Első fokon felmentették a műemlékrongálás vádja alól a volt kőszegi posztógyárat leromboltató vállalkozókat. A városi bíróság nem jogerős ítélete szerint ugyanis az ideiglenes műemléki védelem alatt álló épület nem minősül műemléknek, védettséget csak jogszabály, miniszteri rendelet adhatott volna.
A perbe fogott vállalkozók a vád szerint 2008. március 19-én egyetlen nap leforgása alatt engedély nélkül ledózeroltatták a volt kőszegi posztógyár ideiglenes műemléki védettség alatt álló épületét. A per hétfőn kezdődött a Kőszegi Városi Bíróságon.
A bíróság az első rendű vádlottat, K. Szabolcsot közokirat-hamisításban bűnösnek mondta ki, mivel meghamisította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatát, és azt úgy állította be, mint ha a hivatal is hozzájárulását adta volna a bontáshoz. A vádlottat ezért a bíróság három hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évre felfüggesztette, valamint kötelezte 88 ezer forint bűnügyi költség megtérítésére.
Nem bűncselekmény
A bíróság ugyanakkor mind a hat vádlottat felmentette a műemlék megsemmisítéssel való megrongálásának vádja alól. Ítéletében hangsúlyozta: nem történt bűncselekmény, álláspontja szerint ugyanis a műemlék fogalma törvényi szabályozás hiányában nem terjeszthető ki. A kulturális örökség védelméről szóló törvény pedig csak azt tekinti műemléknek, amelyet a miniszter rendeletben azzá nyilvánított.
Az ideiglenes műemléki védelem alatt álló épület megrongálása miatt közigazgatási eljárás keretében kiszabható volt műemlékvédelmi bírság, építésrendészeti bírság, polgári peres eljárásban érvényesíthető kárigény, de a bíróság álláspontja szerint egy közigazgatási eljárásban született határozat nem képezheti alapját egy büntetőeljárásban született ítéletnek.
Az ügyész fellebbezett
A bíróság rámutatott arra is: semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá azt, hogy a vádlottak már a terület hasznosítására kiírt önkormányzati pályázat benyújtásakor az épület lebontását tervezték volna, és ezért nyújtottak volna anyagi támogatást annak a vállalkozásnak a megalapításához, amely végül lebontatta a posztógyár épületét.
Az ítélet indoklása szerint a pályázat benyújtásának időpontjában az épület még nem állt ideiglenes műemléki védelem alatt, így az sem róható fel a vádlottaknak, hogy a terület hasznosítását a rajta álló épület nélkül képzelték el.
Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen, a vádlottak és védőik elfogadták azt.