A köztársasági elnök szerint Magyarországon nem kívánatos egy háborús bűnösről megemlékező neonáci rendezvény. A Fidesz szerint Magyarországon csak a szocialista kormányok idején volt ilyen felvonulás.
"Sólyom László köztársasági elnök felháborodással értesült arról, hogy hazai és külföldi neonáci szervezetek Magyarországon terveznek megemlékezést tartani Rudolf Hess, a háborús bűnök miatt elítélt náci vezető halálának évfordulóján" - közölte az államfő hivatala kedden. Az államfő határozott álláspontja szerint Magyarországon nem kívánatos a neonáci rendezvény. Sólyom László bízik abban, hogy a náci ideológia éltetését és egy háborús bűnös ünneplését a magyar közélet elutasítja és kiveti magából, közölte a hivatal.
A Fidesz szerint Magyarországon eddig kizárólag szocialista kormányok idején volt látványos neonáci felvonulás; a Fidesz kormányzása alatt egyetlen ilyen rendezvényt sem lehetett megtartani, és a jövőben sem kerülhet erre sor, közölte Kontrát Károly, az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes tagja kedden.
Rudolf Hess halálának évfordulója alkalmából az NS Front elnevezésű magyar nemzetiszocialista tömörülés augusztus 15-re a fővárosba szervezne megemlékezést, amelyre külföldi résztvevőket is várnak. Bajnai Gordon miniszterelnök az MSZP-frakció tematikus ülése után hétfőn azt mondta: Budapest és Magyarország nem lehet az újfasiszták paradicsoma, meg kell akadályozni a tervezett neonáci tüntetést.
A kormányfő azt kérte az illetékes rendészeti szervektől: a magyar jog adta lehetőségek maximumát kihasználva akadályozzák meg, hogy Magyarországon újfasiszták, neonácik "grasszáljanak".
Az MTI a rendőrségtől július közepén úgy értesült: valóban volt egy ilyen demonstrációs bejelentés, de annak megtartását a rendőrség megtiltotta arra hivatkozva, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A bejelentő felülvizsgálati kérelmét a bíróság elutasította.
Valki László nemzetközi jogász szerint egy Rudolf Hessről megemlékező felvonulást egyértelműen tiltanak a nemzetközi normák, amelyeket Magyarország is elfogadott. A Rómában 1950-ben elfogadott európai emberi jogi egyezmény és az 1966-os New York-i polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya ugyan egyaránt kimondja a szólás és gyülekezés szabadságát, azonban mindkét egyezmény rögzíti azt is, hogy ezeket az állam korlátozhatja a nemzetbiztonság, a közbiztonság, illetve mások jogainak és érdekeinek védelme céljából.
Az 1947-es párizsi békeszerződés tudomásul veszi, hogy Magyarország felszámolta a fasiszta jellegű szervezeteket. A szerződés rögzíti azt is, hogy Magyarország a jövőben sem engedheti meg az ilyen szervezetek működését.
A jogász szerint a magyar állam az egyezményekben foglalt megszorításokat a rendszerváltozáskor nem ültette át tökéletesen a belső jogba, és így a jogalkalmazók, a rendőrség, a bíróság sem szerezhet azoknak könnyen érvényt. Pedig a párizsi békeszerződés alapján ma egyértelműen van alapja a határozott hatósági fellépésnek a fasiszta, vagy fasiszta jellegű megmozdulásokkal szemben.
A Civilek a Szélsőjobb Ellen Mozgalom ugyancsak augusztus 15-re hirdetett demonstrációt a kirekesztés és az erőszak ellen Budapestre. A több mint ötven hazai és nemzetközi szervezetet tömörítő mozgalom No pasaran! - Nem törnek át! címmel rendezi meg a "békés akciónapot". (A "No pasaran!" a spanyol polgárháború híres antifasiszta jelszava.)