Index Vakbarát Hírportál

Választás: két éve tudták, hogy gond lesz

2010. április 15., csütörtök 11:35 | aznap frissítve

A Fővárosi Választási Iroda már a 2008-as népszavazás előtt levélben jelezte Rytkó Emíliának, az Országos Választási Iroda vezetőjének, hogy egyes kerületekben aggályos az igazolással szavazók és a lakcímmel rendelkezők együtt szavazása. A népszavazás utáni és az EP szavazás utáni értékelések alapeleme volt, hogy a helyzeten változtatni kellene, mégsem történt semmi "jogszabályi felhatalmazás hiányában".

Az első jelzések a 2008. évi népszavazásra felkészülő fővárosi kerületek februári jegyzői értekezletén érkeztek: több kerület már akkor, aggályosnak tartotta azt a 2007-es törvénymódosítást, ami szigorította az igazolással történő szavazás szabályait.

Tiba Zsolt, Budapest főjegyzője, egyszersmind a Fővárosi Választási Iroda vezetője ennek alapján levelet írt Rytkó Emíliának, az Országos Választási Iroda vezetőjének. A levélben két javaslatot is tesz arra, hogyan lehetne könnyíteni a szavazókörök munkáját: a jegyzőkönyvezetők megduplázását vagy két külön névjegyzék (a helyiek és az igazolással szavazókét) bevezetését ajánlja.

Rytkó Emília válaszában leírja, hogy az igazolással szavazók számát csak találgatni tudják. A javaslatokat "jogszabályi felhatalmazás hiányában" nem értelmezte, a zökkenőmentes szavazást pedig csak a munka körültekintő szervezésével látta megvalósíthatónak.

Ezek után lezajlott a 2008-as népszavazás, amelynek értékelésében leírták: szinte valamennyi helyi választási iroda vezetője jelezte (Budapesten), hogy a kijelölt szavazókörökben rendszeres volt a sorbanállás: általában 60-70-en 40-50 percet várakoztak, de volt, ahol 2 órát is meghaladta a várokozási idő. A népszavazás után a Fővárosi Választási Iroda azt javasolta, hogy a helyiek és az igazolással szavazók külön szavazókörben szavazhassanak.

A 2009-es Európa Parlamenti választás utáni értékelésben még nyomatékosabban jelezték a gondot: a helyi választási irodák vezetőinek egybehangzó véleménye volt, hogy az igazolással és a helyi lakcímmel rendelkező szavazóknak még alacsonyabb részvétel esetén is hosszasan kellett várakozniuk. Emiatt több helyen elgedetlenségüknek adtak hangot a választópolgárok. Ezután sem történt változás.

A napokban nyilatkozta Szalai Tibor, a II. kerületi választási iroda vezetője is, hogy a kerület a népszavazás után jelezte aggodalmát a fővárosi Választási Irodának.

A választási eljárásról szóló törvényben 2007 végén módosították a lakóhelytől távol (igazolással) történő szavazás szabályait. Az AB kifogásolta, hogy a választójog korábban lehetővé tette a második fordulós szavazást azoknak, akik az első fordulóban olyan körzetben szavaztak, ahol a választás eredményes volt.

Ez lehetőséget kínált arra, hogy egyes szavazók kétszer is eredményes szavazáson vegyenek részt, ami sérti az egyenlő választójog elvét. A törvénymódosítás azonban nemcsak ezt a kiskaput zárta ki, hanem átfogóbban szigorította az igazolással történő szavazás szabályait. Ez a szigorítás vezetett a 2010-es választási káoszhoz.

Rovatok