Tudták önök, hogy a jobbikos Hegedűs Tamás még a Népszabadságan is publikált vitacikket?
A jobbikos Hegedűs Tamás nehéz helyzetéről panaszkodott, mivel a kormányprogramban adott gazdasági helyzetértékeléssel egyetért, de bírálni kénytelen a konkrétumok hiányát. A konkrét tervek hiányában vagy késedelmet szenved a cselekvés, vagy ötletszerű, voluntarista programokat indítanak be, amelyek inkább csak rontanak a helyzeten. Szerinte szükség lenne az adósság átütemezésére. Hegedűs szerint arról legfeljebb hitvita folyik, hogy előnyös vagy hátrányos volt-e az EU-csatlakozás, mert nincs elszámolás, amiből ez kiderülne. Jobbikos képviselőtársaihoz hasonlóan ő is bírálta a kormány euroatlanti elkötelezettségét. Mindemellett támogatásáról biztosította a kormányprogramot, mint mondta, konstruktív partnerek kívánnak lenni.
Szerdán folytatódhat a kormányprogram tíz órásra tervezett vitája. A vitában az EP-képviselők is felszólalhatnak.
Köszönjük figyelmüket, közvetítésünk és a kormányprogram vitája véget ért. Csütörtökön a miniszterjelölteket hallgatják meg a parlamenti bizottságok, szombaton leteszi az esküt a kormány.
A kormányprogram vitáját végül a kereszténydemokrata mentős, Puskás Tivadar zárta. Azt emelte ki, hogy az új kormányprogram megoldja a mentők problémáit is, három év után végre kapnak új mentőautót. Végül maradt még 44 másodperc, ezt párttársa, Varga László használta ki, áldást kért Orbán Viktorra, és megígérte, hogy imádkozni fog sikeréért. Ezzel véget ért a kormányprogram tíz órás vitája. Orbán Viktor május 29-én, szombat délelőtt válaszol a vitában felvetettekre, ezután szavaz a parlament a kormányprogramról, és választja meg miniszterelnöknek Orbánt.
Finom utalás Lendvai Ildikó állítólagos cenzor múltjára. (Lendvai egy, az Indexnek adott interjújában cenzori munkásságát tagadta.)
Utolsó előtti felszólalóként a kereszténydemokrata Soltész Miklós megígérte, hogy rendet tesznek majd a szocialisták országlása után. Lendvai Ildikó felszólalásáról az jutott eszébe, hogy öröm az, ha már nincsen cenzúra. Az is kiderült, hogy nem érti a szocialistákat, nem érti, hogy miért ellenzik a kormányprogramot, ami amúgy jó. "A három harmadot fogjuk képviselni, önöket meg ezen a szép napon, a négyéves évfordulón isten éltesse."
Viszik a vizet.
A Jobbik utolsó felszólalójaként Z. Kárpáti Dániel arra volt kiváncsi, hogy miként védi meg a kormány a vízkészleteket és a földet, és hogy miként veszi vissza a már privatizált stratégiai ágazatokat. Ha a vízkészleteket külföldiek ellenőrzik, szerinte szomjas magyarok maradnak majd az országban.
Lassan végéhez közeledik a vita. Készüljenek fel arra, hogy mindjárt vége lesz, és találják ki, mit csinálnak majd utána.
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás felszólalása első részében megint arról beszélt, hogy a Fidesznek nincs felhatalmazása az alkotmányozásra, hiszen ez nem volt része választási programjának, így a választók erre nem is szavazhattak. Felszólalása végén követelte Budaházy György felmentését, és reményét fejezte ki, hogy a szélsőségesek elleni küzdelem nem a gárdisták elleni koncepciós pereket jelenti majd.
Egy jobbikos szerint ellopták a cigányok pénzét.
A vita végére már csak a Jobbiknak és a KDNP-nek maradt pár perce. A Jobbik ki is használta a helyzetet, elsőként Mirkóczki Ádám beszélt a cigányság helyzetéről. Szerinte a politikai korrektség kultúrája elfedte a valódi problémákat. Szerinte is a cigányság a leghátrányosabb helyzetű réteg, de a múltban a felzárkóztatásukra szánt pénzeket ellopták. Szerinte akkor lehet majd a cigányság integrációjáról beszélni, ha a romák szavazatát nem lehet egy konzervvel és sörrel megvenni, mint azt tették a nagy pártok az elmúlt választásokon.
Orbánnak elég volt egy kézmozdulat.
Lendvai az MSZP utolsó felszólalójaként Orbán szemére vetette, hogy bár meghirdette az oligarchák elleni harcot, egy oligarcha gépén utazza be a fél világot, egy másik oligarchát pedig miniszternek nevezett ki. A Fidesz frakciója többször is hangosan vágott közbe, mígnem Orbán Viktor és Lázár János frakcióvezető határozott kézmozdulatokkal rendre nem intette őket.
Hol van már, amikor Hagyó Miklós volt a szinkronúszók elnöke?
Deutsch Tamás korábbi sportminisztert, európai parlamenti képviselőt választották szerdán az MTK elnökének.
A klub a tisztújító közgyűlés után kiadott közleményében jelzi, hogy az általános alelnök az olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok vívó, Mincza-Nébald Ildikó lett.
A politikus öccsével, Péterrel, a volt országos csúcstartó magasugróval együtt maga is atletizált a nagy múltú, 122 éves egyletben, s férfi felmenői mind MTK-drukkerek voltak.
Deutsch Tamást az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György helyett választották meg a klub elnökének. (MTI)
Mindenki az 1990-es Orbánt akarja, őrület. Hát most megkapják:
Lendvai Ildikó szerint az MSZP érdekelt abban, hogy a Fidesz jól kormányozzon, hiszen a Fidesz nem csak a saját két és félmillió szavazójának, hanem a szocialisták egymillió szavazójának is felelősséggel tartozik. "Két bajunk van a programmal, az, ami nincs benne, és az, ami hangzatos jelszóként benne van, de elfogadott törvényjavaslataik után már ki is húzhatják" - mondta. Ha tényleg azonnali adócsökkentést akarnak, azt már most be kellene terjeszteni, mondta. Handabandázásnak minősítette, hogy a Fidesz annak idején támadta a kormányt a 13. havi nyugdíj eltörlése miatt. Arra is kíváncsi volt, hogy mivel megy majd tárgyalni az IMF-hez a kormány. Ő is hiányolta az 1990-es Orbán Viktort, aki akkor hiányolta a konkrétumokat a kormányprogramból, amelyik akkor harcolt a világnézeti semlegességért, amelyik kivonult, amikor Trianonról volt szó a parlamentben.
Mit is akartunk írni?
A kereszténydemokrata Nagy Kálmán kétperces felszólalásban biztosított mindenkit arról, hogy nem felejt. Azt kérte, hogy az ellenzék működjön együtt velük. Szerinte ha egy szót sem írtak volna a programjukba, csak végignézték volna az elmúlt négy évet, hogy mit nem kell csinálniuk, már akkor is lenne programjuk.
Vajon hányszor járt magyar delegáció tagjaként Észak-Koreában Kovács László?
A szocialisták a végére tartalékolták idejüket, ám Kovács László is csak megismételni tudta, hogy a Fidesz csak kormányzásra kapott felhatalmazást, nem rendszerváltásra, és hogy a programban nincsenek konkrétumok. Leginkább a külpolitikát hiányolta a kormányprogramból. Külpolitikai szemléletváltást ajánlott a Fidesznek, mert egy programból nem hiányozhat a szembenézés a globális kihívásokkal. Fontosnak nevezte az elköteleződést az integráció elmélyítése, a NATO békefenntartó misszióiban való részvétel és a transzatlanti kapcsolatok mellett. Ugyancsak fontosnak nevezte az elhatárolódást a szélsőségektől. Mivel a kormányprogramban arról beszélnek, hogy Amerikával kell erősíteni a viszonyt, Kovács arra a következtetésre jutott, hogy Orbánék nyilván Venezuelával akarnak szövetkezni. A keleti kapcsolatok erősítéséről meg Észak-Korea jutott az eszébe.
Egy újabb érdekes adat: Varga József 1981 és 1994 között a Fővárosi Gázművek munkatársa volt.
Varga József, a Fidesz egyik roma képviselője a munka fontosságáról beszélt. A munka szerinte nincs megfizetve. "Nem lehet a munka értékét azonosnak venni a segéllyel" - mondta, hozzátéve, hogy a munka "hitet ad a romáknak is, hitet, hogy van reggel értelme felkelni". Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nem fontos a rászorulók szociális támogatása. Szent Benedeket idézte, és azt mondta, Orbán Viktor arra a két szóra, hogy "dolgozz és imádkozz", nyugodtan alapozhatja az országot, és ebben a cigányok is támogatni fogják.
El tudjuk képzelni, mekkora röhögés lehetett.
Kolber István szerint idő hiányában a nemzeti együttműködés rendszerét nemerének, a nemzeti ügyek kormányát nüknek kéne rövidíteni. A kormányprogrammal kapcsolatban felvetette a kérdést, hogy mit tervez lépni a válságra a kormány. Mit üzen a befektetőknek? Majd tovább sorolta, hogy mi mindenről nem árul el még semmit a program, ezt megkönyítette, hogy - mint azt már többen elmondták - nem sok konkrétumot tartalmaz. Helyesnek nevezte ugyanakkor az adminisztrációs terhek csökkentését és a közvetlen gazdaságtámogatást, de nem elégségesnek. Ezen kívül még az infrastruktúrát és a környezetvédelmet is fejleszteni kell, de nem derül ki, hogy mit akar a kormány a szocialisták Új Magyarország fejlesztési tervével. A kormányprogram szerinte nem kaphatná meg a kiválló magyar termék címet.
Ertsey Katalinról most nem volt szó.
Harrach Péter a vita utolsó órájához érkezve két pontban összefoglalta a legfontosabb kérdéseket. Arra, hogy az ellenzék a konkrétumokat hiányolja, azt válaszolta, hogy ha az elmúlt nyolc évben lett vona a kormánynak víziója, akkor nem jutunk ide. A kormányprogram ezek szerint egy vízió. A másik fontos pont a nemzeti együttműködés megvalósítása, ennek három szintje van. Egyrészt meg kell hallgatni az embereket, másrészt a szervezeteket, harmadrészt pedig a politikai pártoknak is dialógust kell folytatniuk. "Ezt tartalmazza a kormányprogram."
Minden érintettől elnézést kérünk.
A Jobbik frakciójának kérésére pontosítjuk egy korábbi posztunkat. Gyöngyösi Márton nem a zsidó világösszeesküvésről, hanem a világot irányító pénzügyi háttérhatalomról beszélt, Martonyi János szerinte ennek a tagja.
Nem szívesen kóstolnánk meg azt a bort, amit 36 forintért vásárolnak fel. Legalábbis józanul nem.
A fideszes Horváth István szerint az elmúlt években eltorzult az agrárium szerkezete, háttérbe szorult az állattenyésztés, a növénytermesztésben meg túlsúlyos lett a gabonatermesztés. Kifogásolta még azt is, hogy az országba többszázezer liter bort csempésznek be az országba, miközben a termelőktől 36 forintért vásárolják fel. A kormányprogram szerinte ezeket a problémákat is megoldja majd.
Egy szocialista, aki a fideszes Illés Zoltánnak udvarol.
A szocialista Oláh Lajos a környezetvédelmi minisztérium megszüntetésén kesereg, felidézte, hogy a 2006-os programvitában a Fidesz még mindenáron meg akarta védeni a különálló környezetvédelmi minisztériumot. Ő is kifogásolta, hogy a környezetvédelmet a mezőgazdasággal sorolták egy tárcába, az ellenérdekek ellenére. Egyetlen biztató dolognak azt tartja, hogy a területet, bár nem miniszteri rangban, de Illés Zoltán felügyeli majd.
Bezzeg a szlovák parlamentben nem beszélhetnek magyarul a képviselők.
Újabb történelmi pillanat a parlamentben, elsőként szólalt fel Tapolczai Gergely, aki siket, így felszólalását jeltolmács fordította. Európában összesen négy siket parlamenti képviselő van, ebből kettő magyar, mondta. (A másik Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője). Tapolczai arról beszélt, hogy a fogyatékosok támogatása az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2010-ben már nominálisan is. A kormányprogram szerinte garantálja a kiszámítható fogyatékosügyi politikát. "Nagy élmény megtapasztalni, hogy Magyarországon jogom van jelnyelven felszólalni. Hatalmas érzés" - zárta felszólalását
L. Simon László (Fidesz) felszólalása kapcsán korábban tévesen írtuk, hogy "négyszáz településen hoztak létre integrált közösségi szolgáltató tereket". A képviselő az imént figyelmeztette szerkesztőségünket, hogy valójában hétszáz településről beszélt.
Elnézést kérünk, köszönjük a pontosítást. És mivel L. Simon korábban arról beszélt, hogy Budapest tele van kutyagumival, engesztelésül az alábbi dalt küldjük neki:
Az összement MSZP-frakció nagy részét a Harangozó család adja.
A Harangozó család másik újonc képviselője, az EP-képviselőként már kipróbált Harangozó Gábor végül legyőzte a technikai akadályokat, a harmadik mikrofonja már működött, így végül el tudta mondani felszólalását. Mint a legtöbb ellenzéki képviselő, ő is hiányolta a konkrétumokat a kormányprogramból. Arról beszélt, hogy a vidékfejlesztésnek a leszakadó területekre kellene koncentrálni. Fontos feladatnak nevezte továbbá a 2011-es EU-elnökséget, amiről szó sem esik a kormányprogramban. Ugyanígy nincs szó arról, hogy milyen célokat tűz ki a kormány az EU 2014-ben elfogadandó új költségvetésében. Reményét fejezte ki, hogy ha majd lesznek konkrétumok, azt majd támogatni tudják, a programot magát azonban nem.
Jóvanna, rosszul emlékszik, van olyan.
A fideszes Bánki Erik is azon örvendezett, hogy a kormányprogram és a választási program egyezik, "volt olyan politikus, aki azt mondta, hogy az választási program volt, ez viszont kormányprogram" - idézte fel. Bánki talán nem emlékszik rá, de ezt Urbán László, a Fidesz 1998-as gazdasági programjának kidolgozója és pénzügyminiszter-jelöltje mondta, igaz, végül nem is lett miniszter. Ezután arról beszélt, hogy a sport fontos, mert fegyelemre, tisztességre tanít, és hazaszeretre nevel, ráadásul egészséges is. Fejleszteni kell a sportinfrastruktúrát, és rendezni kell a sportolók munkavállalását is. Ez utóbbi érdekében a sportolókra is kiterjesztené az ekhót.
Ha van rajta sapka, az a baj, ha nincs, akkor meg az a baj.
A jobbikos Kepli Lajos szűzbeszédében köszönetet mondott választóinak, hogy képviselheti őket "a nemzet templomában", majd rátért szakterületére, a fenntartható fejlődésre és a környezetvédelemre. Sajnálattal jegyezte meg, hogy a környezetvédelem alig szerepel a programban, ahol meg szerepel, ott hülyeségeket írnak. A választási programban például víz alatti és víz feletti vizekről beszéltek szerinte, a kormányprogramban már föld alatti és föld feletti vizeknek hívják a felszín alatti és felszín feletti vizeket. Zöldkommandó felállítását javasolta, amely a vállalkozások zaklatása helyett a valódi környezetkárosítások megakadályozásával törődne. Helytelenítette, hogy megszüntették a környezetvédelmi tárca önállóságát, ráadásul a mezőgazdasági tárcához sorolták, miközben a környezetvédelem és az agrárium érdekei gyakran ütköznek. A környezetvédelem szerinte a nemzeti összefogás zászlóshajója lehetne, ehhez felajánlotta segítségét.
Katonának lenni jó lesz.
A fideszes Csampa Zsolt szerint a honvédség morális válságban van, és elvesztette műveleti képességei nagy részét, így csak korlátozott szerepvállalásra képes. A beszerzési források szűkösek, ám ezt is pazarlóan használják fel. Állítása szerint a magyar hadiipar is összeomlott. A nemzeti együttműködés programja szerinte a magyar hadiipar fellendítéséről is szól, így egyrészt modernizálják a hadsereget, és munkahelyeket is teremtenek. Lesz hazafias nevelés, honvédelmi alapismeretek oktatása és katonai hagyományörzés is, derült ki.
Nem csodáljuk, hogy óv tőle.
A szocialista Gőgös Zoltán Font Sándor szavaira reagált, szerinte idővel a Fidesz is megismeri az EU-s agrárfinanszírozás részleteit, és akkor majd erről is érdemben tud nyilatkozni. Génmódosított élelmiszerek ügyében egyetértenek, sok sikert kíván az ügy képviseletéhez az EU-ban, mert az Európai Bizottság nem pártolja a génmódosított termékek tilalmát. Ahogy a földmoratóriumot, meg a piacvédelmet sem. Sok szempontból támogathatónak tartja a kormányprogramot, de óva intett attól, hogy visszahozzák a kilencvenes éveket.
Mi is örülünk, mindenki örül.
A fideszes Cser-Palkovics András annak örül, hogy a kormányprogram ugyanaz, mint a választási program.
Kedves képviselők, nem lehet kicsit jobban odafigyelni?
Immár másodszor idézik Orbán Viktornak az 1990-es kormányprogram vitájában elmondott mondatát, miszerint a vita "alkalmatlan tárgyon elkövetett megvitatási kísérlet". Kedden az LMP vezérszónokaként Schiffer András idézte ezt fel, most a jobbikos Nyikos László. Hiányolta a kormányprogram gazdasági részéből a számokat, elsősorban a növekedési prognózist. Kérte, hogy alaposan nézzék meg a költségvetés kiadási oldalát, mert szerinte így lehetne leghatékonyabban csökkenteni a költségvetési hiányt. Ehhez felajánlotta segítségét.
Fodor Lajossal vág vissza Vadai.
Kétperces felszólalásában Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár egyrészt azt kérte, hogyha a rendőri fizetéseket emelik, akkor emeljék a katonák fizetését is, mert a két fegyveres testület fizetései a múltban mindig együtt emelkedtek. Ha már Simicskó István délelőtti felszólalásában beszélt a Gripenekről, megjegyezte, hogy azokat a Fidesz-kormány szerezte be, erről szerinte Hende Csaba miniszterjelölt egyik tanácsadója, Fodor Lajos volt vezérkari főnök tud majd részleteiben beszámolni, aki a beszerzés idején a honvédség vezetője volt. Viszontválaszában Simicskó István közölte, hogy nem úgy van az.
Mindenkit elküldenek krumplit kapálni?
Font Sándor, a Fidesz agrárpolitikusa szerint a kormányprogramban beígért egymillió új munkahelyből kétszázezer születhet a mezőgazdaságban. Állítása szerint igenis meg fogják védeni a magyar földet, ahogy a magyar vízbázist sem adják külföldi befektetők kezébe. "Ameddig csak lehetséges" távol tartják a piactól a genetikailag módosított élelmiszereket. Piacvédelmi intézkedésekről is beszélt, "ki kell szorítani a silány külföldi árut" - mondta.
Miért nincs inkább Brüsszelben Morvai Krisztina?
Morvai Krisztina, aki csak vendégként van jelen, bekiabálással reagált Harangozó felszólalására, azt kiabálta, hogy támogassák a Tettrekész szakszervezetet. Jakab István, az ülés levezető elnöke határozottan rendre utasította, "hallgasson", mondta. Morvai erre azt kezdte kiabálni, hogy a kommunistákkal kéne ilyen szigorúan bánni. Morvai már a parlament alakuló ülésén is rendszeresen bekiabált.
A rendőr tolvaj után szaladtában meg-megáll, mert elbizonytalanították a Fidesz támadásai.
A szocialisták legaktívabb újonca, Harangozó Tamás az új rendőrség definíciója iránt érdeklődött. Azzal egyetértett, hogy a Fidesz programja szerint kormányon folytatni akarja a szocialisták korábbi intézkedéseit, növelni kívánják a rendőrök fizetését, bővíteni a körzeti megbízotti hálózatot, és a szocialistákhoz hasonlóan növelnék a rendőrség létszámát - melynek érdekében Bajnai kormánya növelte a rendőri szakiskolákban a tanulók létszámát. Harangozó szerint a rendőrséget a Fidesz támadásai bizonytalanították el. Azt ígérte, hogy ők a minisztert támadni fogják, de az állományt soha.
Százezrek várják, hogy végre ne a Tescóban, hanem a templomban vagy a hegyek között tölthessék a vasárnapot.
A következő felszólaló, Sneider "Roy" Tamás, a Jobbik szociálpolitikusa azzal lepte meg a parlamentet, hogy Magyarországon még nem volt kórházprivatizáció. Szerinte az egészségügyi rendszert privatizálták. Az nem derült ki, hogy ezzel mit akar mondani. Az viszont kiderült, hogy a Jobbik szeretné visszaadni a vasárnap szentségét, szeretnék, ha az emberek akkor templomba járnának, vagy kirándulni. Szerinte ezt százezrek várják. Kifogásolta, hogy roma (az ő szavaival cigány) közmunkaprogramot hirdettek, "miért nincs sváb közmunkaprogram", kérdezte. A romaügyi tapasztalatait a kilencvenes évek egri szkínhed-roma háborújában szerzett szakember szerint ez irritálja a magyarokat.