A 98 százalékos különadó, valamint a banki és egyéb adók behajthatósága érdekében a Fidesz az alkotmányjogászok szerint szakmaiatlan és veszélyes alkotmányos fúrás-faragásba kezdett. Az alaptörvényből alig három hónapja bekerült szövegrész került ki, a friss módosítások viszont a készülő új alkotmányban is megjelenhetnek.
Miután az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap elkaszálta a 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az Ab hatáskörének tervezett szűkítéséről nyújtott be több törvénymódosítást. Az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv) módosítása azt célozza, hogy az Alkotmánybíróság ne vizsgálhassa felül azokat a törvényeket, amelyekről nem lehet népszavazást tartani: mivel az adójogszabályok pont ilyenek, a különadót a későbbiekben így mégis ki lehetne vetni.
Az indokolás szerint az alkotmánybíráskodás korábbi széles jogköre mára indokolatlanná vált, mert a jogállam már megszilárdult. "A javaslat megteremti a népfelség és pozitív jogi dogmatika közötti kellő egyensúlyt" – fogalmaz az alkotmánymódosítási javaslathoz fűzött indokolásában Lázár. Egyszerűbben ezt a Fidesz frakcióvezetője a keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazta meg: "Ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem".
"Olyan abszurd ez, mintha a kovalens kötés szabályai szerint akarnánk átírni a kresz-t" – értékelte a népszavazás tárgyköreinek és az alkotmánybíráskodás hatáskörének összevetését egyik alkotmányjogász forrásunk, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke pedig ahhoz hasonlította a helyzetet, mintha valaki mellérúgná a labdát, majd a fair play-re hivatkozva kiszélesítené a focikaput, a bírótól pedig elvenné a sípot.
A népszavazás során a választók az egyéni érdekeiket érvényesítik. A népszavazás tárgykörei közül a költségvetést érintő ügyek, így az adójogszabályok épp azért vannak kivéve, mert a "nép" nem kompetens bizonyos dolgokat kellő belátással kezelni: ha tehetné, esetleg újra életbe léptetné az ország nemzetközi kötelezettségei által tiltott halálbüntetést, vagy leszavazhatná az adóemelést, sőt, adócsökkentést kényszeríthetne ki, ellehetetlenítve az államháztartást.
Ezzel szemben az Ab nem érdekeket, hanem az Alkotmányban lefektetett értékeket védi, keretet adva a jogalkotásnak. Aki a kettőt összemossa, nem érti, mi az alkotmány – fogalmazott alkotmányjogász forrásunk.
Az Országgyűlés a nyáron módosította az Alkotmányt, mintegy megágyazva a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek. Ekkor egészült ki ugyanis az alaptörvény 70/I. § szakasza a jó erkölcsbe ütköző állami jövedelmek különadóztatásának lehetőségével. A Lázár János által most benyújtott alkotmánymódosítás viszont kivenné az alig három hónapja bekerült utalást a jó erkölcsre.
Ez a módosítások időtállóságának kérdésessége mellett azért érdekes még, mert az Ab tegnap nyilvánosságra hozott határozatában hangsúlyozottan nem a jó erkölcsbe ütköző, hanem például a köztisztviselői törvény szerint járó jövedelmek elvonása miatt semmisítette meg a különadó-törvényt.
A másik fontos módosítás szerint a hatáskör szűkítése a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, így az Ab nem vizsgálhatná egyebek mellett a bankadóra és a kereskedelmi láncokra, telekommunikációs cégekre kirótt különadó alkotmányosságát. A magas és indokolatlan végkielégítések joggal piszkálták az emberek igazságérzetét, ám ezek költségvetési léptékkel nem számítanak jelentős tételnek. Nem így a bankokra és az említett nagyvállalatokra kivetett milliárdos adók, melyeknek esetleges megsemmisítése súlyosan érintené a költségvetés alakulását: ez egyből érthetővé teszi a folyamatban lévő ügyekre vonatkozó kikötést.
Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése azért is kritikus fontosságú, mert ha a parlament megszavazza, az az új alkotmány folyamatban lévő megalkotására is hatással lesz: nehezen lenne indokolható, ha az új alaptörvény az Ab hatáskörét nem a most javasolthoz hasonlóan szűkre szabja majd.
Valamennyi alkotmányjogász forrásunk alkotmányjogi nonszensznek, volt aki egyenesen kulturálatlannak nevezte az Ab hatáskörét szűkítő javaslatot. A tervezett módosítást ugyanis nehéz másként értelmezni, mint paradigmatikus változásként, mely szerint nem a jog, hanem csak a tiszta hatalom számít, az alkotmány pedig nem. A történtekről nem sikerült kompetens, névvel nyilatkozó alkotmányjogászt megszólaltatnunk.
A közelmúltban ugyanakkor több, a mostani esetre is érdekes értelmezéseket kínáló megnyilvánulás akadt. Sólyom László például a HVG múlt heti számában közölt esszét az alkotmányozás folyamatáról.
Az Ab első elnöke, volt köztárasági elnök szerint "őszinteség és világosság" kell hogy jellemezze a mostani alkotmányozás indítékait. (Arra tekintettel, hogy az Ab-hatáskör szűkítésének indoklásaiban Lázár János a jogállam megszilárdulásáról beszél, ez a kritérium nem látszik teljesülni.) Sólyom a cikkében elismeri az alaptörvény időnkénti frissítésének szükségességét, de elgondolkoztatónak nevezi a "könnyedséget" ahogy ez mostanában történik.
A másik fajsúlyos megnyilvánulás Paczolay Péteré, az Ab elnökéé volt, aki az Országgyűlés alkotmányelőkészítő eseti bizottsága felkérésére nyújtott be (az általa vezetett testület által megvitatott) javaslatot (pdf). A csatolt levélben ugyanis – korábbi, visszafogott megnyilvánulásaihoz képest szokatlan módon – kitér arra, hogy a hatályos normaszöveg változásától függetlenül bizonyos értékek mindenképpen érvényesek maradnak.
Ilyen a demokrácia, a népszuverenitás, a köztársaság, a jogállamiság, a hatalommegosztás, a bírói függetlenség, a jogbiztonság, az élet védelme, az emberi méltóság, a véleménynyilvánítás szabadsága. Paczolay szerint tehát akármit is tartalmaz majd az új alkotmány, ezeket az értékeket az általa vezetett testület védeni fogja.