Az Országgyűlés felsőházi termében a Fidesz-KDNP frakciószövetség meghallgatta Schmitt Pált, a párt volt alelnökét, akiről az épp a szabadságát töltő Orbán Viktor jelentette be Bulgáriában, hogy őt javasolja a pártszövetség köztársaságielnök-jelöltjének. Az ülés kezdetén Lázár János frakcióvezető ismertette Orbán levelét, ebből kiderült, hogy az elnök más jelöltekkel is találkozott, de végül Schmitt mellett döntött.

Az emberek embere

Schmitt először az elnöki rendszerek közötti különbségekről beszélt, eszerint vannak protokolláris, és fél-, valamint teljesen prezidenciális rendszerek, ő a magyart az első kettő közé sorolja. Mindegyikben közös, hogy az elnök egy személyben képviseli a nemzetet, és a „törvények fölött megalkuvás nélkül uralkodik". Az egyelőre még nem hivatalos jelölt remélhetőleg valami olyasmire gondolt, hogy az elnök a törvényesség legfőbb őre.

Ezt követően Schmitt ismertette, hogy két elnöki szerepfelfogást ismer. Az egyik típus távolságtartó, ritkán jelenik meg, rövid ideig marad, „maradéktalan őre az alkotmányozásnak" és a „hatalmát is maradék nélkül kifejezi". Schmitt, mint mondta, nem ilyen elnök lesz: ő az „emberek embere" kíván lenni. Mindenkihez közel akar lenni, mert „mindenkinek van szava, személyes üzenete".

Hogy senki ne értse félre, az oldott hangulatú meghallgatáson ki is fejtette, mire gondol: „Ne gondoljátok, hogy 15 millió emberrel fogok kommunikálni, de ahol az elnök megjelenik, ott mindenki jól érzi magát, mert úgy érzi, hogy itt volt a köztársasági elnök." Ehhez megnyugtatásul annyit tett hozzá, hogy azért a közszerepléseknek is van határa, a médiát sem lehet bulvárosítani, de az embereknek érezniük kell, hogy az „első számú ember" őértük van.

4/3 elnöke

Schmitt ezután rövid előadást tartott elnöki alkotmányfelfogásáról. Eszerint az alaptörvény nem ad túl nagy mozgásteret, nincs pardon, be kell tartani a törvényt. Az előadásába olykor szórakoztató köznyelvi fordulatokat csempésző jelölt arra készül, hogy hogy föl kell kötnie a gatyáját. A szuverén nép ugyanis szerinte a kétharmados felhatalmazással átruházta a törvényalkotás jogát egy pártszövetségre, ami egyrészt Európában párját ritkítja, ugyanakkor beszűkíti az elnök mozgásterét.

Az elnök két dolgot tehet: egyik eszköze a politikai vétó, amikor megfelelő kommentárral visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek. Emögött szerinte nem ellenségeskedés van, emiatt a képviselőknek nem szabad megsértődniük, mert az elnöknek azt kell mérlegelnie, hogy „mit von maga után a törvény hatása". Az elnök fejében ugyanis nem lehet 2/3, csak 3/3, sőt, ahogy javasolták neki, azt is mondhatja hogy 4/3, ha beleveszi a határon túli magyarokat.

Schmitt szerint az Alkotmánybíróságnak is a nemzeti együttműködés részévé kell válnia: „mindenki egy csapatban kell, hogy legyen most, amikor gazdaságilag az ország a végét járja, és morális megújulásra is szükség van." A jelölt bejelentette, hogy az alkotmánymódosítások esetében csak a politikai vétó eszközével élhet majd, és utalt rá, hogy a többi esetben sem sűrűn fog törvényeket az Ab-hez küldeni normakontrollra: „nem a gátja, hanem a motorja leszek a törvényalkotásnak, nem ellensúly leszek, hanem kiegyensúlyozni akarok".

Interaktív párbeszéd

Az elnökségéről hol befejezett tényként, hol lehetőségként beszélő Schmitt nagyon fontosnak tartja az együttműködést, azaz hogy az államfő ne elefántcsonttoronyban üljön, és nagyritkán fogadja a miniszterelnököt, hanem „interaktív párbeszédet" folytasson a miniszterekkel is, így a honvédelmi és a külügyi tárca vezetőivel, hiszen ő a „legfőbb hadúr és a legfőbb nagykövet". Elnöksége kulcsfogalmainak az együttműködést, a szolidaritást és a konzultációt nevezte. Az együttműködés, mint mondta, azt is jelenti majd, hogy nem fog úgy szakembereket jelölni és pellengérre állíttatni, ahogy az korábban történt, hanem előtte majd mindenkiről konzultál.

Elődeiről beszélve kiemelte Göncz Árpádnak a demokratikus rendszer megszilárdításában betöltött szerepét. Mádl Ferencet az oktatás és a tudomány, Sólyom Lászlót pedig a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés apostolának nevezte. Schmitt Pál bejelentette, hogy az ő elnökségének is lesznek kitüntetett témái. Felhívta a figyelmet az Al Gore-ral együtt kapott Föld-díjára, és arra hogy „engem is érdekel a természet." De Schmitt elsősorban mégis „a magyar emberre fog koncentrálni", akinek van hite, önbizalma, tudása, és a társadalom fontos alkotórészének tekinti magát.

Elvesznek a szép szavak

A jelölt ezután kitért arra is, hogy a nemzetet a magyar nyelv tartja össze, és szomorúságának adott hangot, amiért nem tudunk írni, olvasni, beszélni, és a fiatalok „sms-eznek, tévéznek, interneteznek, zajos helyekre járnak, nem olvasnak, és így elvesznek a szép szavak." „Ki akadályozhat meg, hogy a magyar nyelv egyik védője legyek, díjat alapítsak, összefogást hirdessek a magyar nyelv védelmében – tette föl a szónoki kérdést. Másik missziójának azt tekinti, ne csak a nemzeti összetartozás napján tartozzunk össze. „Ott van a kettős állampolgárságról szóló új törvény, nyakamba veszem a világot, elmegyek mindenhová ahol sok magyar él, és bíztatom őket, hogy jogilag is éljenek a lehetőséggel."

Schmitt emellett a rövid várható élettartamú, keveset sportoló magyarokról is beszélt. Sportrendezvényekre jár majd, díjat ad át, és beszédet mond, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a lakosságnak csak a 13 százaléka sportol: „ép testben ép lélek, miért ne legyen büszke a magyar ember a testére?" A másik nagy gondnak az oktatás elhanyagoltságát nevezte, mert a tudásalapú társadalom építéséből Magyarország nem maradhat ki. A magyar diákok nem piacképesek, külföldre se tanulni, hanem pénzt keresni járnak ki. „A gyerekek csak kóvályognak, de ki mondja meg nekik az igazat?" Ki akadályozhat meg, hogy kezet fogjak a 80 ezer forintot kereső óvónővel, szegezte a padsorokba újabb kérdésével képviselőtársait Schmitt, hogy demonstrálja, semmitől sem riad vissza az oktatás ügyének előmozdítása érdekében.

Hogy bizonyítsa, nem csak a levegőbe beszél, amikor többször is az angol „lifelong learning" fogalmát emlegette, elmondta, hogy jelenleg görögül és tárogatón játszani tanul, továbbá napi 40 fekvőtámaszt nyom, de csak a fájó könyöke miatt ennyit, és szeptemberre ezt 50-re fogja feltornázni.

Kommunát épít, társat talál

A jelölt kitért a civil szervezetek fontosságára is. Utalt a társdalom önszervező erejére, külön megemlítve a dalárdába, festőkörbe, rajzszakkörbe járókat, ahol „kommunát építek, társat találok, mert a civil szervezetek az élet sava borsa, ők a művészet, a szocializáció első lépései". Mi is egy nagy civil szervezet vagyunk – tett kuriózumszerű utalást a parlamentre, de azért a hangsúlyt az önkéntes alapon szerveződő szervezetek megsegítésére helyezte.

Feladatai felsorolása végén beszélt szolidaritási kötelezettségéről is. Mint mondta, ő, aki majd palotában dolgozik és suhanó autóban ül, nem felejtheti el a 3 millió szegényt, az őket érő hátrányokat, a katasztrófákat. Ezért kell sugároznia egy személyben a szolidaritást, a tenniakarást, az adakozást, a példamutatást. Beszédét István királynak fiához szóló, az alázatról és fegyelemről szóló intelmeivel fejezte be.

A nép egyszerű gyermeke

A képviselők láthatóan nem törekedtek arra, hogy megizzasszák Schmittet. A KDNP-elnök Semjén például bátran kiállt a jelölt mellett, külön megemlítve, hogy az minden nap olvassa az evangéliumot, és erőt merít belőle, majd megkérdezte, hogy mit gondol a határon túliak autonómiájáról? A további kérdések között szerepelt még az 56-os harcosok helyzetének rendezése, illetve hogy hová vezet majd az első útja. Schmitt bevallotta, hogy még nem gondolkodott rajta, de talán Svájcba, ahová annyira sok szép élmény köti, vagy Spanyolországba, „a királyhoz". De persze ha Martonyi János külügyminiszter azt javasolja, akkor egy kis határon túli magyar faluba. Semjén tetszését elnyerte Schmitt. „Itt az ideje annak, hogy az arisztokratikus attitűd helyett a plebejus attitűd érvényesüljön, olyan köztársasági elnök kell, aki közülünk való", mondta a meghallgatás után.

Az egyik képviselő arról kérdezte, hogy mit gondol a gyűlöletről, mire Schmitt azt mondta, hogy nem kell haragudni a szocialistákra: „hadd mondják a magukét, mi kétharmadnyian vagyunk, hadd mondják." A cigányokkal kapcsolatos észrevételre pedig úgy reagált, hogy a romákat semmiféle harag, méreg vagy diszkrimináció nem érheti.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az ülés után bejelentette, hogy hatvan képviselőjük hivatalosan is Schmittet jelöli államfőnek, és ő maga is rá fog szavazni. A sajtótájékoztatón Schmitt azt mondta, a Fideszt könnyű volt meggyőznie, de szeretné, ha a többi képviselő is megismerhetné elképzeléseit, ezért hétfőn eleget tesz az MSZP és az LMP meghívásának.