Kitölti a ciklust Bajnai Gordon, mert az országnak az a jó. A Blikknek interjút adó miniszterelnök szerint persze a kitöltésnek és a válságkezelésnek csak akkor van értelme, ha a kormányzat határozott lépéseket tud tenni a válság elhárításáért. Ha erre nem képes, mert nincs meg hozzá a stabil parlamenti többsége, akkor nem érdemes tovább csinálni. De most megvan, bizakodott Bajnai, rámutatva: 204 szavazatot, stabil többséget kapott a parlamentben, azaz elmúlt a kisebbségi kormányzás időszaka. (Az persze kérdés, mennyire kötődik Bajnai az őt támogató legnagyobb párthoz, aminek deklaráltan nem tagja. Zavarban is volt, amikor az őt jelölő kongresszus rázendített az Internacionáléra. „Szívesebben éneklem a Himnuszt, vagy a Szózatot, vagy akár egy LGT számot, azok közelebb állnak hozzám. De azt gondoltam, hogy tiszteletben kell tartani annak a pártnak a szokásait, amelyik engem felkért miniszterelnöknek, még akkor is, ha ez nem az én nótám, mondta Bajnai.)

Mindenesetre a miniszterelnök abban bízik, hogy nem csak a parlamenti, de a piaci bizalom is helyre áll majd a következő 10 hónapban, ha az országgyűlés elfogadja a válságkezeléshez szükséges jogszabályokat, és utána rábólint egy, mindezt keretbe foglaló költségvetésre. A bizalom visszatértét pedig Bajnai szerint abból lehet majd érezni, hogy ha a forint árfolyama megfelelő szinten stabilizálódik, akkor erősen csökken annak kockázata, hogy az emberek feje fölül elvész a fedél. (Arról, hogy mi is lenne a kívánatos árfolyam, Bajnai konkrétumot nem mondott, csak azt: stabil legyen.)

Az, hogy a devizahiteleseknek lesz-e idejük kivárni az árfolyam stabilizálódását, kérdéses, mindenesetre Bajnai azt mondta a Blikknek, hogy a kormány gyors eredményre törekszik, és többek között arról tárgyal a kereskedelmi bankokkal, miképp lehet átmenetileg forintban rögzíteni az árfolyamot, amiért az adósok cserébe vállalják, hogy hosszabb ideig törlesztik a hiteleket, de így nem kerülnek lehetetlen helyzetbe. A miniszterelnök egyébként nem százmilliós ingatlanok, hanem az átlagos hitelek miatt aggódik: a 700 ezer jelzáloghitel döntő többsége mögött 10 milliónál kisebb, 5-7 milliós hitelek van, és azok a megtakarítások, amiket egy élet munkájával szedtek össze az emberek, akik most próbálnak törleszteni.

A válságkezelés sikerének az árfolyam beállításán kívül Bajnai szerint két fokmérője van. Az egyik, ha az ország nem omlik össze, a másik, hogy sikerül-e növekedési pályára állni. Ugyanis a növekedés már a válság előtt is lassult, mert magasak voltak az adók, és mert kevés ember dolgozott. A cél, hogy több ember maradjon a munkaerőpiacon, vagy hamarabb térhessen oda vissza. Például ezt szolgálja a gyes 3 évről 2 évre való rövidítése, ami nagyon "nemszeretem" lépés, mégis, segít az anyukáknak, hogy újra munkát találhassanak maguknak.

És a munkaerőpiac felpezsdítését szolgálná az alacsony képzettségűek, alacsony keresetűek foglakoztatása, akiknek az adóját nem nagyon lehet csökkenteni, mert gyakorlatilag nincs. E rétegnek egy dologgal lehet Bajnai szerint segíteni: a munkaadói járulékok gyors, érdemi csökkentésével. Ma ugyanis majdnem 10 százalék a munkanélküliség, és tömegével mennek el a munkahelyek, mert a cégek nem tudják fenntartani azokat a nehezedő világgazdasági körülmények között. Ha olcsóbb lesz a munkaerő, jó esély van rá, hogy nem küldik el az embereket, remélve, hogy talpra áll a cég. Sőt, ha a kormányzat jól csinálja, magyarázta Bajnai a Blikknek, amikor újra elkezd élénkülni a gazdaság, akkor a most megszűnt német munkahelyek például Magyarországon éledhetnek újjá.

Ehhez persze a miniszterelnök szerint az is kell, hogy ne Magyarországon legyen a második legnagyobb az átlagbérre jutó elvonás (54 százalék) egész Európában. Csak hát a költéségvetés egyensúlyát nem lehet felborítani: azaz nincs adócsökkentés kiadáscsökkentés nélkül. Márpedig minden kiadáscsökkentésnek határa a társadalmi tűrőképesség. Igaz, bizakodott Bajnai, ennek a határán még innen vagyunk.

A miniszterelnök egyébként nem tart attól, hogy a szocialisták nem támogatják a bázisukat, többek között a nyugdíjasokat sarcoló programját, mert most az ország érdekét kell nézni. A nyugdíjasok, akik az életükben annyi válságot átéltek már Magyarországon, tudják a legjobban, reménykedett Bajnai, hogy most szüksége van az országnak fájdalmas lépésekre ahhoz, hogy a sokkal nagyobb fájdalmat elkerülje. „Igenis azt gondolom, hogy a választók meghálálják, lehet, hogy egy idő elteltével, de honorálni fogják, azt a magatartást" - mondta a miniszterelnök. Aki szerint felelős cselekvéssel igenis lehet szavazatokat szerezni.

Ami az adórendszer átalakítását illeti: egy átlagos keresetnél, ami ma 200 ezer forint bruttó Magyarországon, nagyságrendileg havi tízezer forinttal lesz több a borítékban változatlan bruttó fizetés mellett, mint ma, azaz nettó 127 ezer helyett nettó 137 ezer. Ezenkívül a kormány a keresők 90 százalékát az alsó kulcsba sorolná 2010-re. (Ma évi 1,7 millió forintnál, azaz jóval az átlagkereset alatt a felső kulcs lép be.) A leggazdagabb, a legmagasabb jövedelmű felső 10 százalék számára pedig lesz egy felső, magasabb adókulcs, ami a társadalmi szolidaritást erősíti majd.

Aztán a Blikk arról faggatta a miniszterelnököt, hogy az offshore cégek, az adóelkerülés elleni küzdelem része a programnak, viszont a miniszterelnök szüleinek van egy ilyen vállalkozása Cipruson. „A szüleim már több mint 20 éve Ausztriában élnek, vállalkozásaik vannak Ausztriában és máshol. Ezek közé tartozik ez a vállalkozás is. Ez nem egy offshore cég, az Európai Unió egyik tagországában, Cipruson van, ott, ha nyeresége van, adót fizet. Ez nem egy "elbújt" cég. Mert azokra szokták mondani, hogy offshore, ahol mások neve mögé bújnak a valódi tulajdonosok. Itt erről nincs szó, ők a saját nevükön birtokolják ezt a céget" magyarázta Bajnai. Aki azt elismerte, hogy ciprusi adózási szabályok lényegesen kedvezőbbek, de adót azért kell fizetni, körülbelül annyit mint Bulgáriában, talán kicsit kevesebbet, mint Írországban. (A szülei egyébként nem itthon, hanem Ausztriában adóalanyok, hiszen ott élnek.)

A Blikk viszont úgy futott bele bele a szülői cégbe, hogy az Bajnai egyik volt vállalkozását vette meg. „Én alapítottam egy céget, egy magyar adójogszabályok alapján működő kft-t, mert azt gondoltam, miután eljövök a Wallistól, ,egy saját tanácsadó céget akarok csinálni. Aztán rögtön, hogy eljöttem, felkértek a Budapest Airport elnökének a reptér angol tulajdonosai. Ekkor én azt a magyar céget eladtam a szüleimnek, mondtam nekik, hogy ezzel akkor úgysem fogok tovább foglalkozni, és azóta is ott áll ez a cég, semmilyen tevékenységet nem végez. De ez egy magyar kft., ha lenne tevékenysége, akkor a magyar jogszabályok szerint adózna", reagált Bajnai.

A Mol részvények orosz kézbe kerülése kapcsán Bajnai arról beszélt, a Blikknek, hogy ez a tranzakció nagyon gyorsan történt, amikor a magyar kormány érzékelte ezt a folyamatot, akkor megelőző beavatkozási lehetősége már nem volt. Nem is lehetett volna, hiszen egy külföldi, egy osztrák cég, egy másik külföldi, egy orosz cégnek adott el tőzsdei papírokat. A magyar kormány, az előző is, és a mostani is mindent megtett és megtesz azért, hogy a MOL-t megvédje. (Arról egyébként, hogy Gyurcsány Ferenc távozásának köze lehet-e hozzá, hogy az orosz cég bevásárolta magát a MOL-ba, Bajnainak nincs információja.) Mindenesetre Bajnai szerint Magyarország stratégiai prioritása a Nabucco vezeték megépítése, de emellett a Déli-Áramlat is erősen javítaná Magyarország energiapolitikai helyzetét.