Index Vakbarát Hírportál

Nem találkoznak az Index olvasóinak elvárásai a kórházi valósággal

2023. augusztus 1., kedd 00:16

Három héttel ezelőtt az Index olvasóinak lehetősége nyílt egy kérdőívben kifejezni véleményüket, megosztani tapasztalataikat a kórházak, rendelőintézetek tisztaságával és műszaki állapotával kapcsolatban. A válaszokból szomorú látlelet rajzolódott ki: a válaszadók igényelnék ugyan a rendezett, tiszta környezetet az egészségügyben, de elvárásaik nem találkoznak a valósággal.

Az egészségügy állapota, annak problémái gyakori téma a közbeszédben, elsősorban az orvosok, szakdolgozók munkakörülményei és a kórházak finanszírozása kerül terítékre. A kórházak tisztasága, a kórházi környezet minősége kevesebb alkalommal válik újságcikkek, vitaműsorok tárgyává, ellenben baráti és családi beszélgetések során gyakran szóba kerül az érintettek körében. Június végi cikkünkben arra kértük az Index olvasóit, hogy egy kérdőív segítségével osszák meg tapasztalataikat, véleményüket a témával kapcsolatban. Több mint háromezer-ötszáz válasz érkezett, ezeknek az összesített eredményeit ebben a cikkben közöljük. A válaszok nem feltétlenül reprezentálják a magyar társadalmat, viszont erősen egy irányba húznak: jól kirajzolódik, hogy azoknak, akik válaszoltak, meglehetősen sarkos véleményük, rossz tapasztalatuk van a témában. Szinte mindenkinek számít, milyen körülmények között látják el, mekkora a tisztaság, amely a válaszadók nagy többsége szerint jelentősen befolyásolhatja az egészségügyi ellátást. Sokan félnek a kórházi fertőzésektől, és még a szűrővizsgálatokon való részvételt is hátrányosan befolyásolja a kórházi környezet.

Természetes elvárás a kórházi higiénia, de...

A kérdéssor három kérdése azt mérte fel, hogy általánosságban mennyire számít az egészségügyi intézmények tisztasága, rendezettsége az Index olvasói számára. A válaszadók 95 százaléka azt mondta, hogy számára fontos, milyen környezetben zajlik a betegek ellátása, csupán minden huszadik válaszadó gondolja azt, hogy kizárólag a betegellátás minősége számít.

Amikor a megfelelő környezet egyik elemére, a tisztaságra kérdeztünk rá, akkor még ennél is egyöntetűbb válaszok születtek. 95 százalék számára nagyon fontos, 5 százalék számára fontos az alapos, rendszeres takarítás és fertőtlenítés. Három válaszlehetőség volt, ami súlytalan tényezőnek állította be a kórházi higiéniát (kevéssé fontos, egyáltalán nem fontos, nincs jelentős szerepe, csak az orvosok és ápolók munkája számít), ezeket a válaszadók kevesebb mint fél százaléka választotta. (A kerekítések miatt ezek az ábrán nulla százalékként vannak jelölve.)

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a betegek szempontjából mekkora jelentőséggel bírnak a kényelmes ágyak, a működő liftek, a hűtő- és fűtő-, szellőzőberendezések, a mosdók és mellékhelyiségek állapota. Itt a válaszadók egy picivel megengedőbbek voltak, mint a higiénia esetében, a kopott kórházi ágy vagy a csöpögő csap egy hajszállal kevésbé jelent problémát, mint a takarítás hiánya. A felsorolt szempontok 74 százaléknak kiemelten fontosak, 25 százaléknak fontosak, a kevésbé vagy egyáltalán nem fontos válaszlehetőségeket kevesebb mint fél-fél százalék jelölte meg.

A tisztaság szó szerint életbevágó kérdés

A kórházak állapotának hiányosságai súlyos következményeket vonhatnak maguk után a válaszadók szerint. Tízből kilencen (91 százalék) teljes mértékben egyetértenek azzal az állítással, hogy emberi életek múlhatnak ezen intézmények higiéniai és műszaki állapotán. A válaszadók 8 százaléka pedig inkább egyetért ezzel. Elenyésző azok aránya, akik inkább nem (1 százalék) vagy egyáltalán nem (kevesebb mint fél százalék) értenek egyet az állítással.

Nem csak a betegek kerülhetnek veszélybe a nem megfelelő állapotok miatt. Az orvosok, kórházi dolgozók szintén „nehezített pályán” dolgoznak, legalábbis az Index olvasók így látják. 72 százalék szerint a rossz műszaki és higiéniás viszonyok nagyban nehezítik a betegek ellátását, 24 százalék szerint inkább nehezítik, míg csupán 3 százalék szerint nehezítik kis mértékben. 1 százalék válaszolta azt, hogy ezen tényezők nem befolyásolják a gyógyító munkát.

A hiányosságoknak sokfajta következménye lehet, talán a kórházi fertőzésekről esik a legtöbb szó. Ezeket létező veszélyként érzékeli a válaszadók döntő többsége, 67 százalék mondta, hogy reális esélye van egy ilyen fertőzésnek. Minden negyedik kitöltő (25 százalék) környezetében előfordult ilyen eset. 7 százalék mondta, hogy máshol is ugyanannyi esélye van a megbetegedésnek, mint a kórházakban. Fél százaléknyi válaszadó nem érzékeli létező problémaként a kórházi fertőzéseket.

Nem az ápoló feladata a mosdópucolás, de előfordul, hogy megcsinálja

A tisztaság tehát érthető módon kiemelten fontos, de vajon kinek a feladata a kórházak takarítása, rendben tartása? 94 százalék azt válaszolta, hogy az ápolóknak nem feladatuk a kórtermek, mosdók, mellékhelyiségek és folyosók takarítása vagy a bútorok, berendezések javítása. 6 százalék nem érzékeli problémaként, ha esetleg ilyen feladatot is el kell végezniük az egészségügyi szakdolgozóknak.

A valóság azonban több esetben ütközik az elvárásokkal. Az Index olvasók nagyjából fele már látott egészségügy szakdolgozót takarítani vagy ablakot javítani a kórházakban. 31 százalék egyszer-kétszer tapasztalt ilyet, 18 százalék ennél többször. 51 százalék nem számolt be ilyen tapasztalatokról.

A tisztaság, a rendezett környezet befolyásolhatja a szűrővizsgálatokon való megjelenést

A magyar lakosság egészségügyi állapotával, tudatosságával kapcsolatban sokszor elhangzik a szomorú tény, hogy sokan nem vesznek részt az ajánlott szűrővizsgálatokon. Az Index olvasóinak válaszai azt sugallják, hogy többek között a kórházi környezet is oka lehet, hogy elmaradnak ezek a gyakran életmentő vizsgálatok. A válaszadók mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy a rendelők, kórházak esetlegesen elhanyagolt, nem kellőképpen tiszta környezete nem befolyásolja őket abban, hogy részt vegyenek a szűréseken. 43 százalékot viszont közepesen, 48 százalékot pedig nagyon befolyásol.

A rossz körülmények – és egyéb tényezők – a magánellátás felé is terelhetik a pácienseket. 41 százalék mondta azt, hogy a kórházi környezet nagyon befolyásolja őket abban, hogy a közellátás helyett a magánellátást válasszák betegség vagy szűrővizsgálat esetén. 35 százalékot inkább befolyásol, 14 százalékot inkább nem, és minden tizedik válaszadó döntéseire ez nincs hatással.

A magánellátás vonzereje az utolsó kérdésre adott válaszok alapján is egyértelmű. Ez a kérdés arra vonatkozott, hogy egy külföldi állampolgár részére mennyire lenne vonzó a térítéses alapú gyógykezelés hazánkban. 17 százalék nagyon sarkos véleményt fogalmazott meg, szerintük a szakellátás és a kórházi körülmények miatt sem vonzó egy ilyen lehetőség. Kicsivel többen voltak ezzel ellentétes véleményen: 21 százalék azt mondta, a szakellátás és a kórházi környezet is vonzó Magyarországon. 27 százalék az orvosok, szakdolgozók munkáját elismeri annyira, hogy szerintük ezek miatt külföldről is érdemes ideutazni, de a kórházi körülményeket nem tartják megfelelőnek. A válaszadók legnagyobb csoportja, 35 százalék azt mondta, hogy az állami rendszerrel szemben a magánellátásnak lehet vonzereje külföldről az egészségügyi ellátások terén.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Dialogue Creatives készítette, a Orvosi Turizmus Iroda Zrt.  megbízásából, nem az Index szerkesztősége. 
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.

Rovatok