otthoni számítógép bekapcsolásához, hanem azon melegében reagálnak vagy kezdeményeznek, akár magánjellegű, akár munkával kapcsolatos témáról legyen szó. Az okostelefonnal rendelkezők közel fele hallgat előre letöltött, illetve random módon kiválasztott zenéket.
Többen fizetnek, mint játszanak mobillal
Hétköznapi tapasztalataink alapján azt gondolnánk, hogy sokan vannak, akik magáért a játék szenvedélyéért a postán való sorban álláskor, vagy az orvosnál való várakozáskor, unaloműzés gyanánt játszanak a mobiljukkal. Ehhez képest meglepő, hogy a mobil e hasznosítási formájával mindössze a válaszadók 32 százaléka él. Nagy találmány, hogy papír- és fémpénz nélkül is fizethetünk, de még mindig viszonylag kevesen, a kérdőívet kitöltők egyharmada sem (27 százalék) használja ki ezt a funkciót, noha a fejlesztők szerint ez az, amiben a legtöbb potenciál rejtőzik. Ugyanakkor online számlakiegyenlítésre ennél valamennyivel (4 százalékponttal) többen használják rendszeresen az okostelefonjukat. Vagyis, míg az internetes bankolás kezd megbízhatóan gyökeret ereszteni, addig az egyéb szolgáltatásokért és termékekért való mobilfizetés valamivel lassabban szivárog be a mindennapjainkba. A felhasználók közel harmada (31 százalék) számtalan más dologra is alkalmazza nélkülözhetetlenné vált telefonját – hogy csak néhány példát említsünk: párt keres magának, vagy elnavigál a segítségével egy eldugott helyre.
Azok közül, akik rendszeresen fizetnek mobillal, a legtöbben (56 százaléknyian) parkolási díjat és autópálya-matricát vásároltak már. Őket követi kis lemaradással az elektronikusan bankolók tábora (52 százalék), akiknek boldogságot okoz, ha nem látnak sárga csekket és kígyózó sorokat a postán. Meglehetősen sokan esküsznek már az internetes shoppingra, a válaszadók 43 százaléka költi el akár menet közben is a pénzét különböző webáruházakban. Az okostelefonos alkalmazásokért – például egy játékért, navigációs appért – pénzt kiadók aránya 41 százalék. Egyre jobban terjed a bepötyögéses ételrendelés – akár munkahelyre ottthonra –, a válaszadók 26 százaléka várja éhesen a gasztrofutárt. Hasonlóan népszerű a netes mozi-, színház és fesztiváljegyrendelés, a kérdőívünket kitöltők egynegyede gondoskodik ily módon jó előre a kulturális betevőről. Mindössze 12 százalék szeret/vagy tud a taxiban fizetni a fuvarért – meglehet, ebben az alacsony arányban az játszhat közre, hogy e lehetőség még alig ismert, csak kevesen gondolnak arra, hogy mással is lehet rendezni a fuvart, mint készpénzzel vagy kártyával. Jellemző, hogy ezen opció használata még az egyéb telefonos fizetéseknél (14 százalék) is alacsonyabb arányú jelölést kapott.
Vonzó a bolti mobilfizetés
Ha már a netes bankolásról esett szó: ily módon a válaszolók 46 százaléka intéz különböző pénzügyi tranzakciókat, azaz például utal, befektet, ad és vesz részvényeket a tőzsdén. Kicsit kevesebben, 42 százaléknyian használják számlafizetésre a mobilkapcsolatukat bankjukkal, míg 28 százalék csak pénzküldésre, akár egyik számlájáról a másikra utal, akár legatyásodott, fesztiválozó gyerekének vagy megszorult rokonának továbbít pénzt. Néha a mobilegyenleget is fel kell tölteni, telefonjuk megsegítésére azonban csak 16 százalék használja a mobilbankolást.
Ha lenne rá lehetősége, akkor a felmérésben részt vevők 58 százaléka szívesen használná a mobilját a boltban való mindennapos fizetésre, közel 23 százalék még bizonytalan, s kisebbségben (alig egyötödnyien) vannak, akik kategorikusan elutasítják ezt az evolúciós lépést. Látszik tehát, hogy a többség nyitott arra, hogy túllépjen az ősrégi, kollektív tudatban szinte berögzült offline fizetési módokon.
S hogy mivel magyarázható ez a pozitív hozzáállás? Többek között azzal, hogy a válaszadók alig kevesebb, mint kétharmada gondolja úgy, hogy gyorsabb és egyszerűbb odaadni egy termék vagy szolgáltatás árát, mint sorban állni, s ezzel értékes időt veszíteni. Több, mint egyharmaduknak az a véleménye, hogy így nagyobb választékból szemezgethet, mindezt egy helyben ülve, ráadásul a nap 24 órájában, azaz non-stop. Sokan (ugyancsak egyharmadnyian) azt is értékelik benne, hogy így külföldről is gond nélkül rendelhetnek, akár passzív nyelvtudással is. Közel negyedük meg van arról győződve, hogy biztonságos a fizetés, mert a visszaigazolások és a tapasztalatok szerint eddig semmilyen gondjuk nem volt azzal, hogy nem személyesen fizet. Szintén közel negyednyien vélekednek úgy, hogy a netes vásárlás olcsóbb, mert kedvezményeket, kuponokat lehet kapni, amiért jobban megéri láthatatlanul perkálni. Egyéb pozitívumokat 12 százaléknyian jelöltek meg, egyesek díjazhatják például, hogy így nem kell senkivel személyes kontaktusba lépniük.
Persze ahogy mindennek van pozitív, úgy negatív oldala is. Kicsivel több, mint az emberek fele tart attól, hogy a mobilja lemerülhet vagy elveszhet, ekkor tényleg jól jöhet a bankkártya. 13 százalék tartja körülményesnek – talán lustasági okokból –, a mobillal való fizetést, 9 százalék pedig egyéb indokokra hivatkozva nem ítéli egyértelműen jónak a digitális fizetést.
Ön tudja, hogy mit tud a telefonja?
Rendelkezik a bankkártyához hasonlóan érintéses fizetésre alkalmas, úgynevezett NFC-s okostelefonnal? – talán ez volt az a kérdésünk, amelyre a legérdekesebb válaszokat adták a szavazók. A többség (52 százalék) NFC-s mobillal rendelkezik, 26 százaléknak még nincs ilyen chip a készülékében. De igazán a harmadik tábor érdekes, az a 22 százalék, akiknek fogalmuk sincs, hogy tulajdonképpen milyen telefonnal intézik a mindennapi kommunikációjukat, teendőiket!
Az NFC-s mobillal rendelkező felhasználók 91 százaléka még soha nem használta okostelefonját bolti fizetésre. Azt nem tudni, hogy ennek hátterében milyen okok állnak: információhiány, vagy a még csak terjedőben lévő mobilfizetési lehetőségek. S hogy a kép teljes legyen: a kérdőívet kitöltők mindössze 4 százaléka fizet közvetlenül NFC-s mobiljával rendszeresen, további 5 százalék pedig hébe-hóba.
A válaszokból is látszik a trend: a közeljövőben jócskán megugorhat a mobilos érintéses fizetések száma, készpénz mellett immár kártya nélkül is ellehetünk viszonylag hosszabb ideig. Akár egy hónapig is, mint azt korábbi cikkünk is bizonyította.
