A gazdasági tárca tiltakozása ellenére 2010 karácsonyán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes asztalhoz ült Erdő Péter bíborossal, és 5,3 milliárd forinttal megtoldotta a katolikus egyháznak fizetett állami járadék összegét. Miközben az állam minden fronton igyekszik nyirbálni a költségvetés kiadásait, az egyházi célú támogatások az idén becslések szerint 15-20 milliárddal is növekedhetnek. Az egyházaknak ráadásul most már törvényadta joga, hogy a hitéleti bevételeket elszámolási kötelezettség nélkül költsék el saját belátásuk szerint.
Az országgyűlés utolsó pillanatban tett változtatásokkal és botrányos vitákkal hétfőn elfogadta az egyházak jogállásáról szóló törvényt. A törvény az elismert egyházak körét drasztikusan csökkentette, számuk az eddigi 362-ről 14-re apadt.
A java még hátravan
Az egyházak számára létkérdést jelentő finanszírozási szabályozás azonban még nem készült el, a törvény legkorábban az ősszel kerülhet a parlament elé.
Az előkészületek azonban már most is zajlanak, hiszen az elmúlt hónapokban jelentős változások történtek a támogatások terén. Az Index forrásai szerint az általános megszorító politika ellenére ebben az évben az egyházak mintegy 15-20 milliárd forintos bevétel-növekedést könyvelhetnek el a korábban megszokott állami folyósítású pénzösszegekhez képest.
Ez a növekedés pedig jó alap lesz az őszi finanszírozási szabályok kidolgozásához, hiszen az egyházak – különösen a katolikus egyház – biztosra vehetik, hogy az Orbán-kormány idején megadott újabb milliárdok beépülnek majd abba a rendszerbe, amit a készülőben lévő törvény határoz meg.
A kompenzáció kompenzációjának a kompenzációja
A legnagyobb előnyökkel természetesen a KDNP által támogatott katolikus egyház számolhat. Az új irányba tett első lépés tavaly december 27-én történt meg, amikor Semjén Zsolt nemcsak a gazdasági tárca, különösen Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkár tiltakozása ellenére olyan megállapodást kötött Erdő Péter bíborossal, ami még a protestáns egyházakban is megrökönyödést váltott ki.
A protestáns értelmezés szerint ugyanis a kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes a kompenzáció kompenzációjának kompenzációjaként adott 5,3 milliárd forintos járadékemelést a katolikusoknak. A hivatalos indoklás szerint az elmaradt kifizetések mellett megígért járadék-kiegészítést azért kapta a katolikus egyház, mert az első Orbán-kormány idején a protestáns egyházak is részesültek ingatlanjáradékban. Az viszont már nem szerepelt az indoklásban, hogy a protestánsokkal egy évtizede kötött megállapodás éppen a katolikusoknak már megadott keret kompenzációjaként jött létre.
A 2011-es költségvetés-tervezetben összesen 28,5 milliárd forint szerepelt az egyházi központi hozzájárulás kategóriában lesz. Az állami támogatás két legnagyobb tétele az alapintézmény-működésre, illetve az ingatlanjáradékra szánt tíz-tízmilliárd forint volt, de emellett oktatási tevékenységre 3,2 milliárdot, kulturális tevékenységekre pedig további 0,8 milliárdot is betervezett a kormány. A szórványtelepülési és kistérségi egyházi támogatásokra kétmilliárd, a kulturális örökség értékeinek rekonstrukciójára 1,2 milliárd forintot különítettek el. A módosító indítványok hatására után az ingatlanjáradék tétele módosult 15,9 milliárdra.
Az oktatási normatíváknál is végigment egy emelés, ráadásul az állam Semjén jóvoltából visszamenőleg is kifizetett egy négymilliárdos elmaradt normatívatételt. Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények tömeges átvétele miatt fideszes forrásaink szerint ezen a téren további változások várhatók. A két részből álló támogatásnövekmény a katolikusoknál eddig 10 milliárdra tehető.
Az ÁSZ sem ellenőrizheti
Érdekesség, hogy a hétfőn elfogadott egyházi törvény kimondja, hogy „az egyházak hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti”.
Az ÁSZ, amelynek elvileg feladata az egyházak pénzügyeinek vizsgálata, nem kérheti számon az ingatlanjáradék, és annak kiegészítése, valamint az egyházak számára felajánlott személyi jövedelemadó, annak költségvetési kiegészítése, illetve a helyébe lépő juttatások elköltésének módját. A számvevőszéki ellenőrzés csak a meghatározott célokra adott támogatásokra korlátozódhat.
Az állami folyósítású támogatásokkal kapcsolatos gazdálkodási autonómia azért furcsa, mert az új egyházi törvény megalkotásának szükségességét nagyrészt éppen a kisegyházak, vallási csoportok laza, a jogi kiskapukat kihasználó gazdálkodásával magyarázták, és időközben a katolikusoknál is súlyos, milliárdokra tehető pénzügyi visszaélés gyanúja került elő több egyházmegyében.
A KDNP elnöke szerint a keddre virradóra elfogadott egyházügyi törvénnyel új korszak kezdődik; Semjén Zsolt szerint, amiről vita van, hogy a bíróság vagy a parlament fogadja el egyházként az adott közösséget, illetve, hogy mely egyházak szerepelnek a listán, az a jogszabály öt százaléka. A törvény 95 százaléka "kodifikációs remekmű" - mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint nem normális állapot, hogy 362 magát egyháznak mondó társulat van jelenleg Magyarországon. Itt valamilyen rendrakásra szükség volt - szögezte le a KDNP elnöke és kiemelte: a vallás szabadságát továbbra is mindenki korlátlanul megélheti, ehhez sem egyházjogi, vagy egyesületi státusz nem szükséges.
Szászfalvi László államtitkár, a KDNP országgyűlési képviselője azt mondta, hogy tartalmát tekintve európai törvény született, amely a magyar hagyományokon nyugszik, és az évek óta megfogalmazódott anomáliákat kiszűri a rendszerből. Balog Zoltán államtitkár, a Fidesz országgyűlési képviselő frakciója álláspontját képviselve leszögezte, hogy amellett voltak: azt a nagyvonalú és konszenzussal összeállított listát, amit a KDNP készített, nyissák ki és adják meg mindenkinek a lehetőséget, hogy egyháza elismerését kérje a parlamenttől.